// 2026. augusztus 28., péntek // Ágoston

A román iskola tiltja az anyanyelv tanulását?

// HIRDETÉS

Minek kell anyanyelvet tanulni (ha nem román), nem jó az semmire Romániában.

Jelen szöveg az Adevărul oldalon megjelent cikk fordítása. A címet és alcímeket a szerkesztőség adta.

Ha már úgyis szóba kerültek a marosvásárhelyi ötletek (utalás Dorin Florea polgármester gyermektámogatásokkal kapcsolatos legutóbbi állásfoglalásáról; részletek itt – a szerk.), mondok egy másik nagyon-nagyon frisset: a Dâmboviţa megyei Vizureşti községről van szó, ahol jelentős számú roma diák él. Elég szegény közösség, de tagjai továbbadják gyermekeiknek a tanulási vágyat. Mivel romani az anyanyelvük, örömmel karolták fel a falu egyik fiatal roma tanárának ötletét, hogy anyanyelvként tanulják az iskolában a romani nyelvet.

Az eredmények nem várattak magukra és nagyon sok diák még a nemzetközi romani nyelvi tantárgyversenyre is eljutott, ahonnan díjakat is elhoztak.

Az iskola pluszpontokat kapott, megdicsérték.

Az igazgatóság szintén elégedett volt.

A fiatal tanárt felvették az egyik nagy franciaországi doktori iskolába és kiment tanulni. A vizureşti-i iskolában az igazgatóságot is lecserélték. Az iskola roma fiataljai szaktanár hiányában már nem volt kivel anyanyelvet tanulniuk. Az új igazgatóság semmilyen lépést nem tett egy új tanár odahívása érdekében.

A fiatal tanár 2019-ben a doktori cím megszerzése után visszatért falujába, hogy folytassa az elkezdett munkát. Elbeszélgetett minden roma szülővel és nem kellett sokat győzködnie őket, hogy benyújtsák a törvény által az anyanyelv tanulása érdekében megkövetelt kérvényeket (az anyanyelvet csak a szülők írásos kérvényei alapján lehet tanulni). Nagyon rövid idő alatt

összegyűjtött 104 kérvényt a szülőktől, akik az anyanyelv oktatását kérték az iskolában.

Mivel a törvény nem úgy rendelkezik, hogy ezeket a kérvényeket a szülőnek személyesen kell benyújtania, hanem csak alá kell írni, továbbá a kérvények nagy számára való tekintettel a fiatal tanár felajánlotta, hogy ő benyújtja azokat. 2018 augusztusában (valószínűleg 2019-ről van szó – a szerk.) benyújtotta a kérvényeket az iskola titkárságán, egy helyi szinten létező közösségi kezdeményezőcsoport kísérőlevelével együtt. A fejlécben a kapcsolati adatok (levélcím, telefon, elektronikus levélcím) szerepeltek, ahova a hivatalos választ várta.

Mivel a hivatalos válasz tanévkezdésre sem érkezett meg, az emberek elmentek megkérdezni, mi lett a kérvényükkel. Az igazgatónő azt válaszolta nekik, hogy „már nem lehetséges”, mert megkezdődött a tanév, ráadásul nem vették figyelembe a szülők kérvényeit, mert „nem személyesen nyújtották be őket”. Ezen kívül arról is tájékoztatta a szülőket, hogy nem tudott hivatalosan válaszolni, „mert nem tudta, hova kellene küldenie a választ”.

Az emberek tiltakozni kezdtek és azzal vádolták az igazgatónőt, hogy

korlátozza az anyanyelv tanulásához fűződő, törvény által szentesített jogukat.

Úgy vélekedtek, hogy ezt azért teszi, mert „nem szereti a cigányokat”. Senki sem értette, hogy az istenbe nem tudta, hova küldje a hivatalos választ a kezdeményezőcsoport levelére, tekintettel arra, hogy ő maga is tagja a szervezetnek, sőt, vezetőségi tisztséget tölt be. Levelet küldtek a tanfelügyelőségnek és a roma kisebbséget megyei szinten képviselő politikai vezetőknek és ennek következményeként sor került egy iskolai szintű találkozóra. Nem tudom, mi volt a döntés, mert őket nem hívták meg. Tény, hogy semmi sem oldódott meg.

2020. január 13-án a szülők, ezúttal személyesen, csaknem 20 kérvényt nyújtottak be a romani nyelv anyanyelvként való tanulására a 2020–2021-es tanévre. A következő napokban újabbak érkeztek volna. Miután alaposan megvárakoztatták őket a folyosón, hogy bemehessenek a titkárságra a kérvényüket benyújtani, sok piszkálódás és kérdezősködés után

(„miért akarják ezt a nyelvet tanulni, semmire sem lesz majd jó nekik”),

miután azt hazudták nekik, hogy „ha romani nyelvet akarnak, akkor töröljük a román vagy a francia nyelvet”, állhatatosságuknak köszönhetően benyújthatták a kérvényeiket.

Január 14-én a polgármester ellátogatott minden családhoz, amely kérvényt nyújtott be az anyanyelv tanulására (igen, személyesen) és megfenyegette őket, hogy amennyiben nem vonják vissza a kérvényüket az iskolából, „vannak neki megoldásai számukra”, továbbá akinek engedély nélkül épített háza vagy melléképülete van, azokat „lerombolja”. Egyesek félelmükben visszavonták a kérvényüket. Mások ma hívtak fel, hogy a segítségemet kérjék. Videókat, iratokat és fényképeket bocsátottak rendelkezésemre a fentiek alátámasztására.

Ami abban az iskolában és azon a településen történik, több egyszerű diszkriminációnál.

Ott „white power”-rel, a nemzeti kisebbségek védelmére, az emberi méltóság tiszteletben tartására és az anyanyelven zajló minőségi oktatáshoz való hozzáférés biztosítására vonatkozó törvények nyílt megsértésével van dolgunk. Nem értem, az igazgatónő miért viselkedik így és nem vagyok hajlandó elhinni, hogy valakit ennyire áthathat a gyűlölet és rasszizmus, hogy zavarja, ha valaki a saját nyelvét akarja tanulni. Már elkezdtem lépéseket tenni azért, hogy megtaláljuk a legjobb megoldást az ügyben. Amennyiben a szülők és a gyermekek tanulni akarják az anyanyelvüket, az államnak kötelessége biztosítani nekik ezt a jogot!

Számítok az Oktatási Minisztérium, az Országos Romaügynökség, az Országos Diszkriminációellenes Tanács, az Etnikumok Közötti Kapcsolatok Főosztálya és a Romák Pártja Egyesület azonnali közbelépésére. Biztos vagyok abban, hogy az összes említett intézmény megmozdul és úgy fog eljárni, hogy biztosítsák a törvény tiszteletben tartását, az oktatási rendszert pedig megtisztítsák az ilyenfajta pedagógusoktól és igazgatóktól.

Bárkit szívesen látunk, aki hajlandó segíteni.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Egy rühes kutya esete a PNRR-pénzekkel és az energiaválsággal

Sánta Miriám

Nem a megújuló energia az oka annak a kritikus helyzetnek, amelybe az országos villamosenergia-rendszer került, hanem a sorozatosan elhibázott döntések miatt vagyunk ott, ahol.

Ezért nem menthetnek meg minket a technokraták

Sólyom István

Hivatásos politikusokra akkor is szükségünk van, ha sokszor legszívesebben a pokol fenekére kívánnánk őket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Untold, avagy Kolozsvár feladása

Szántai János

Egyre több kolozsvári polgárnak szúrja a szemét a Sétatéren immár tizenegyedszerre megszervezett gigafesztivál. Pedig minden remek lenne, ha a városvezetés betartatná a fesztiválos magánvállalkozókkal a minimális szabályokat.

„A Kárpátok szimbólumát egy gyűlölt, kártékony, kóborló vadállattá züllesztette a politikum”

Sólyom István

A medveproblémára egyetlen valódi megoldás létezik, az állomány visszalövése az optimális létszámra. Birtalan István gyergyószentmiklósi vadásszal beszélgettünk, nemcsak a medvékről.

 

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
„Ne tapogasson engem, Groza úr!”
Főtér

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

Kiderült, mely NATO-tagállamok elleni orosz fenyegetés válthatta ki a CIA-igazgató moszkvai látogatását
Krónika

Kiderült, mely NATO-tagállamok elleni orosz fenyegetés válthatta ki a CIA-igazgató moszkvai látogatását

John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) igazgatója a héten Moszkvába tett látogatása során figyelmeztette az orosz tisztviselőket, hogy ne fokozzák a feszültséget a balti NATO-tagállamokkal szemben.

Mi a túróért beszél három napja egy lepényről az egész ország?
Főtér

Mi a túróért beszél három napja egy lepényről az egész ország?

Románia legfontosabb ügye: a péksütemények. Egy lepényállam vajaskifli-gyarmatának franciás hadicsele durrant el...

Tengerbe fulladt az a férfi, akit ma már háromszor is kihúztak a hullámok közül, de újra visszament
Székelyhon

Tengerbe fulladt az a férfi, akit ma már háromszor is kihúztak a hullámok közül, de újra visszament

Egy 68 éves férfi fulladt a tengerbe Eforiénál csütörtök délután, miután a nap folyamán háromszor is kimentették a hullámok közül a vízimentők, de újra és újra bement a vízbe. Eforie Nord strandjain vörös zászló van kitűzve, tilos a fürdőzés.

Külföldi munka: így számítják be a ledolgozott éveket a nyugdíjba
Krónika

Külföldi munka: így számítják be a ledolgozott éveket a nyugdíjba

Rengeteg erdélyi magyar dolgozott életében Magyarországon vagy más európai államban, sokan most is a „messzi idegenben”, külföldi munka során keresik meg kenyerüket. A nyugdíj előtt ezért fontos kérdés: elvesznek-e a külföldön szerzett évek.

Nagy mennyiségű aranyat foglaltak le egy székelyföldi házkutatás során
Székelyhon

Nagy mennyiségű aranyat foglaltak le egy székelyföldi házkutatás során

Csempészet gyanúja miatt tartottak házkutatást csütörtökön a gyergyószentmiklósi bíróság által elrendelt parancs alapján. Az akció során 888,43 gramm aranyat, valamint 27 ezer lejt, 550 eurót és 200 svájci frankot találtak.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Egy rühes kutya esete a PNRR-pénzekkel és az energiaválsággal

Sánta Miriám

Nem a megújuló energia az oka annak a kritikus helyzetnek, amelybe az országos villamosenergia-rendszer került, hanem a sorozatosan elhibázott döntések miatt vagyunk ott, ahol.

Ezért nem menthetnek meg minket a technokraták

Sólyom István

Hivatásos politikusokra akkor is szükségünk van, ha sokszor legszívesebben a pokol fenekére kívánnánk őket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Untold, avagy Kolozsvár feladása

Szántai János

Egyre több kolozsvári polgárnak szúrja a szemét a Sétatéren immár tizenegyedszerre megszervezett gigafesztivál. Pedig minden remek lenne, ha a városvezetés betartatná a fesztiválos magánvállalkozókkal a minimális szabályokat.

„A Kárpátok szimbólumát egy gyűlölt, kártékony, kóborló vadállattá züllesztette a politikum”

Sólyom István

A medveproblémára egyetlen valódi megoldás létezik, az állomány visszalövése az optimális létszámra. Birtalan István gyergyószentmiklósi vadásszal beszélgettünk, nemcsak a medvékről.

 

// HIRDETÉS