// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

A plázák bezártak ugyan, de a piacon továbbra is megvásárolhatjuk a retket és a medvehagymát

// HIRDETÉS

Mert valahol értékesíteni kell a termékeket.

Bár az új koronavírus okozta járvány miatti, részlegesnek mondott kijárási tilalom nyomán a plázák és a nem létfontosságú termékeket forgalmazó üzletek bezártak, akad egy szegmens, amely továbbra is nyitva marad: az élelmiszerpiacok. Ezt az egyik legfelsőbb fórum erősítette meg: maga Adrian Oros mezőgazdasági miniszter, aki azért hozzátette, hogy a piacoknak is a szupermarketekben megszokott, szigorú biztonsági intézkedéseket kell betartaniuk.

A miniszter szerint biztosítani kell, hogy a termelők eladhassák termékeiket, a polgárok pedig friss zöldséghez és gyümölcshöz jussanak, ráadásul méltányos áron – ezért a spekulánsokat távol kell tartani.

A piacokat működtető intézmények országos egyesülete (AAPR) is közleményben erősítette meg, hogy a plázaboltokat bezáró katonai rendelet ellenére az általuk működtetett létesítmények továbbra is várják a vásárlókat.

Na meg persze az eladókat, mert a nyitvatartás egyik legfőbb indoka az, hogy a termelőknek legyen hol értékesíteniük az általuk megtermelt zöldséget és gyümölcsöt.

Érvként azt hozzák fel, hogy egyébként az őstermelőknek ki kellene dobniuk a verejtékes munkával megtermelt árut, és egyébként is, a nagyobb városokban több piac is működik, így az embereknek nem kell nagy távolságokat megtenniük.

Ami jól hangzik, de nem feltétlenül igaz – azért van olyan, hogy valaki az összes piactól meglehetősen messze lakik.

De nem is ez a lényeg, hanem az, hogy az őstermelők mellett a piaci élelmiszerboltok, illetve a gyógyszertárak is tovább kínálhatják a termékeiket.

Az ígéretek szerint a piacokat folyamatosan fertőtlenítik, és minden, a hatóságok által előírt biztonsági előírást betartanak.

Egyúttal felkérik a vásárlókat, hogy nem alkossanak nagyobb csoportokat.

Mindez jól hangzik, de azért továbbra is jelentős probléma, hogy a piacokon áruló őstermelők nemigen fogadnak el bankkártyát.

Márpedig ilyen járványos időkben a készpénz a fertőzés terjesztésének egyik legalkalmasabb eszköze.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS