Knónikus nemtörődömségben szenved szinte minden mioritikus vízió.
Jelen szöveg a Republica oldalon közölt cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.
A Románia által a 2020-as labdarúgó Európa-bajnokságra megígért és vállalt négy stadionból csak kettő marad. A harmadik az EB után készül el, a negyedikről még egyáltalán nincs szó, a repülőtér és az Északi-pályaudvar közötti vasútvonal megépítését pedig a bíróság függesztette fel.
Ha még egy ekkora esemény sem mozgatott meg bennünket, hogy időre elkészüljünk az egész vállalt infrastruktúrával, mit mondjunk a többi építkezésről, amelyek esetében sehonnan sincs nyomásgyakorlás?
Az egyik ok állítólag az, hogy csak nappal dolgoznak. Nos, akkor hogyan lehetne betartani egy ennyire közeli eseményt? Egy másik ok a bürokratikus útvesztő, illetve a bürokráciába való belebonyolódás. És a legnagyobb akadály: a nemtörődömségünk és hanyagságunk.
Ez a válasz arra a kérdésre is, hogy miért nem épülnek autópályák. Ha tudjuk, hogy képtelenek vagyunk megszervezni egy grandiózus dolgot, ami kiváló megmutatkozási lehetőség lenne számunkra és még néhány stadionunk és egy évtizedek óta szükséges és ígérgetett vasúti összeköttetésünk is maradna utána, akkor mi a fenének vállalkozunk ilyenfajta projektekre?
Az európai fórumok szintjén minden bizonnyal nem marad észrevétlen ez a nevetséges, kínos és érthetetlen helyzet. Vannak államok, amelyek az országos infrastruktúrájukat fejlesztették, amikor olimpiákhoz, világ- és Európa-bajnokságokhoz hasonló sporteseményeket szerveztek. Nekünk csak
Ahelyett, hogy megtiszteltetésként kezelnénk a dolgot és szervezőkként lenyűgöznénk másokat, nevetségessé tesszük magunkat. Ez szégyenletes és felháborító. Azt hiszem, hogy a rendezési jog visszavonásával kellett volna büntetniük bennünket. Talán így mi is tanulnánk valamit úgy, hogy többé senki se ismételje meg a hibát.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.
Már Erdély több pontján tetten érhető, hogy az áprilisi választások óta kevesebb magyarországi vendég látogat az idegenforgalmi szempontból felkapottabb helyekre. A gazdasági okokon túlmenően a távolmaradáshoz hozzájárul a politikai megosztottság.
Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.
Jelentkezett a Román Lottótársaság központi székhelyén hétfőn az a nyertes, aki az október 22-i Loto 6/49 sorsoláson elvitte az első kategóriás, 17 760 754,40 lejes (több mint 3,32 millió eurós) főnyereményt.
Kolozsváron egyre több távol-keleti vesz részt a szentmiséken: nemcsak katolikusok, keresztények, hanem buddhisták és hinduk is. Különleges esemény helyszíne volt az emblematikus Szent Mihály-templom.
Tűz ütött ki Büdösfürdőn kedden este, a lángok több hétvégi házikót és egy lakókocsit is elértek. A tűzoltók megfékezték a lángok továbbterjedését, jelenleg az oltáson dolgoznak.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.