Knónikus nemtörődömségben szenved szinte minden mioritikus vízió.
Jelen szöveg a Republica oldalon közölt cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.
A Románia által a 2020-as labdarúgó Európa-bajnokságra megígért és vállalt négy stadionból csak kettő marad. A harmadik az EB után készül el, a negyedikről még egyáltalán nincs szó, a repülőtér és az Északi-pályaudvar közötti vasútvonal megépítését pedig a bíróság függesztette fel.
Ha még egy ekkora esemény sem mozgatott meg bennünket, hogy időre elkészüljünk az egész vállalt infrastruktúrával, mit mondjunk a többi építkezésről, amelyek esetében sehonnan sincs nyomásgyakorlás?
Az egyik ok állítólag az, hogy csak nappal dolgoznak. Nos, akkor hogyan lehetne betartani egy ennyire közeli eseményt? Egy másik ok a bürokratikus útvesztő, illetve a bürokráciába való belebonyolódás. És a legnagyobb akadály: a nemtörődömségünk és hanyagságunk.
Ez a válasz arra a kérdésre is, hogy miért nem épülnek autópályák. Ha tudjuk, hogy képtelenek vagyunk megszervezni egy grandiózus dolgot, ami kiváló megmutatkozási lehetőség lenne számunkra és még néhány stadionunk és egy évtizedek óta szükséges és ígérgetett vasúti összeköttetésünk is maradna utána, akkor mi a fenének vállalkozunk ilyenfajta projektekre?
Az európai fórumok szintjén minden bizonnyal nem marad észrevétlen ez a nevetséges, kínos és érthetetlen helyzet. Vannak államok, amelyek az országos infrastruktúrájukat fejlesztették, amikor olimpiákhoz, világ- és Európa-bajnokságokhoz hasonló sporteseményeket szerveztek. Nekünk csak
Ahelyett, hogy megtiszteltetésként kezelnénk a dolgot és szervezőkként lenyűgöznénk másokat, nevetségessé tesszük magunkat. Ez szégyenletes és felháborító. Azt hiszem, hogy a rendezési jog visszavonásával kellett volna büntetniük bennünket. Talán így mi is tanulnánk valamit úgy, hogy többé senki se ismételje meg a hibát.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.
Úthibák miatt szerdán este sürgősen le kellett zárni az észak- erdélyi autópályát a dél-erdélyi sztrádával Torda és Szászsebes között összekötő A10-es autópálya egyik szakaszát.
További csütörtöki hírek: nagyot veszítene az RMDSZ a községek tervezett összevonásával. És jön az első, sürgősségi költségvetés-kiegészítés, novemberben pedig egy második.
Egy 16 éves, málnásfürdői lány megtalálásához kéri a lakosság segítségét a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.
Kicsi korában a szülei románul beszéltek vele, ma mégis magyarul gondolkodik. Szentes Stefánia a lábnyiki Magyar Háztól Csíkszeredán és a kolozsvári egyetemen át jutott el oda, hogy ma a csángó gyerekeket biztatja arra az útra, amit ő maga is végigjárt.
Alexandru Stoica fejlesztési miniszter pénteken közölte, hogy a kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az ezerötszáznál kisebb lélekszámú községek összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.