// 2026. szeptember 25., péntek // Eufrozina, Kende

Paradoxon: a reform sikere éppen az elhalasztásában rejlik

// HIRDETÉS

A hórukkpolitika és a villámreform legalább olyan veszélyes lehet, mint a balkáni halogatás.

A Főtér RoMánia rovatában a romániai román nyelvű média olyan véleményanyagait szemlézzük, amelyek vagy az itteni magyar közösséggel, a román-magyar kapcsolatokkal foglalkoznak, vagy a nyilvánosságot, a közbeszédet foglalkoztató forró témákat taglalnak.

Jelen szöveg a raducraciun.ro oldalon közölt cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.

Persze, ez a kijelentés nagyon sokakat felháborít majd. Végső soron nem ez volt számos romániai gazdasági reform kudarcának biztos receptje? Vagyis addig halogatták, mire egy küszöbön álló vagy folyamatban levő  valuta-, gazdasági, pénzügyi válság arra kényszerítette a döntéshozókat, hogy megtegyék azokat a lépéseket, melyeket eredetileg politikai, vagy jobban mondva álpolitikai okokból elodáztak. Olyan halogatásokról van szó, melyek végül megkésetteknek, prociklikusaknak és a gazdaságban jelentős módosításokat okozóknak bizonyultak.

Most másfajta paradigmában vagyunk? Igen is, nem is.

A Románia pénzügyi politikáján végrehajtandó nagyjavítások, a közforrások újraosztása egy egész választási ciklust igényelnek, hogy beindíthatók, befejezhetők legyenek és kézzel fogható eredményekhez vezessenek. Olyan komoly az állami költségvetés egyensúlyhiánya, hogy azt csak népszerűtlen lépésekkel lehet kijavítani: adóemelések, a munkahelyek drasztikus csökkentése a közszférában, a különleges nyugdíjak bizonyos kategóriájának megszüntetése, a nyugdíjemelések befagyasztása és így tovább.

Azoknak a válságoknak a tapasztalatai, melyeken Románia már keresztülment, sajnos, nem segítették a döntéshozókat annak megértésében, hogy a lakosságnak tett ajánlatoknak rendkívül jól mérlegelteknek és óvatosaknak kell lenniük, mert nagyon nehéz őket visszafordítani. A túlzottan nagylelkű ajánlatok haszonélvezői abból a téves feltételezésből indulnak ki, hogy azok visszavonhatatlanok, életmódjukat ennek megfelelően alakítják ki, ami miatt utólag nehezen kezelhető helyzetekbe kerülnek a bérkiigazítások, az elbocsátások vagy az adóemelések miatt. Ebből aztán választási következményekkel járó társadalmi feszültségek és frusztrációk következnek.

A jelenlegi helyzetnek az a fő veszélye, hogy

a költségvetési túlkapásokat kijavító lépések, a politikai kontextus miatt középtávon kompromittálhatják egy mélyreható reform esélyeit.

Tételezzük fel, hogy lesz egy olyan – technokrata vagy sem – kormányunk, mely kész megtenni ilyenfajta megszorító lépéseket. A parlament politikai széttöredezettsége odavezet majd, hogy a helyhatósági és parlamenti választás küszöbén az összes szervezet hajlamos lesz politikailag kihasználni a kormány által a következő időszakban megtett népszerűtlen lépéseket.

Ennek az a veszélye, hogy a kijavító lépések újra felszítják a populista, a gazdasági valóságtól elszakadt, a lakosság irreális elvárásait tápláló diskurzusok lángját. Ez a fajta retorika a választási kampányban is folytatódni fog, hogy végül az illetékesek a közpénz elköltésére, valamint a költségvetési elsődlegességek és lehetőségek újrameghatározására irányuló reformlépéseket meghatározatlan időre elhalasszák attól való félelmükben, hogy elveszíthetik a közvélemény támogatását, ha nem hajtják végre „kormányprogramot” a választás után.

Tehát: annak érdekében, hogy esélyt adjunk az állami költségvetés mélyreható és tartós, fejlődésre összpontosító reformjára, sokkal inkább

a meglévő kisiklások befagyasztására és felerősödésükre irányuló bármiféle terv leállítására való korlátozódás tűnik az egyedüli megoldásnak, a parlamenti választásig.

Attól kezdve egy megújított demokratikus legitimitással rendelkező és esetleg politikai többséget produkálni képes parlament tudna olyan kormányt generálni, mely eléggé erős lesz ahhoz, hogy megbirkózzon a kihívásokkal. Azonnal munkához látva egy mandátum időszaka elegendő lehetne ahhoz, hogy népszerűtlenné váljon, aztán leszüretelje egy fenntarthatóságon alapuló gazdasági talpra állás gyümölcseit.

A választásig a biztonsági keretek közt megközelíthető témák az igazságügyi rendszerre és az azzal kapcsolatos törvényekre vonatkozóak maradnak, melyek megfelelnek a széles közvélemény elvárásainak. Másrészről a befektetők és a vállalkozók az üzleti környezetnek kedvező egyértelmű jelzéseket és a 114/2018-as sürgősségi rendelethez hasonló jogszabályok kijavítását várják.

Nota bene: A kormány bukása után, a tranzakciós időszak első óráiban, a tőzsde növekedésbe kezdett…

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Útkereső fazekasok Marosvásárhelyen: hagyomány vagy újítás?
Krónika

Útkereső fazekasok Marosvásárhelyen: hagyomány vagy újítás?

Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.

Poloskairtás közben szökött meg egy román rab a velencei börtönből – hírmix
Főtér

Poloskairtás közben szökött meg egy román rab a velencei börtönből – hírmix

A bóvli kategóriába csúszás fenyegeti Romániát az elhúzódó politikai válság és az államháztartási hiány miatt. Félmillió eurót perelt vissza volt szeretőjétől egy temesvári milliomos.

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött
Székelyhon

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött

Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen
Krónika

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen

Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.

Tragikus baleset történt Maros megyében, 19 éves fiatal vesztette életét
Székelyhon

Tragikus baleset történt Maros megyében, 19 éves fiatal vesztette életét

Halálos közúti baleset történt keddre virradó éjjel Marossárpatakon. A balesetben egy autó volt érintett, a benne utazó 19 éves fiatal életét vesztette.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS