Igazán furcsa, hogy egy olyan ország államelnöke pózol kultúremberként, amely országban az olvasást nagyjából száműzték a közéletből. Van viszont állandó politikai hisztéria.
Jelen szöveg az Adevărul oldalon közölt cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Mi lelte Klaus Iohannis elnököt? Megjelent egy filmecskében és arra buzdítja a románokat, hogy olvassanak el legalább egy oldalt egy könyvből.
Eszébe jutott, vagy valamelyik tanácsadója megmondta neki, hogy 2019 a „könyv éve” és létezik az elnöki rendelettel meghirdetett „Románia olvas” program? Vagy a Curtea Veche Kiadó, mely az elnök két unalmas könyvét is megjelentette, rángatni kezdte a madzagokat és a frontvonalra tolta a Leo Burnett Bukarest reklámügynökséggel elindított #idejeolvasnunk (#timpulsacitim) kampányban? Vagy elkezdődött a választási kampány és jól mutat, ha könyvvel a kezében látja az elnököt a nép, amint – ráadásul! – éppen egy Curtea Veche Kiadónál megjelent könyvből olvas fel egy oldalt? A szóban forgó könyvet ő választotta ki vagy a baráti kiadó tette az asztalára, az oldalt is bejelölve?
Az elnök románoknak szóló biztatása, hogy olvassanak, mert a könyvolvasás terén az utolsók Európában, olyan, mint halottnak a csók. Arról most nem beszélve, hogy az olvasó Iohannis teljesítménye a politikus Iohanniséhez hasonlít:
Ahelyett, hogy szenvedéllyel, érzelemmel, lelkesedéssel beszélne egy könyvről, arról, hogy milyen benyomást tett rá, hogy úgy ajánlaná az olvasmányt, mintha a barátaival kávézgatna, vagy – tessék! – a feleségével fogyasztaná el a reggeli kávéját, vagyis, mintha szenvedélyes olvasóként élne, a filmecske ugyanazt a közleményeket olvasó Iohannist mutatja, egy kávéautomata, vagy mondjuk úgy, könyvautomata szerepében. Lapos, merev, nevetséges beszéddel. Ilyen ember, ilyen olvasó! A „műanyag”, unalmas, érzelemmentes frázisokból felépített biztatás felesleges, mint halottnak… Iohannis nem a megfelelő szereplő egy ilyen kampányhoz.
A romániai könyvpiac tavaly alig érte el a 80 milliós árbevételt, ezzel Európa sereghajtója. Jó, ha van még nagyjából 200 könyvesbolt az egész országban. A falvakból és a városokból eltűntek a könyvesboltok és a könyvtárak. A korábban könyvesboltokként működő helyiségekben most gyógyszertárak és sportfogadási ügynökségek működnek. Igaz, a nagyvárosokban vannak még könyvesboltok, de évről évre csökken a vásárlók száma. Romániának nincs programja az írott kultúra támogatására. 2019-ben, a „könyv évében” a könyvpiacot nem bátorították adókedvezményekkel. De jól mutat, ha a Gaudeamus és a Bookfest vásárain mutatja be az ember a könyveit és megfürdőzik a tömegben. A könyvvásárok buboréka hazudik.
Az iskolának és az oktatásnak vissza kellene fordulnia a könyvek felé ahhoz, hogy egy könyvolvasást bátorító kampány úgy-ahogy hatásos legyen. De nehezen hihető, hogy erre sor kerül, tekintettel arra, hogy az iskoláért, az oktatásért felelős politikai szemfényvesztők nem olvasnak könyveket.
Tehát: átverés a filmecske, melyben Klaus Iohannis olvas, az olvasásra való biztatás pedig képmutatás.
És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Nézzük csak meg közelebbről, mi folyik épp a romániai politikában, kik a szereplők, és milyen érdekek vezetnek el oda, hogy legyen új kormány és ne kelljen megnyomni a nagy újraindítás gombot.
A 25. TIFF-en néztük meg a România Sălbatică rendezőjének legújabb alkotását, és kedvünk támadt madarakat lesni egy vízen ringó csónakból. De vajon tudjuk-e, milyen huncutok a varjak, vagy hogyan csalogatja elő a rovarokat az iszapból a széki lile?
Ideje lecserélni a korábbi évtizedek szenvedéseire reflektáló román–magyar megbékélés fogalmát a pragmatikus együttélés kifejezésére, a tisztességes Európáért folytatott közös román–magyar párbeszédre. Vége az MCC-történészkerekasztalnak.
A bíróságon folytatódhat a Bihar megyei magyar közélet egyik legrégebbi politikai konfliktusa: Szabó Ödön pert indított Csomortányi István ellen. Az RMDSZ-es politikus rágalmazásról beszél, az EMSZ-alelnök szerint a per célja az elhallgattatása.
… meglett a kormánybuktatás után készített első közvélemény-kutatás, érdekesek az eredmények… és Nicușor Dan államelnök enyhén szólva hülyét csinált magából a NATO-csúcsértekezleten.
Rövid ímélben értesítették Dolhai Istvánt, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezetőjét, hogy július végéig láthatja el főkonzuli teendőit.
Elkészült a romániai magyar tannyelvű középiskolák idei érettségi rangsora. A végzősök átlageredményei alapján összeállított toplista a legjobb intézmények mellett azt is megmutatja, hol érettségiztek a legtöbben, hol született a legtöbb 10-es eredmény.
A magyar kormány képviselőinek jelenlététől teszi függővé az idei Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) panelbeszélgetésein való részvételt több külhoni magyar egyetem vezetősége.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Nézzük csak meg közelebbről, mi folyik épp a romániai politikában, kik a szereplők, és milyen érdekek vezetnek el oda, hogy legyen új kormány és ne kelljen megnyomni a nagy újraindítás gombot.
A 25. TIFF-en néztük meg a România Sălbatică rendezőjének legújabb alkotását, és kedvünk támadt madarakat lesni egy vízen ringó csónakból. De vajon tudjuk-e, milyen huncutok a varjak, vagy hogyan csalogatja elő a rovarokat az iszapból a széki lile?