Nagyon, de nagyon nem jó dolog, ha járvány idején átkokat szórunk az orvosokra, akik még teszik a dolgukat Románia kórházaiban.
Az emberek félnek. Ezekben a napokban ez teljesen természetes érzés. Nemcsak a vírustól félnek, hanem a becsődölt egészségügyi rendszertől, ahol még „békeidőben” is bármikor meghalhat az ember, hát még inkább háború idején.
Túlságosan érzelemvezéreltté teszi őket a félelem a láthatatlan ellenségtől. Egyesek teljesen elveszítik józan ítélőképességüket. És mivel félnek és érzelmek vezérlik őket, azt kérik az orvosoktól, hogy tegyék meg azt, amit ők nem mernek megtenni, ezt bizonyítja az új koronavírus elleni harcban szerepet vállalni kész önkéntesek jelentéktelen száma.
Az ellenséggel szembeni minimális védelem nélkül. Mit akar a nép az orvosoktól? Harcoljanak úgy, mint Sztálingrádnál. Ha az egyik a koronavírus miatt elesik, a mögötte álló vegye át a védőmaszkját és a kezeslábasát (amennyiben van neki) és harcoljon tovább. Ugyanúgy, ahogy a Vörös Hadsereg katonái Sztálingrádnál elvették a németek lövedékei által leterített bajtársak puskáit.
Csakhogy egyáltalán nem helyes ez a sztálinista szemlélet. A sürgősségi rendszer egyik orvosa, aki nyilvánosan is megszólalt ebben a témában, sokkal józanabb: „Ne küldj öngyilkosságba, add meg azt, amire szükségem van, hogy felszerelkezzem és azt tegyem, amit kell. Inkább benyújtom a lemondásomat, mert nekem is van családom, nekem is jogom van az élethez. Vállalom a szakmámat és a kockázatokat, de nem kényszeríthetsz arra, hogy száz százalékosan megfertőződjek.”
Teljesen együtt tudok érezni a kétségbeesett kiáltással. Miért kockáztatná a saját és a szerettei életét? Azért, hogy az egészségügyi rendszer beuránjai (a korrupcióval vádolt Mircea Beuran orvosról van szó – a szerk.) továbbra is felmarkolhassák a kenőpénzüket?
Miközben az orvosokat „dezertálással” vádolják, a rothadt egészségügyi rendszert vezető politikai trükközőket a közvélemény jelentős része, továbbra is holmi félisteneknek látja, a borítékokat pedig szükséges és jogos áldozatoknak.
Ha nem mondanának fel kétségbeesésükben, hogy semmijük sincs, az orvosok nem tennének egyebet, mint hogy maguk is hozzájárulnának egy gyilkos egészségügyi rendszer fenntartásához. Cinikusnak hangozhat, de
Ha sértetlenül úszná meg ezt az összecsapást a koronavírussal. Ha hazugsággal (a COVID-19 által okozott halálesetek pontos jelentésének elmulasztásával) és egyes orvosok irracionális elkötelezettségének eredményeként túlélne.
Másrészről az orvosok „dezertálása” jótékony hatású, mert megszabadulunk a pártos hátterűektől, a politikai kritériumok alapján alkalmazottaktól, akik az egészségügyi rendszer amúgy is szűkös forrásait csapolják meg.
Csak ennek a rendszernek a bedőlése nyomán tudunk majd egy hatékonyat felépíteni, tisztességes és profi emberekkel. Teljesen elengedhetetlen az újraindítás. Ha a rendszer végül becsődöl, akkor – sajnos – emberek fognak meghalni. Még többen fognak meghalni, ha túlél.
Amikor önök azzal vádolják az orvosokat, hogy belenyugodtak ebbe a rothadt egészségügyi rendszerbe, gondolkodjanak el azon, mikor vonultak legutóbb utcára, hogy amiatt tüntessenek, mert emberek halnak meg értelmetlenül a kórházakban. Nehéz lesz. Mert amikor az egészségügyi rendszer került szóba, inkább az egyéni megmenekülést választották, nem a kollektívet.
Amikor azt kérik az orvosoktól, hogy ne „dezertáljanak”, mert emberek fognak meghalni, gondoljanak arra, hogy nem tesznek egyebet, mint egy gyilkos rendszernek segítenek túlélni.
Miért sietnének egy olyan rendszer segítségére, mely további életeket fog elvenni?!
December 21-22. a téli napfordulót jelzi. Van néhány dolog, ami örökérvényű és zsigeri.
Nem vicc, nem trollkodás, tényleg ez történt.
Kollégánk és barátunk írt egy könyvet, mi pedig beszámolunk arról, hogy milyen volt a bemutatója. De legalábbis megközelítőleg.
A romániai visszaszolgáltatási eljárás során nem lehet jogbiztonságról beszélni – mondta dr. Murádin János történész a Sapientia EMTE Kolozsvári Karán tartott VII. Társadalomtudományi Seregszemlén.
Óra közben omlott rá a diákokra egy iskolai tanterem mennyezete, az épületet nemrég tatarozták. A villanyáram brutálisan megdrágult egy év alatt, de más termékekért és szolgáltatásokért is jóval többet fizetünk – itt a friss statisztika.
Vasárnap nagy kiterjedésű tűz ütött ki a Nagyváradi Egyetem egyik épületében, amelynek következtében egy műhely és egy mérnöki laboratórium teljesen megsemmisült – tájékoztatott a Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Felügyelőség (ISU).
Román és magyar történészek válaszoltak a ki volt előbb Erdélyben égető kérdésére az MCC kolozsvári képzési központjában tartott kerekasztal-beszélgetésen.
Már erős szagot árasztott egy 47 éves férfi bomlásnak indult holtteste egy csíkszeredai lakásban, amikor megtalálta a rendőrség hétfőn. A holttestet boncolás céljából elszállították, és vizsgálják a halál körülményeit.
Hamis tartalmak terjednek az interneten, a célzott csalási módszerre figyelmeztet az egyik legnagyobb romániai bank, a Banca Transilvania. A csalók célja, hogy megszerezzék a bank ügyfelek személyes és pénzügyi adatait.
Eltelt több mint húsz év, de nem zárják le Andreea Simona Simon eltűnésének ügyét, a nyomozást folytatják. A büntetőeljárás részletei viszont nem váltak nyilvánossá még két évtized után sem. Az alig 9 éves kislány 2005-ben tűnt el Csíkszeredában.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
December 21-22. a téli napfordulót jelzi. Van néhány dolog, ami örökérvényű és zsigeri.
Nem vicc, nem trollkodás, tényleg ez történt.
Kollégánk és barátunk írt egy könyvet, mi pedig beszámolunk arról, hogy milyen volt a bemutatója. De legalábbis megközelítőleg.
A romániai visszaszolgáltatási eljárás során nem lehet jogbiztonságról beszélni – mondta dr. Murádin János történész a Sapientia EMTE Kolozsvári Karán tartott VII. Társadalomtudományi Seregszemlén.