// 2026. október 22., csütörtök // Elod

Paradoxon: a reform sikere éppen az elhalasztásában rejlik

// HIRDETÉS

A hórukkpolitika és a villámreform legalább olyan veszélyes lehet, mint a balkáni halogatás.

A Főtér RoMánia rovatában a romániai román nyelvű média olyan véleményanyagait szemlézzük, amelyek vagy az itteni magyar közösséggel, a román-magyar kapcsolatokkal foglalkoznak, vagy a nyilvánosságot, a közbeszédet foglalkoztató forró témákat taglalnak.

Jelen szöveg a raducraciun.ro oldalon közölt cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.

Persze, ez a kijelentés nagyon sokakat felháborít majd. Végső soron nem ez volt számos romániai gazdasági reform kudarcának biztos receptje? Vagyis addig halogatták, mire egy küszöbön álló vagy folyamatban levő  valuta-, gazdasági, pénzügyi válság arra kényszerítette a döntéshozókat, hogy megtegyék azokat a lépéseket, melyeket eredetileg politikai, vagy jobban mondva álpolitikai okokból elodáztak. Olyan halogatásokról van szó, melyek végül megkésetteknek, prociklikusaknak és a gazdaságban jelentős módosításokat okozóknak bizonyultak.

Most másfajta paradigmában vagyunk? Igen is, nem is.

A Románia pénzügyi politikáján végrehajtandó nagyjavítások, a közforrások újraosztása egy egész választási ciklust igényelnek, hogy beindíthatók, befejezhetők legyenek és kézzel fogható eredményekhez vezessenek. Olyan komoly az állami költségvetés egyensúlyhiánya, hogy azt csak népszerűtlen lépésekkel lehet kijavítani: adóemelések, a munkahelyek drasztikus csökkentése a közszférában, a különleges nyugdíjak bizonyos kategóriájának megszüntetése, a nyugdíjemelések befagyasztása és így tovább.

Azoknak a válságoknak a tapasztalatai, melyeken Románia már keresztülment, sajnos, nem segítették a döntéshozókat annak megértésében, hogy a lakosságnak tett ajánlatoknak rendkívül jól mérlegelteknek és óvatosaknak kell lenniük, mert nagyon nehéz őket visszafordítani. A túlzottan nagylelkű ajánlatok haszonélvezői abból a téves feltételezésből indulnak ki, hogy azok visszavonhatatlanok, életmódjukat ennek megfelelően alakítják ki, ami miatt utólag nehezen kezelhető helyzetekbe kerülnek a bérkiigazítások, az elbocsátások vagy az adóemelések miatt. Ebből aztán választási következményekkel járó társadalmi feszültségek és frusztrációk következnek.

A jelenlegi helyzetnek az a fő veszélye, hogy

a költségvetési túlkapásokat kijavító lépések, a politikai kontextus miatt középtávon kompromittálhatják egy mélyreható reform esélyeit.

Tételezzük fel, hogy lesz egy olyan – technokrata vagy sem – kormányunk, mely kész megtenni ilyenfajta megszorító lépéseket. A parlament politikai széttöredezettsége odavezet majd, hogy a helyhatósági és parlamenti választás küszöbén az összes szervezet hajlamos lesz politikailag kihasználni a kormány által a következő időszakban megtett népszerűtlen lépéseket.

Ennek az a veszélye, hogy a kijavító lépések újra felszítják a populista, a gazdasági valóságtól elszakadt, a lakosság irreális elvárásait tápláló diskurzusok lángját. Ez a fajta retorika a választási kampányban is folytatódni fog, hogy végül az illetékesek a közpénz elköltésére, valamint a költségvetési elsődlegességek és lehetőségek újrameghatározására irányuló reformlépéseket meghatározatlan időre elhalasszák attól való félelmükben, hogy elveszíthetik a közvélemény támogatását, ha nem hajtják végre „kormányprogramot” a választás után.

Tehát: annak érdekében, hogy esélyt adjunk az állami költségvetés mélyreható és tartós, fejlődésre összpontosító reformjára, sokkal inkább

a meglévő kisiklások befagyasztására és felerősödésükre irányuló bármiféle terv leállítására való korlátozódás tűnik az egyedüli megoldásnak, a parlamenti választásig.

Attól kezdve egy megújított demokratikus legitimitással rendelkező és esetleg politikai többséget produkálni képes parlament tudna olyan kormányt generálni, mely eléggé erős lesz ahhoz, hogy megbirkózzon a kihívásokkal. Azonnal munkához látva egy mandátum időszaka elegendő lehetne ahhoz, hogy népszerűtlenné váljon, aztán leszüretelje egy fenntarthatóságon alapuló gazdasági talpra állás gyümölcseit.

A választásig a biztonsági keretek közt megközelíthető témák az igazságügyi rendszerre és az azzal kapcsolatos törvényekre vonatkozóak maradnak, melyek megfelelnek a széles közvélemény elvárásainak. Másrészről a befektetők és a vállalkozók az üzleti környezetnek kedvező egyértelmű jelzéseket és a 114/2018-as sürgősségi rendelethez hasonló jogszabályok kijavítását várják.

Nota bene: A kormány bukása után, a tranzakciós időszak első óráiban, a tőzsde növekedésbe kezdett…

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van
Főtér

Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van

Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.

A Tisza, az RMDSZ, az erdélyi magyarok és a Csillagok háborúja
Krónika

A Tisza, az RMDSZ, az erdélyi magyarok és a Csillagok háborúja

Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában
Főtér

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában

A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?

Bizalmat kapott a Niculescu-kormány
Székelyhon

Bizalmat kapott a Niculescu-kormány

Együttes ülésén szavazott a képviselőház és a szenátus kedden délután a Luca Niculescu-kormány beiktatásáról. A kabinet végül megkapta a beiktatásához szükséges szavazatszámot.

Elrettentő példaként emlegette Romániát Magyar Péter
Krónika

Elrettentő példaként emlegette Romániát Magyar Péter

Romániával példálózott Magyar Péter miniszterelnök, amikor az Országgyűlésben a jövő évi költségvetés kapcsán a túlköltekezés veszélyire figyelmeztetett.

Megköszönte Tánczos Barna, hogy miniszterelnök-helyettesként, pénzügyminiszterként és ügyvivő tárcavezetőként is dolgozhatott
Székelyhon

Megköszönte Tánczos Barna, hogy miniszterelnök-helyettesként, pénzügyminiszterként és ügyvivő tárcavezetőként is dolgozhatott

Megtiszteltetés és óriási felelősség volt Románia miniszterelnök-helyetteseként képviselni a magyar közösséget, és felelősséggel dolgozni a kormányban – írta szerda délutáni posztjában Tánczos Barna, az RMDSZ szenátora.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS