A héten Kolozsvárra költözik az élő magyar irodalom

Mit ne hagyjunk ki semmiképpen? Kis könyvheti kalauz.

Hirdetés

A címben foglalt állítást csak félig-meddig szántuk költői túlzásnak: a június 3-án, csütörtökön kezdődő 10. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét nem pusztán az elmúlt – kulturális és bármilyen „élő” eseményben meglehetősen sivár – pandémiás évhez viszonyítva ígérkezik szokatlanul sokszínűnek és gazdagnak. Mindez úgy, hogy „anyarendezvényét”, a budapesti ünnepi könyvhetet szeptemberre halasztották, és a nemzetközi könyvfesztivál is elmaradt: úgyhogy kétségkívül a kolozsvári rendezvénysorozat lesz a legnagyobb irodalmi-könyves seregszemle idén tavasszal a magyar nyelvterületen.

A szervezők kitettek magukért: öt helyszínen (a Bánffy-palota udvara és egyik terme, Vallásszabadság Háza, Bulgakov kávéház terasza, Győzelem/Victoria mozi) mintegy nyolcvan eseményre várják az érdeklődő közönséget, a meghívottak, fellépők pedig az erdélyi és magyarországi irodalmi élet és könyves világ színe-javát képviselik. Igazi nagyágyúk és sikerkönyvek is szerepelnek a közel négynapos rendezvénysorozat programjában, de jutott hely filmvetítéseknek és irodalmi főzőcskézésnek is.

A PROGRAM ITT BÖNGÉSZHETŐ.

És igen, végre: hús-vér írók hús-vér olvasókkal fognak találkozni, valóságos helyszíneken, amitől teljesen elszoktunk már; igazi offline oázis lesz ez az online sivatag helyett. (Csak az időjárás is legyen kíméletesebb…)

Ami viszont fontos: akármennyire örülünk a személyes találkozás lehetőségének, nem feledhetjük, hogy mégiscsak egy világjárvány közben/után/fenetudja vagyunk, és ez a tényállás a részvételi feltételekben tükröződik is. Az általánosnak nevezhető szabályokon túl – távolságtartás, maszkviselés, korlátozott számú ülőhelyek – a könyvhét központi helyszínének számító Bánffy-palota udvarán és belterében tartandó rendezvényekre például előzetes regisztrációval lehet belépni. És hogy miként? A szervezők összefoglalták:

A RÉSZVÉTELI FELTÉTELEKKEL KAPCSOLATOS RÉSZLETES TÁJÉKOZTATÁST ITT OLVASHATJA EL.

A lényeg azonban mégiscsak azon események kiválogatása, amelyeken részt szeretnénk venni – elvégre ebben a kavalkádban, amelyben számos program párhuzamosan zajlik, nyilvánvalóan a rendezvényeknek csak töredékére juthatunk el, egyszerű fizikai okokból. Szeretnénk megkönnyíteni olvasóink dolgát, ezért kiválasztottunk – igen, szigorúan önkényes, szubjektív alapon, ezt előrebocsátanánk – 10 + 1 olyan programpontot (bemutatót, szerzőt, eseményt), amelyet ajánlanánk a figyelmükbe – az aktuális időpontok a fentebb linkelt programfüzetben találhatóak.

 

Bereményi Géza

Az idei könyvhét díszmeghívottját, Bereményi Gézát remek íróként, filmrendezőként, illetve Cseh Tamásnak írott dalszövegeiről ismeri a szélesebb közönség. Az idén hetvenötödik életévét betöltött alkotó legutóbb Magyar Copperfield című, önéletrajzi ihletésű nagyregényével vívta ki a közönség és a kritika elismerését, a Magvető kiadó pedig a születésnapjára egy életműösszegző válogatást is megjelentetett elbeszéléseiből, novelláiból, Azóta is élek címmel. Bereményihez két rendezvény is kötődik: egy író-olvasó találkozó, amelyen Nyáry Krisztián beszélget vele, illetve Eldorádó című filmjének vetítése.

 

Böjte Csaba Füveskönyve

Igazi bestsellerré vált Csaba testvér Füveskönyve, amely a dévai ferences szerzetes és Csender Levente erdélyi származású, Budapesten élő író beszélgetéseinek lejegyzett változatát tartalmazza, gazdagon illusztrálva: tulajdonképpen Böjte Csaba életfilozófiájának foglalata. A könyvről, illetve a „Böjte-élményről” alaposan elbeszélgettünk Csender Leventével még tavaly karácsonykor – lelki ráhangolódásként ajánlhatjuk a találkozó előtt.

 

Címtelen föld – fiatal erdélyi metamodern líra

Akinek nem tűnt volna fel, az elmúlt években színre lépett egy új nemzedék a fiatal erdélyi magyar költészetben. Fiatalok, tehetségesek, merészek, másként írnak és mást gondolnak a világról, mint az előttük járó generációk, és ez így van rendjén. Címtelen föld címmel nemrég pedig megjelent egy reprezentatív antológia, amelyben 26 ifjú szerző művei olvashatóak. Ez itt a reklám helye: a könyvbemutatón részt vesz kollégánk, Varga László Edgár, aki maga is szerepel verseivel az antológiában.

 

Gyerekirodalmi programok

Itt nem emelnénk ki egyetlen szerzőt vagy könyvet, mert a könyvhét „gyerekirodalmi szekciója” önmagában is sokszínűre sikeredett. A gyerekek (és persze az érdeklődő felnőttek) találkozhatnak többek közt Berg Judittal, Dóka Péterrel, Nyulász Péterrel, Dániel Andrással, Szabó Róbert Csabával, Borsodi L. Lászlóval – és persze a könyvek hőseivel. Fontos tudnivaló: 16 éven aluli gyermekeknek felnőtt kísérővel nincs szükségük regisztrációra.

 

Nyáry Krisztián és a Himnusz(ok)

Az irodalmi hálószobatitkok legfőbb ismerője legújabb művében a Himnusz és a himnuszok kalandos életét járja körbe. Mitől vált nemzeti himnusszá a Himnusz, és mi volt a himnusz a Himnusz előtt? Hány perc alatt írta Erkel Ferenc a Himnusz zenéjét és van-e egyáltalán hiteles kottája? Mitől székely a székely himnusz? Mi köze Kisfaludy Sándornak és a badacsonyi bornak az Európai Unió himnuszához? Miért hasonlít a szlovák himnusz egy magyar népdalra? – ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kaphatunk választ, ha meghallgatjuk Nyáryt. Meghallgatjuk.

Hirdetés

 

Pengő Zoltán, Kőrösi Csoma Sándor nyomában

Mi is beszámoltunk annak idején arról, hogy Pengő Zoltán újságíró kolléga 200 évvel azt követően, hogy Kőrösi Csoma Sándor a nagyenyedi kollégiumból útnak indult megkeresni a magyarok őshazáját – amelyet nem talált meg ugyan, ellenben világhírű tibetológus tudóssá vált – elhatározta, hogy bejárja ugyanazt az útvonalat, mint Csomakőrös nagy szülötte. Ez meg is történt, az utazásból pedig könyv született, Ötmillió lépés Erdélytől Ladakig címmel – és be is mutatják a könyvhéten.

 

Száraz Miklós György és a Székelyek

Pontosabban: a Székelyek és a székelyek, kis- és nagybetűvel egyaránt. Száraz Miklós Györggyel a székelység történelmét és hagyományait összefoglaló könyvéről készítettünk interjút korábban, azóta viszont megjelent a kötet kibővített, fotókkal gazdagon illusztrált kiadása – ezt mutatja be most a könyvhéten. A programban azonban szerepel több, székely témájú esemény is, ilyen A székelység története román nyelvű változatának vagy a Székely könyvtár sorozat új köteteinek bemutatója.

 

Szilágyi István új nagyregénye

Minden Szilágyi István-könyv megjelenése irodalmi esemény. Különösen akkor, ha egy közel két évtizeden át érlelődő, sokak által várva várt nagyregényről van szó. A Messze túl a láthatáron tavaly jelent meg a Magyar Művészeti Akadémia kiadásában, és mivel a pandémia elvitte azt az évet, bemutatni sem igen lehetett. Ezúttal viszont igen: a könyvet Balázs Imre József és Karácsonyi Zsolt veszi górcső alá – meg akár önök is, ha jelen lesznek. Legyenek jelen: húsz évben egyszer adódik ilyen alkalom.

 

Tompa Gábor: Van még könyvtár Amerikában?

A kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója némi kihagyás után ismét verseskötettel jelentkezett. A Van még könyvtár Amerikában? tulajdonképpen egy szakítás, illetve egy csalódás története. Tompa Gábor szakításának története – Amerikával, az amerikai egyetemi világgal (amelynek évekig részese volt oktatóként), amelyet megfertőztek a múltat, hagyományt, klasszikus értékeket megtagadó progresszív eszmék, a könyvtár- és szobordöntögető hevület, vagyis az eltörléskultúra. A regisztrációnál entert nyomjon, ne cancelt!

 

Závada Pál

Bizalmas információk szerint léteznek olyan férfiemberek, akikre Závada Pál Jadviga párnája című regénye megvilágosító erővel hatott a női lélek rejtelmeinek megismerét illetően. Závadának azóta számos nagy sikerű regénye megjelent, a kortárs magyar prózairodalom kiemelkedő figurájának számít. (Érdekesség: az idei Berlinálén rendezői díjat kapott Természetes fény című film, amelyet Nagy Dénes rendezett, Závada azonos című regénye alapján készült.)

 

Bónusz track: Szántai Szállodája

Engedjenek meg nekünk ennyi elfogultságot, hogy tízpluszegyedikként ajánljuk Szántai János főszerkhelyettes kolléga új prózakötetét, a Szállodát, amit szintén bemutatnak a könyvhéten, Balázs K. Attila Homokóriás című kötetével párban. Kiderül belőle, hogy az egész élet egy nagy szálloda, és sokan laknak benne. Lakozzunk benne, vele mi is vígan!

Végezetül pedig térjünk vissza Bereményihez. Hangoljunk egy dallal, aminek a szövegét ő írta, és az irodalomhoz is köze van. „Hol volt és hol nem volt, Dániában…”. És Kolozsváron…

Hirdetés