Knónikus nemtörődömségben szenved szinte minden mioritikus vízió.
Jelen szöveg a Republica oldalon közölt cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.
A Románia által a 2020-as labdarúgó Európa-bajnokságra megígért és vállalt négy stadionból csak kettő marad. A harmadik az EB után készül el, a negyedikről még egyáltalán nincs szó, a repülőtér és az Északi-pályaudvar közötti vasútvonal megépítését pedig a bíróság függesztette fel.
Ha még egy ekkora esemény sem mozgatott meg bennünket, hogy időre elkészüljünk az egész vállalt infrastruktúrával, mit mondjunk a többi építkezésről, amelyek esetében sehonnan sincs nyomásgyakorlás?
Az egyik ok állítólag az, hogy csak nappal dolgoznak. Nos, akkor hogyan lehetne betartani egy ennyire közeli eseményt? Egy másik ok a bürokratikus útvesztő, illetve a bürokráciába való belebonyolódás. És a legnagyobb akadály: a nemtörődömségünk és hanyagságunk.
Ez a válasz arra a kérdésre is, hogy miért nem épülnek autópályák. Ha tudjuk, hogy képtelenek vagyunk megszervezni egy grandiózus dolgot, ami kiváló megmutatkozási lehetőség lenne számunkra és még néhány stadionunk és egy évtizedek óta szükséges és ígérgetett vasúti összeköttetésünk is maradna utána, akkor mi a fenének vállalkozunk ilyenfajta projektekre?
Az európai fórumok szintjén minden bizonnyal nem marad észrevétlen ez a nevetséges, kínos és érthetetlen helyzet. Vannak államok, amelyek az országos infrastruktúrájukat fejlesztették, amikor olimpiákhoz, világ- és Európa-bajnokságokhoz hasonló sporteseményeket szerveztek. Nekünk csak
Ahelyett, hogy megtiszteltetésként kezelnénk a dolgot és szervezőkként lenyűgöznénk másokat, nevetségessé tesszük magunkat. Ez szégyenletes és felháborító. Azt hiszem, hogy a rendezési jog visszavonásával kellett volna büntetniük bennünket. Talán így mi is tanulnánk valamit úgy, hogy többé senki se ismételje meg a hibát.
És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Nézzük csak meg közelebbről, mi folyik épp a romániai politikában, kik a szereplők, és milyen érdekek vezetnek el oda, hogy legyen új kormány és ne kelljen megnyomni a nagy újraindítás gombot.
A 25. TIFF-en néztük meg a România Sălbatică rendezőjének legújabb alkotását, és kedvünk támadt madarakat lesni egy vízen ringó csónakból. De vajon tudjuk-e, milyen huncutok a varjak, vagy hogyan csalogatja elő a rovarokat az iszapból a széki lile?
Ideje lecserélni a korábbi évtizedek szenvedéseire reflektáló román–magyar megbékélés fogalmát a pragmatikus együttélés kifejezésére, a tisztességes Európáért folytatott közös román–magyar párbeszédre. Vége az MCC-történészkerekasztalnak.
A bíróságon folytatódhat a Bihar megyei magyar közélet egyik legrégebbi politikai konfliktusa: Szabó Ödön pert indított Csomortányi István ellen. Az RMDSZ-es politikus rágalmazásról beszél, az EMSZ-alelnök szerint a per célja az elhallgattatása.
… meglett a kormánybuktatás után készített első közvélemény-kutatás, érdekesek az eredmények… és Nicușor Dan államelnök enyhén szólva hülyét csinált magából a NATO-csúcsértekezleten.
Rövid ímélben értesítették Dolhai Istvánt, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezetőjét, hogy július végéig láthatja el főkonzuli teendőit.
Elkészült a romániai magyar tannyelvű középiskolák idei érettségi rangsora. A végzősök átlageredményei alapján összeállított toplista a legjobb intézmények mellett azt is megmutatja, hol érettségiztek a legtöbben, hol született a legtöbb 10-es eredmény.
A magyar kormány képviselőinek jelenlététől teszi függővé az idei Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) panelbeszélgetésein való részvételt több külhoni magyar egyetem vezetősége.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Nézzük csak meg közelebbről, mi folyik épp a romániai politikában, kik a szereplők, és milyen érdekek vezetnek el oda, hogy legyen új kormány és ne kelljen megnyomni a nagy újraindítás gombot.
A 25. TIFF-en néztük meg a România Sălbatică rendezőjének legújabb alkotását, és kedvünk támadt madarakat lesni egy vízen ringó csónakból. De vajon tudjuk-e, milyen huncutok a varjak, vagy hogyan csalogatja elő a rovarokat az iszapból a széki lile?