// 2026. október 13., kedd // Kálmán, Ede

A román iskola tiltja az anyanyelv tanulását?

// HIRDETÉS

Minek kell anyanyelvet tanulni (ha nem román), nem jó az semmire Romániában.

Jelen szöveg az Adevărul oldalon megjelent cikk fordítása. A címet és alcímeket a szerkesztőség adta.

Ha már úgyis szóba kerültek a marosvásárhelyi ötletek (utalás Dorin Florea polgármester gyermektámogatásokkal kapcsolatos legutóbbi állásfoglalásáról; részletek itt – a szerk.), mondok egy másik nagyon-nagyon frisset: a Dâmboviţa megyei Vizureşti községről van szó, ahol jelentős számú roma diák él. Elég szegény közösség, de tagjai továbbadják gyermekeiknek a tanulási vágyat. Mivel romani az anyanyelvük, örömmel karolták fel a falu egyik fiatal roma tanárának ötletét, hogy anyanyelvként tanulják az iskolában a romani nyelvet.

Az eredmények nem várattak magukra és nagyon sok diák még a nemzetközi romani nyelvi tantárgyversenyre is eljutott, ahonnan díjakat is elhoztak.

Az iskola pluszpontokat kapott, megdicsérték.

Az igazgatóság szintén elégedett volt.

A fiatal tanárt felvették az egyik nagy franciaországi doktori iskolába és kiment tanulni. A vizureşti-i iskolában az igazgatóságot is lecserélték. Az iskola roma fiataljai szaktanár hiányában már nem volt kivel anyanyelvet tanulniuk. Az új igazgatóság semmilyen lépést nem tett egy új tanár odahívása érdekében.

A fiatal tanár 2019-ben a doktori cím megszerzése után visszatért falujába, hogy folytassa az elkezdett munkát. Elbeszélgetett minden roma szülővel és nem kellett sokat győzködnie őket, hogy benyújtsák a törvény által az anyanyelv tanulása érdekében megkövetelt kérvényeket (az anyanyelvet csak a szülők írásos kérvényei alapján lehet tanulni). Nagyon rövid idő alatt

összegyűjtött 104 kérvényt a szülőktől, akik az anyanyelv oktatását kérték az iskolában.

Mivel a törvény nem úgy rendelkezik, hogy ezeket a kérvényeket a szülőnek személyesen kell benyújtania, hanem csak alá kell írni, továbbá a kérvények nagy számára való tekintettel a fiatal tanár felajánlotta, hogy ő benyújtja azokat. 2018 augusztusában (valószínűleg 2019-ről van szó – a szerk.) benyújtotta a kérvényeket az iskola titkárságán, egy helyi szinten létező közösségi kezdeményezőcsoport kísérőlevelével együtt. A fejlécben a kapcsolati adatok (levélcím, telefon, elektronikus levélcím) szerepeltek, ahova a hivatalos választ várta.

Mivel a hivatalos válasz tanévkezdésre sem érkezett meg, az emberek elmentek megkérdezni, mi lett a kérvényükkel. Az igazgatónő azt válaszolta nekik, hogy „már nem lehetséges”, mert megkezdődött a tanév, ráadásul nem vették figyelembe a szülők kérvényeit, mert „nem személyesen nyújtották be őket”. Ezen kívül arról is tájékoztatta a szülőket, hogy nem tudott hivatalosan válaszolni, „mert nem tudta, hova kellene küldenie a választ”.

Az emberek tiltakozni kezdtek és azzal vádolták az igazgatónőt, hogy

korlátozza az anyanyelv tanulásához fűződő, törvény által szentesített jogukat.

Úgy vélekedtek, hogy ezt azért teszi, mert „nem szereti a cigányokat”. Senki sem értette, hogy az istenbe nem tudta, hova küldje a hivatalos választ a kezdeményezőcsoport levelére, tekintettel arra, hogy ő maga is tagja a szervezetnek, sőt, vezetőségi tisztséget tölt be. Levelet küldtek a tanfelügyelőségnek és a roma kisebbséget megyei szinten képviselő politikai vezetőknek és ennek következményeként sor került egy iskolai szintű találkozóra. Nem tudom, mi volt a döntés, mert őket nem hívták meg. Tény, hogy semmi sem oldódott meg.

2020. január 13-án a szülők, ezúttal személyesen, csaknem 20 kérvényt nyújtottak be a romani nyelv anyanyelvként való tanulására a 2020–2021-es tanévre. A következő napokban újabbak érkeztek volna. Miután alaposan megvárakoztatták őket a folyosón, hogy bemehessenek a titkárságra a kérvényüket benyújtani, sok piszkálódás és kérdezősködés után

(„miért akarják ezt a nyelvet tanulni, semmire sem lesz majd jó nekik”),

miután azt hazudták nekik, hogy „ha romani nyelvet akarnak, akkor töröljük a román vagy a francia nyelvet”, állhatatosságuknak köszönhetően benyújthatták a kérvényeiket.

Január 14-én a polgármester ellátogatott minden családhoz, amely kérvényt nyújtott be az anyanyelv tanulására (igen, személyesen) és megfenyegette őket, hogy amennyiben nem vonják vissza a kérvényüket az iskolából, „vannak neki megoldásai számukra”, továbbá akinek engedély nélkül épített háza vagy melléképülete van, azokat „lerombolja”. Egyesek félelmükben visszavonták a kérvényüket. Mások ma hívtak fel, hogy a segítségemet kérjék. Videókat, iratokat és fényképeket bocsátottak rendelkezésemre a fentiek alátámasztására.

Ami abban az iskolában és azon a településen történik, több egyszerű diszkriminációnál.

Ott „white power”-rel, a nemzeti kisebbségek védelmére, az emberi méltóság tiszteletben tartására és az anyanyelven zajló minőségi oktatáshoz való hozzáférés biztosítására vonatkozó törvények nyílt megsértésével van dolgunk. Nem értem, az igazgatónő miért viselkedik így és nem vagyok hajlandó elhinni, hogy valakit ennyire áthathat a gyűlölet és rasszizmus, hogy zavarja, ha valaki a saját nyelvét akarja tanulni. Már elkezdtem lépéseket tenni azért, hogy megtaláljuk a legjobb megoldást az ügyben. Amennyiben a szülők és a gyermekek tanulni akarják az anyanyelvüket, az államnak kötelessége biztosítani nekik ezt a jogot!

Számítok az Oktatási Minisztérium, az Országos Romaügynökség, az Országos Diszkriminációellenes Tanács, az Etnikumok Közötti Kapcsolatok Főosztálya és a Romák Pártja Egyesület azonnali közbelépésére. Biztos vagyok abban, hogy az összes említett intézmény megmozdul és úgy fog eljárni, hogy biztosítsák a törvény tiszteletben tartását, az oktatási rendszert pedig megtisztítsák az ilyenfajta pedagógusoktól és igazgatóktól.

Bárkit szívesen látunk, aki hajlandó segíteni.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!
Főtér

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

A szóbeli ígérettől a közös megegyezésig: mire mond igent a munkavállaló, amikor aláírja a szerződést?
Krónika

A szóbeli ígérettől a közös megegyezésig: mire mond igent a munkavállaló, amikor aláírja a szerződést?

Egy munkahelyen a beígért béremeléstől a távozás feltételeiig sok minden válhat vita tárgyává. Vallasek Magdolna jogásszal arról beszélgettünk, mit érdemes tisztázni a szerződés aláírása előtt, és milyen mozgástere van a dolgozónak a munkaviszony során.

Törvénytervezet: nem küldenék börtönbe azokat, akiknél saját használatra találnak kábítószert – hírmix
Főtér

Törvénytervezet: nem küldenék börtönbe azokat, akiknél saját használatra találnak kábítószert – hírmix

Olajgyár építését támogatja a CEC Bank Kolozs megyében. Továbbá: most már tényleg lesz IKEA Erdélyben?

Luxusfehérneműre és parfümökre szórták a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál, meg lett a következménye
Székelyhon

Luxusfehérneműre és parfümökre szórták a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál, meg lett a következménye

Luxusfehérneműre, parfümökre, kozmetikumokra és több ezer lejes díszcserepekre költötték a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál. Diana Buzoianu ügyvivő környezetvédelmi miniszter lemondásra szólította fel az intézmény vezetőségét.

Szerelem a raktérben: így járt túl a Securitate eszén az erdélyi lány és az angol kamionsofőr
Krónika

Szerelem a raktérben: így járt túl a Securitate eszén az erdélyi lány és az angol kamionsofőr

Egy erdélyi kötödei munkásnő és egy angol kamionsofőr szerelméből államügy lett a kommunista Romániában. A hatóságok megtagadták tőlük a házasságkötést, ezért a lány a jármű rejtett rekeszében, ingbálák közé bújva hagyta el az országot.

A játszótérhez már nagyok, hát kikértek két sört a fiatalok: még a szüleiket is megbüntették
Székelyhon

A játszótérhez már nagyok, hát kikértek két sört a fiatalok: még a szüleiket is megbüntették

Több mint ötezer lejes pénzbírságot róttak ki a marosvásárhelyi helyi rendőrök, miután két fiatalt sörözésen kaptak. Az őket kiszolgáló pincér járt rosszabbul.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS