// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

A nász előtt eljegyzi egymást az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt (VIDEÓval)

// HIRDETÉS

A fúzióval egyelőre nem kockáztatnak, ezért politikai szövetségre lép a két alakulat és közösen készülnek az önkormányzati választásokra.

Nagyjából összeállni látszik a Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) közti fúzió menetrendje: a két alakulat

első lépésben politikai szövetségre lép, így futnak neki a jövő évi választásoknak

, a fúzió részletkérdéseiről – új név, vezetői testület összetétele, időpont stb. – a későbbiekben döntenek.

Mezei János MPP-elnök és Csomortányi István EMNP-elnök keddi, kolozsvári sajtótájékoztatóján az is kiderült, hogy

január 18-án, Csíkszeredában közös kongresszus keretében hivatalosítják az együttműködést,

az ott napirendre kerülő döntések előkészítésén már egy közös munkacsoport dolgozik.

Mezei Jánostól megtudtuk, a politikai koalíció azért tűnik ideális megoldásnak, mert a jövő év nyarán tartandó önkormányzati választásokon való sikeres szereplést – melyre közös listákkal indulnak – nem szeretnék kockáztatni.

Mindkét alakulat tisztában van azzal, hogy

a pártfúzió bírósági bejegyzésének lehetséges elhúzódása felrúghatná a közös terveket, 

ezért azt későbbre halasztják. Mindkét pártelnök többször is elmondta egyébként a sajtótájékoztatón, hogy nem az RMDSZ-szel szemben, hanem az RMDSZ mellett kívánnak tevékenykedni, és az elkövetkező időszakban is keresni fogják az eredményes együttműködés lehetőségeit.

Újságírói kérdésre a pártelnökök azt mondták,

mindkét alakulatnak sikerült rendeznie a párton belüli konfliktusokat

– Mezei szerint az MPP esetében épp a pártfúzió kapcsán voltak nézeteltérések –, és úgy értékelik, a fúzió a nemzeti érzelmű magyar közösség igénye alapján jön létre.

Az államfőválasztás második fordulója kapcsán Mezei a pártja szimpatizánsaik lelkiismeretére bízta a szavazást, Csomortányi pedig arra kérte az erdélyi magyar választókat, hogy szavazatukkal ne támogassák a szocialisták államfőjelöltjét.

A teljes sajtótájékoztató itt tekinthető meg:

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS