// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Egy kis képmutatás: Iohannis olvas

// HIRDETÉS

Igazán furcsa, hogy egy olyan ország államelnöke pózol kultúremberként, amely országban az olvasást nagyjából száműzték a közéletből. Van viszont állandó politikai hisztéria.

A Főtér RoMánia rovatában a romániai román nyelvű média olyan véleményanyagait szemlézzük, amelyek vagy az itteni magyar közösséggel, a román-magyar kapcsolatokkal foglalkoznak, vagy a nyilvánosságot, a közbeszédet foglalkoztató forró témákat taglalnak.

Jelen szöveg az Adevărul oldalon közölt cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.

Mi lelte Klaus Iohannis elnököt? Megjelent egy filmecskében és arra buzdítja a románokat, hogy olvassanak el legalább egy oldalt egy könyvből.

Mi ez a biztatás, miután öt éven keresztül egyetlen könyvről sem hallottuk az elnököt beszélni?

Eszébe jutott, vagy valamelyik tanácsadója megmondta neki, hogy 2019 a „könyv éve” és létezik az elnöki rendelettel meghirdetett „Románia olvas” program? Vagy a Curtea Veche Kiadó, mely az elnök két unalmas könyvét is megjelentette, rángatni kezdte a madzagokat és a frontvonalra tolta a Leo Burnett Bukarest reklámügynökséggel elindított #idejeolvasnunk (#timpulsacitim) kampányban? Vagy elkezdődött a választási kampány és jól mutat, ha könyvvel a kezében látja az elnököt a nép, amint – ráadásul! – éppen egy Curtea Veche Kiadónál megjelent könyvből olvas fel egy oldalt? A szóban forgó könyvet ő választotta ki vagy a baráti kiadó tette az asztalára, az oldalt is bejelölve?

Az elnök románoknak szóló biztatása, hogy olvassanak, mert a könyvolvasás terén az utolsók Európában, olyan, mint halottnak a csók. Arról most nem beszélve, hogy az olvasó Iohannis teljesítménye a politikus Iohanniséhez hasonlít:

egy ember/elnök/olvasó, akinek karó van a seggében.

Ahelyett, hogy szenvedéllyel, érzelemmel, lelkesedéssel beszélne egy könyvről, arról, hogy milyen benyomást tett rá, hogy úgy ajánlaná az olvasmányt, mintha a barátaival kávézgatna, vagy – tessék! – a feleségével fogyasztaná el a reggeli kávéját, vagyis, mintha szenvedélyes olvasóként élne, a filmecske ugyanazt a közleményeket olvasó Iohannist mutatja, egy kávéautomata, vagy mondjuk úgy, könyvautomata szerepében. Lapos, merev, nevetséges beszéddel. Ilyen ember, ilyen olvasó! A „műanyag”, unalmas, érzelemmentes frázisokból felépített biztatás felesleges, mint halottnak… Iohannis nem a megfelelő szereplő egy ilyen kampányhoz.

Románia olyan ország, ahol a könyvet kiűzték az iskolából, az oktatásból, a sajtóból, a közéletből.

A romániai könyvpiac tavaly alig érte el a 80 milliós árbevételt, ezzel Európa sereghajtója. Jó, ha van még nagyjából 200 könyvesbolt az egész országban. A falvakból és a városokból eltűntek a könyvesboltok és a könyvtárak. A korábban könyvesboltokként működő helyiségekben most gyógyszertárak és sportfogadási ügynökségek működnek. Igaz, a nagyvárosokban vannak még könyvesboltok, de évről évre csökken a vásárlók száma. Romániának nincs programja az írott kultúra támogatására. 2019-ben, a „könyv évében” a könyvpiacot nem bátorították adókedvezményekkel. De jól mutat, ha a Gaudeamus és a Bookfest vásárain mutatja be az ember a könyveit és megfürdőzik a tömegben. A könyvvásárok buboréka hazudik.

A románok mára rossz viszonyba kerültek a könyvvel.

Az iskolának és az oktatásnak vissza kellene fordulnia a könyvek felé ahhoz, hogy egy könyvolvasást bátorító kampány úgy-ahogy hatásos legyen. De nehezen hihető, hogy erre sor kerül, tekintettel arra, hogy az iskoláért, az oktatásért felelős politikai szemfényvesztők nem olvasnak könyveket.

Tehát: átverés a filmecske, melyben Klaus Iohannis olvas, az olvasásra való biztatás pedig képmutatás.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS