Egy kis képmutatás: Iohannis olvas
Igazán furcsa, hogy egy olyan ország államelnöke pózol kultúremberként, amely országban az olvasást nagyjából száműzték a közéletből. Van viszont állandó politikai hisztéria.
Jelen szöveg az Adevărul oldalon közölt cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Mi lelte Klaus Iohannis elnököt? Megjelent egy filmecskében és arra buzdítja a románokat, hogy olvassanak el legalább egy oldalt egy könyvből.
Mi ez a biztatás, miután öt éven keresztül egyetlen könyvről sem hallottuk az elnököt beszélni?
Eszébe jutott, vagy valamelyik tanácsadója megmondta neki, hogy 2019 a „könyv éve” és létezik az elnöki rendelettel meghirdetett „Románia olvas” program? Vagy a Curtea Veche Kiadó, mely az elnök két unalmas könyvét is megjelentette, rángatni kezdte a madzagokat és a frontvonalra tolta a Leo Burnett Bukarest reklámügynökséggel elindított #idejeolvasnunk (#timpulsacitim) kampányban? Vagy elkezdődött a választási kampány és jól mutat, ha könyvvel a kezében látja az elnököt a nép, amint – ráadásul! – éppen egy Curtea Veche Kiadónál megjelent könyvből olvas fel egy oldalt? A szóban forgó könyvet ő választotta ki vagy a baráti kiadó tette az asztalára, az oldalt is bejelölve?
Az elnök románoknak szóló biztatása, hogy olvassanak, mert a könyvolvasás terén az utolsók Európában, olyan, mint halottnak a csók. Arról most nem beszélve, hogy az olvasó Iohannis teljesítménye a politikus Iohanniséhez hasonlít:
egy ember/elnök/olvasó, akinek karó van a seggében.
Ahelyett, hogy szenvedéllyel, érzelemmel, lelkesedéssel beszélne egy könyvről, arról, hogy milyen benyomást tett rá, hogy úgy ajánlaná az olvasmányt, mintha a barátaival kávézgatna, vagy – tessék! – a feleségével fogyasztaná el a reggeli kávéját, vagyis, mintha szenvedélyes olvasóként élne, a filmecske ugyanazt a közleményeket olvasó Iohannist mutatja, egy kávéautomata, vagy mondjuk úgy, könyvautomata szerepében. Lapos, merev, nevetséges beszéddel. Ilyen ember, ilyen olvasó! A „műanyag”, unalmas, érzelemmentes frázisokból felépített biztatás felesleges, mint halottnak… Iohannis nem a megfelelő szereplő egy ilyen kampányhoz.
Románia olyan ország, ahol a könyvet kiűzték az iskolából, az oktatásból, a sajtóból, a közéletből.
A romániai könyvpiac tavaly alig érte el a 80 milliós árbevételt, ezzel Európa sereghajtója. Jó, ha van még nagyjából 200 könyvesbolt az egész országban. A falvakból és a városokból eltűntek a könyvesboltok és a könyvtárak. A korábban könyvesboltokként működő helyiségekben most gyógyszertárak és sportfogadási ügynökségek működnek. Igaz, a nagyvárosokban vannak még könyvesboltok, de évről évre csökken a vásárlók száma. Romániának nincs programja az írott kultúra támogatására. 2019-ben, a „könyv évében” a könyvpiacot nem bátorították adókedvezményekkel. De jól mutat, ha a Gaudeamus és a Bookfest vásárain mutatja be az ember a könyveit és megfürdőzik a tömegben. A könyvvásárok buboréka hazudik.
A románok mára rossz viszonyba kerültek a könyvvel.
Az iskolának és az oktatásnak vissza kellene fordulnia a könyvek felé ahhoz, hogy egy könyvolvasást bátorító kampány úgy-ahogy hatásos legyen. De nehezen hihető, hogy erre sor kerül, tekintettel arra, hogy az iskoláért, az oktatásért felelős politikai szemfényvesztők nem olvasnak könyveket.
Tehát: átverés a filmecske, melyben Klaus Iohannis olvas, az olvasásra való biztatás pedig képmutatás.
A fény győzedelmeskedésének már az újkőkorszak óta szemtanúja az emberiség – miért lenne ez most másképp?
Sánta Miriám
December 21-22. a téli napfordulót jelzi. Van néhány dolog, ami örökérvényű és zsigeri.
Mit tesz egy igazi kommunista 2025-ben, Romániában? Elvtársi látogatást tesz az észak-koreai nagykövetségen
Fall Sándor
Nem vicc, nem trollkodás, tényleg ez történt.
Venus és Nichita Ulrache találkozása az erdélyi prózairodalom boncasztalán
Sánta Miriám
Kollégánk és barátunk írt egy könyvet, mi pedig beszámolunk arról, hogy milyen volt a bemutatója. De legalábbis megközelítőleg.
„A restitúció a román demokrácia egyik valódi fokmérője”
Sólyom István
A romániai visszaszolgáltatási eljárás során nem lehet jogbiztonságról beszélni – mondta dr. Murádin János történész a Sapientia EMTE Kolozsvári Karán tartott VII. Társadalomtudományi Seregszemlén.
Nem akar népszerűtlen megszorításokat alkalmazni, inkább lemondott egy erdélyi város polgármestere – hírek szerdán
Óra közben omlott rá a diákokra egy iskolai tanterem mennyezete, az épületet nemrég tatarozták. A villanyáram brutálisan megdrágult egy év alatt, de más termékekért és szolgáltatásokért is jóval többet fizetünk – itt a friss statisztika.
Sokkoló eset: egy 11 éves fiú fejbe lőtte az apját, miután az elvette tőle a játékkonzolját
Sokkoló eset történt az Egyesült Államokban: Pennsylvania államban egy 11 éves fiú lelőtte az apját, miután az elvette tőle a játékkonzolját.
Összebékíthető-e a dákoromán kontinuitás és a honfoglalás?
Román és magyar történészek válaszoltak a ki volt előbb Erdélyben égető kérdésére az MCC kolozsvári képzési központjában tartott kerekasztal-beszélgetésen.
Kelemen Hunor az adóemelésről: nem találtunk más megoldást, elnézést kell kérnünk mindenkitől
Önkormányzati vezetőkkel tanácskozott pénteken a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vezetése. Kelemen Hunor kijelentette, hogy az adóemelés sok családnak nehézséget okoz, bocsánatot kell kérniük mindenkitől.
„Takarodj Váradra!” Újabb városban fütyülték ki a román kormányfőt
Ilie Bolojan miniszterelnök szombat reggel Botoșani polgármesterével, Cosmin Andreijel, a megye prefektusával és a megyei tanács elnökével egyeztetett a városvezetés által felvetett problémákról. A kormányfőt ebben a moldvai városban is kifütyülték.
„Meg szeretnék gyógyulni, élni akarok!” – segítséget kér a szívbetegséggel küzdő férfi
A közösség segítsége kell ahhoz, hogy leküzdhesse az életveszélyt az Erdővidékről származó Dimény István. A férfi súlyos betegséggel küzd, munkaképtelenné vált, így az orvosi vizsgálatok és beavatkozások költségeit önerőből már nem tudja fedezni.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A fény győzedelmeskedésének már az újkőkorszak óta szemtanúja az emberiség – miért lenne ez most másképp?
Sánta Miriám
December 21-22. a téli napfordulót jelzi. Van néhány dolog, ami örökérvényű és zsigeri.
Mit tesz egy igazi kommunista 2025-ben, Romániában? Elvtársi látogatást tesz az észak-koreai nagykövetségen
Fall Sándor
Nem vicc, nem trollkodás, tényleg ez történt.
Venus és Nichita Ulrache találkozása az erdélyi prózairodalom boncasztalán
Sánta Miriám
Kollégánk és barátunk írt egy könyvet, mi pedig beszámolunk arról, hogy milyen volt a bemutatója. De legalábbis megközelítőleg.
„A restitúció a román demokrácia egyik valódi fokmérője”
Sólyom István
A romániai visszaszolgáltatási eljárás során nem lehet jogbiztonságról beszélni – mondta dr. Murádin János történész a Sapientia EMTE Kolozsvári Karán tartott VII. Társadalomtudományi Seregszemlén.
