A kolozsvári nemzetközi repülőtér fejlesztési tervei között már hosszú évek óta szerepel a kifutópálya 3500 méter hosszúra való átépítése, mely elengedhetetlen feltétele annak, hogy a légikikötő interkontinentális járatokat is fogadni tudjon. A terv megvalósításához már 2011-ben (!) hozzáfogtak, csak nem volt olyan zökkenőmentes, ahogyan azt elképzelték akkor. Egyrészt olyan földrajzi tényező befolyásolta/befolyásolja a munkálatokat, mint az, hogy
a Kis-Szamos történetesen éppen a szamosfalvi repülőtér szomszédságában folyik.
Az első munkafázis 2100 méter kifutópálya építésére irányult, melyet különböző technikai problémák nehezítettek, de végül kis késéssel, 2013-ban sikerült befejezni a beruházást. Időközben hozzáfogtak a Kis-Szamos elterelésére irányuló műveletnek is, mely jelenleg is folyamatban van. Hat év után a legújabb előrelépés az, hogy a repülőtér vezetősége versenytárgyalást írt ki a fennmaradt 1400 méter kifutópálya megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésére. A szerződés mintegy 1 millió 740 ezer lejre rúg.
David Ciceo reptérigazgató legújabb becslése szerint hét-nyolc éven belül sikerül befejezni a munkálatokat, ezt követően
Kolozsvárról akár New Yorkba, Montrealba vagy ázsiai fővárosokba is indulhat majd közvetlen repülőjárat.
A bővítés azonban nemcsak emiatt fontos, hanem azért is, mert egyre bővül a kolozsvári légikikötő forgalma, ugyanakkor több repülőtársaság cseréli a flottáját. Az új gépek képtelenek lesznek leszállni, amennyiben nem bővítik a kifutópályát.
A Kis-Szamos elterelése érdekében egyébként a Kolozs Megyei Tanács 334 parcella földterületet készül kisajátítani Kolozsvár és Apahida területén, amire mintegy 2 milliárd lejt szán. Az év elején Alin Tișe tanácselnök Viorica Dăncilă kormányfő segítségét kérte, hogy megsiettesse a folyó elterelésére irányuló munkálatokat, ugyanis
Bukaresten is múlik, milyen gyorsan végeznek vele.
Mint mindennek, ennek a fejlesztésnek is komoly hatása és következménye lehet Kolozsvárra nézve. Az interkontinentális repülőjáratok tovább növelnék a légikikötő forgalmát, halaszthatatlanná válna az úgynevezett intermodális (többféle eszközt, módot kombináló) közlekedés kiépítése a reptér és Kolozsvár vasútállomása között. A folyamatos növekedés okozta zajszennyezés már így is elégedetlenkedést váltott ki egyesekből: Adrian Dohotaru független képviselő nemrég azt kérte a szállításügyi minisztertől, hogy módosítsák a repülőtérre vezető légifolyosót, mégpedig úgy, hogy az kerülje el a várost. Erre azonban nem sok esély mutatkozik.
Marad tehát a zaj, és jobb, ha hozzászokunk: csak fokozódni fog.