A hórukkpolitika és a villámreform legalább olyan veszélyes lehet, mint a balkáni halogatás.
Jelen szöveg a raducraciun.ro oldalon közölt cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Persze, ez a kijelentés nagyon sokakat felháborít majd. Végső soron nem ez volt számos romániai gazdasági reform kudarcának biztos receptje? Vagyis addig halogatták, mire egy küszöbön álló vagy folyamatban levő valuta-, gazdasági, pénzügyi válság arra kényszerítette a döntéshozókat, hogy megtegyék azokat a lépéseket, melyeket eredetileg politikai, vagy jobban mondva álpolitikai okokból elodáztak. Olyan halogatásokról van szó, melyek végül megkésetteknek, prociklikusaknak és a gazdaságban jelentős módosításokat okozóknak bizonyultak.
A Románia pénzügyi politikáján végrehajtandó nagyjavítások, a közforrások újraosztása egy egész választási ciklust igényelnek, hogy beindíthatók, befejezhetők legyenek és kézzel fogható eredményekhez vezessenek. Olyan komoly az állami költségvetés egyensúlyhiánya, hogy azt csak népszerűtlen lépésekkel lehet kijavítani: adóemelések, a munkahelyek drasztikus csökkentése a közszférában, a különleges nyugdíjak bizonyos kategóriájának megszüntetése, a nyugdíjemelések befagyasztása és így tovább.
Azoknak a válságoknak a tapasztalatai, melyeken Románia már keresztülment, sajnos, nem segítették a döntéshozókat annak megértésében, hogy a lakosságnak tett ajánlatoknak rendkívül jól mérlegelteknek és óvatosaknak kell lenniük, mert nagyon nehéz őket visszafordítani. A túlzottan nagylelkű ajánlatok haszonélvezői abból a téves feltételezésből indulnak ki, hogy azok visszavonhatatlanok, életmódjukat ennek megfelelően alakítják ki, ami miatt utólag nehezen kezelhető helyzetekbe kerülnek a bérkiigazítások, az elbocsátások vagy az adóemelések miatt. Ebből aztán választási következményekkel járó társadalmi feszültségek és frusztrációk következnek.
A jelenlegi helyzetnek az a fő veszélye, hogy
Tételezzük fel, hogy lesz egy olyan – technokrata vagy sem – kormányunk, mely kész megtenni ilyenfajta megszorító lépéseket. A parlament politikai széttöredezettsége odavezet majd, hogy a helyhatósági és parlamenti választás küszöbén az összes szervezet hajlamos lesz politikailag kihasználni a kormány által a következő időszakban megtett népszerűtlen lépéseket.
Ennek az a veszélye, hogy a kijavító lépések újra felszítják a populista, a gazdasági valóságtól elszakadt, a lakosság irreális elvárásait tápláló diskurzusok lángját. Ez a fajta retorika a választási kampányban is folytatódni fog, hogy végül az illetékesek a közpénz elköltésére, valamint a költségvetési elsődlegességek és lehetőségek újrameghatározására irányuló reformlépéseket meghatározatlan időre elhalasszák attól való félelmükben, hogy elveszíthetik a közvélemény támogatását, ha nem hajtják végre „kormányprogramot” a választás után.
Tehát: annak érdekében, hogy esélyt adjunk az állami költségvetés mélyreható és tartós, fejlődésre összpontosító reformjára, sokkal inkább
Attól kezdve egy megújított demokratikus legitimitással rendelkező és esetleg politikai többséget produkálni képes parlament tudna olyan kormányt generálni, mely eléggé erős lesz ahhoz, hogy megbirkózzon a kihívásokkal. Azonnal munkához látva egy mandátum időszaka elegendő lehetne ahhoz, hogy népszerűtlenné váljon, aztán leszüretelje egy fenntarthatóságon alapuló gazdasági talpra állás gyümölcseit.
A választásig a biztonsági keretek közt megközelíthető témák az igazságügyi rendszerre és az azzal kapcsolatos törvényekre vonatkozóak maradnak, melyek megfelelnek a széles közvélemény elvárásainak. Másrészről a befektetők és a vállalkozók az üzleti környezetnek kedvező egyértelmű jelzéseket és a 114/2018-as sürgősségi rendelethez hasonló jogszabályok kijavítását várják.
Nota bene: A kormány bukása után, a tranzakciós időszak első óráiban, a tőzsde növekedésbe kezdett…
Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
Az aggodalomra igencsak okot adó 2025-ös, friss PISA-teszt eredményeinek magyarázatát több tényezőből lehet összerakni.
A SPP vezetője körüli rumli arra volt jó, hogy ismét megnyugodjunk: a PCR fegyveres ökle nem veszett el, csak átalakult.
Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.
Egy márciusi athéni vacsorán Kimberly Guilfoyle, az Egyesült Államok görögországi nagykövete a The Wall Street Journal értesülése szerint a román kormány várható bukására utalva azt mondta: „Bármelyik országgal megtehetjük ezt, amellyel csak akarjuk.”
Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.
Nem énekelte Románia himnuszát a labdarúgó-válogatott egyik kezdő játékosa a péntek esti Svédország–Románia mérkőzés előtt. A román sajtó utánajárt, mi lehet a háttérben.
Lakossági ellenállásba ütközött Szeben megyében egy bányászati és feldolgozóipari beruházás. A Mineral Proiect Invest Rt. Resinár közelében nyitna külszíni fejtést, a szerpentinitet pedig Szelistye térségében dolgozná fel magnéziumalapú termékekké.
Mentőegységeket, köztük hegyimentőket riasztottak egy súlyos balesethez szombaton délután a Maros megyei Nyárádremete közelébe, egy nehezen megközelíthető területre.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
Az aggodalomra igencsak okot adó 2025-ös, friss PISA-teszt eredményeinek magyarázatát több tényezőből lehet összerakni.
A SPP vezetője körüli rumli arra volt jó, hogy ismét megnyugodjunk: a PCR fegyveres ökle nem veszett el, csak átalakult.