// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

A járványhír is gyorsan terjed: egy Romániából érkezett gép összes utasát letesztelték Görögországban

// HIRDETÉS

Nem totojáztak a görög illetékesek Kréta szigetén.

Nem könnyű romániai turistának lenni mostanában, hogy az országban ismét megnőtt a fertőzöttek száma: még azok az országok is egyre bizalmatlanabbul méregetik a románokat, amelyek eddig azt közölték, hogy szívesen látják őket turistaként.

Ezt szerdán a saját bőrükön tapasztalták meg egy repülőgép utasai: a gép kolozsvári és bukaresti turistákat szállított Kréta szigetére, ám a felhőtlen mediterrán locsipocsizás rögtön többórás rémálommal indult.

Iráklio repülőterén ugyanis a görög hatóságok se szó, se beszéd, mind a 200 utast beterelték egy nagyjából 50 négyzetméteres helyiségbe, és hamarosan közölték, hogy egytől egyik mindenkin elvégzik a koronavírus-tesztet.

Mindezt annak ellenére, hogy az utasok előzetesen kitöltötték az utazás előtt szükséges online űrlapot, és hogy a görög hatóságok korábban azt mondták: ha lesz is tesztelés, az csupán szúrópróbaszerűen történik majd.

Nos, ehhez képest a romániai turistákat rendőri őrizet mellett jó három órán keresztül várakoztatták eddig tartott, amíg mindenkin elvégezték a tesztet.

Nem ettek senkivel sem kivételt: még a kisgyerekeket is letesztelték.

A hatóságok pedig – amolyan jó balkáni szokás szerint – semmilyen információval nem szolgáltak, sőt az érintettek elmondása szerint a rendőrök meglehetősen agresszívan reagáltak a kérdezősködésre.

A legszebb az egészben az, hogy az időközben landolt többi gép utasait nem vetették alá ilyen tortúrának.

A romániai turisták szálláshelyéül szolgáló szálloda személyzete is megdöbbent a történtek miatt, ugyanis, mint elmondták, a más országból – Norvégiából, Dániából – érkező turistákat nem ellenőrizték.

Ami rendben is van, a görög idegenforgalmi miniszter ugyanis azt ígérte, hogy még a szúrópróbaszerű tesztek is ritkák lesznek. Arra pedig külön kitért, hogy a romániai turisták tesztelésének kicsi a valószínűsége.

Hát, nem pont így alakult. Úgyhogy mindenki ennek ismeretében induljon Görögországba román útlevéllel.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS