Hahó, nyugdíj, költségvetés, meg a fránya oktatás! Mit mond erre az a derék politikus jópajtás? Hej, ráérünk arra még!
Jelen szöveg az Adevărul oldalon közölt cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Szükségesek Romániában a reformok? Egybehangzó a válasz: Igen! Miért van szükségünk reformokra? Egyszerű a válasz: hogy egy sorba kerüljünk a civilizált világgal.
A politikai osztályt meg kell reformálni. Az oktatásnak és az egészségügynek reformokra van szüksége. A helyi és a központi közigazgatásnak is. Az összes területen vannak okos és a reformokat végrehajtani képes emberek, de nem segítik előre őket. Kár! Siránkozunk, mert nem a reformerek állnak a „vezérlőgomboknál”, de azt reméljük, hogy egy nap kulcspozíciókba kerülnek és végrehajtják majd a reformokat. Ezeket nem lehet egyik napról a másikra és varázsütésre sem megvalósítani.
Valójában a reformot szőnyeg alá söprik. A tévében szokták emlegetni, óvatosan, amikor a politikusok okosnak akarnak mutatkozni. Aztán megfeledkeznek róla. (Vannak más „sürgős” dolgok). Időről időre még emlékeztetnek rá az EU-s partnerek, de gyorsan elhessegetjük őket: törődjenek a saját reformjaikkal, mi majd törődünk a mieinkkel! A politikusok félnek a reformoktól, mert szavazatokat veszítenek.
A románok nem akarnak reformokat. Mert rettegnek a változásoktól és hallani sem akarják, amikor valami újat és koherenst magyaráznak nekik. Mindig találnak „csomót a kákán”. Romániában reformok nélkül is jól lehet élni. Minek reformáljuk meg magunkat, ha mindnyájan boldogulunk? Ez az ismeretlen reform a trükközéseket, az átveréseket, a földalatti ügyleteket, a kiskapus megoldásokat veszélyezteti. A reform destabilizál, felháborít és megfélemlít.
Aztán a reform áldozatokat is jelent.
A románok annyi nemzedéke áldozta fel magát. Elegünk van az áldozatokból! És garanciáink sincsenek arra, hogy a reform sikeres lesz. Kinek a hasznára csinálják? Milyen érdekeket követ?
Reformot csináljanak ott, ahol arra szükség van, de nem nálunk. Legyen nálunk is, de a következő feltételekkel: ne csökkentsék a béreket, a nyugdíjakat, ne destabilizálják az országot, „optimális” ütemben csinálják, hogy ne okozzon káoszt a rendszerben, hogy ne zavarja meg a nyugalmunkat… De mégis nem lenne jobb elhalasztani egy időre, amíg fel nem készültünk a reformra? Így megmarad nekünk a jelen, a holnap biztonsága, egész életünkre. Ha életedben elcsípünk egy reformot – isten őrizz! – végünk, nyomot hagy rajtunk, traumát okoz.
Az ostobaság és az individualizmus bármilyen reformkísérletet eltemet. Inkább haljunk meg így, megreformátlanul, mint… reformszeretet miatt. Annyi szép dolog van ezen a világon, melyekre nem gondolunk. Tényleg szükségünk van reformokra? Legyünk derűlátók és lássuk a pohár teli felét, mely tele van eredményekkel!
Vajon mit fognak száz év múlva mondani a románok rólunk, mostaniakról? Azt, hogy dolgoztunk és megreformáltuk Romániát, hogy ők boldogak legyenek. Nem számít, hogy miféle reformokat, az a fontos, hogy voltak szándékaink, egy reformprojektekben gazdag országot hagytunk rájuk. Az imázs számít és ezzel a (hazug) reformeri imázzsal kerülünk majd be a történelembe. Ez az örökké emlegetett reform.
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
A kormány ugyanis, ha nem tudta volna, kétmilliárd lejnyi bérhátralékkal tartozik nekik, amit ők maguk pereltek össze maguknak. És akkor a lehetséges kamatokat még nem is vettük számításba…
Nagy romboló erejű robbanóanyagot és annak működésbe hozásához szükséges gyutacsokat találtak Szerbiában a Magyarországot Szerbiával összekötő gázinfrastruktúra közvetlen közelében – tájékoztatta Aleksandar Vucic szerb elnök Orbán Viktor miniszterelnököt.
Kicsit olyan az egész, mint amikor valaki megmondja, ki a fehér, ki a fekete. Ki a Jó, ki a Rossz. Mi meg nézünk, hogy ki ez? És miért mondja meg? És hogy jutottunk ide? Mert itt tartunk.
Összesen 13 ezer lej értékben tulajdonított el vagyontárgyakat három Hargita megyei fiatal egy kézdivásárhelyi vállalat telephelyéről, közülük kettőt már őrizetbe vettek – közli a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.
Halálosan megfenyegette és megtámadta az aradi székhelyű Maros-ártér Tájvédelmi Körzet parkőreit egy fatolvajokból álló csoport.
A húsvétvasárnapi szabadtéri ételszentelés legfelemelőbb pillanatai közé tartozik a magyar és a székely himnuszok eléneklése.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.