// 2025. szeptember 4., csütörtök // Rozália

Minden gyerekben ott szunnyad egy megértésre törekvő filozófus

// HIRDETÉS

Kerekes Erzsébettel, a gyermekfilozófia egyik erdélyi meghonosítójával beszélgettünk oktatásról, filozófiáról, gyermekekről.

Valószínűleg soha nem állt még annyi alternatíva a rendelkezésre a gyermeknevelésben, mint napjainkban. A szülő, aki érthető módon arra vágyik, hogy okos, talpraesett, tehetséges felnőtt váljon a csemetéjéből, nevelési irányzatok sokaságából válogathat, vannak különböző pedagógiai szemléletű iskolák, mesés élményekkel kecsegtető tevékenységek, játszóházak, klubok, körök, stb. Újabb és újabb trendek váltják egymást ezen a téren, miközben a pedagógusok, illetve általában a felnőttek arra panaszkodnak, hogy lehetetlen lekötni a gyermekek, különösen a nagyobbak figyelmét, mert nem érdekli őket semmi. Pedig a legalapvetőbb ismeretek elsajátítását is – ahol csak tehetik – modern eszközökkel, látványos segédanyagokkal könnyítik. Tényleg baj lenne a mai gyerekekkel? Nem inkább arról van szó, hogy a gyerekek megszólítására vonatkozó elképzelés rossz, bár

a megoldás tulajdonképpen egyszerűbb, mint azt gondolnák?

A határtalan lehetőségek Kánaánjában meglehet, ahelyett, hogy helyes válaszokat követelünk a gyerekektől, csak hagyni kellene őket, hogy a valódi gyermekközpontúság jegyében kérdéseket fogalmazzanak meg, kételkedjenek, megtanuljanak önálló véleményt alkotni, vitatkozni, megvédeni az álláspontjukat. Hogyan segíthet mindebben a filozófia?

Kerekes Erzsébet egyetemi adjunktus több mint tíz éve foglalkozik a gyermekfilozófia erdélyi meghonosításával. A módszert a gyakorlatban is alkalmazza: Kolozsváron rendszeresen tart gyermekfilozófiai foglalkozásokat, melyek játékos formában önálló, logikus gondolkodásra, kérdések megfogalmazására, érvelésre tanítják a gyerekeket 6 évtől 15 éves korig. Vele beszélgettünk arról, hogy miről is szól a gyermekfilozófia, és hogyan járulhat hozzá egy öntudatosabb nemzedék felnövekedéséhez.

A program világszerte több mint 4000 iskolában, 60 országban, 40 nyelven folyik, Romániában is vannak próbálkozások az alkalmazására. Bár 5-8. osztályban akár választható tantárgy is lehetne, a tanári normákat szem előtt tartó iskolákban fel sem merül annak a lehetősége, hogy beiktassák a gondolkodási műveletek fejlesztésére irányuló tantárgyat. Ez azzal áll összefüggésben, hogy az oktatási rendszer a diákokat a válasz kultúrájában szocializálja. Ahhoz szoktak hozzá a diákok, hogy

csak a tanár kérdez, az ő feladatuk csak annyiban áll, hogy visszamondják az előzőleg leadott ismereteket.

Amikor Matthew Lipman amerikai filozófiaprofesszor a hatvanas évek végén megalapította a gyermekfilozófiát, a diáklázadások korát élték, javában dúlt a vietnámi háború, tombolt az erőszak, az ifjúság változást akart. Lipman azt figyelte meg, hogy a fiatal generáció nem tudja a saját érdekeit kifejezni, logikailag és fogalmilag helyesen érvelni a változások szükségessége mellett, fogalma sincs arról, hogyan kell felépíteni egy érvrendszert. A megoldást a fogalomalkotás és a fogalomhasználat kreatív elsajátításában látta, és kidolgozott egy olyan oktatási programot, illetve egy többmodulos tantárgyat, amely kritikai gondolkodásra ösztönöz.

Meggyőződése szerint, ha a gyerekek egy kérdéseket megfogalmazó, válaszokat kutató közösség tagjainak érezhetik magukat, egymástól is tanulhatnak, és megfelelő irányítás mellett, a szókratikus hagyományokon alapuló módszerrel játékos formában sajátíthatják el a kritikai gondolkodás alapjait. A beszélgetések kiindulópontját a gyermekek lelki világához közel álló témák, szövegrészletek, alkotások (film, mese, festmény, stb.) adják, de lehet akár egy tárgy vagy esemény is. Lipman szöveggyűjteményeiben gyerekek a főszereplők, a felnőttek – szülők, tanárok, szomszédok – inkább csak statisztaként jelennek meg.

A gondolkodásra stimuláló történetek fonalát a gyerekek alakítják kérdésfelvetéseikkel,

és a cselekményszálakat saját belátásuk szerint szőhetik tovább. A foglalkozásokat természetesen sok játékkal és mozgással egészítik ki, hogy ne váljon unalmassá a filozofálás.

Kerekes Erzsébet tapasztalata szerint a módszer abban is segíti a gyerekeket, hogy egyéni vagy közösségi érdekeiket érvényesíteni tudják, merjenek vitába szállni, ha szükséges, és amennyiben kiderül, hogy tévednek, akkor sincs nagy baj, hiszen bármikor korrigálhatják saját elképzeléseiket. A foglalkozások visszatérő eleme, hogy szavazás útján döntenek arról, kinek a felvetésével foglalkozzanak, ezzel megismerik a demokrácia alapját képező egyenjogúságot, azt, hogy mindenkinek a véleménye egyformán fontos, de a többség akarata érvényesül. A gyerekek számára általában szokatlan, hogy ők kérdeznek, és nem tőlük kérdeznek, és olykor meglepően újszerűen közelítenek meg bizonyos témákat.

A hagyományos oktatás fokozatosan megfosztja a gyerekeket a kíváncsiság és értelemkeresés örömétől.

A szülők számára viszont ismerős lehet, hogy a gyerekek soha nem fogynak ki a kérdésekből, szeretnék megérteni a körülöttük zajló eseményeket és jelenségeket. Bár néha banálisnak tűnhet a megfogalmazott kérdés, gyakran a gyerekek egyszerű gondolkodására jellemző zsenialitás tükröződik bennük. Olyan tulajdonság ez, mely felnőtt korra elvész, mintha a konvenciók a kor haladtával leépítenék bennünk a dolgokra való rácsodálkozást és a gyermeki kíváncsiságot. Talán csak a filozófusok azok, akik megőrizték kíváncsiságukat – ahogy sokszor elhangzik a gyermekfilozófia kapcsán:

minden gyerek egy filozófus, és minden filozófus egy kitartó gyermek.

Kerekes Erzsébet egyébként archiválni kezdte a gyerekek által feltett legbájosabb kérdéseket, melyek továbbgondolásra késztették. Például: „Anya, ha én lennék te, akkor te ki volnál?”; „Gellért fejébe ki teszi be a szavakat? Hiszen egy ideig nem beszélt, most meg tud beszélni.”; „Honnan tudja a cica, hogy nem ember?”; „Mi lesz akkor, ha a kistestvér románnak születik?”; „A kutya vajon tudja, hogy nekem ma van a szülinapom?”. Bár a szülő gyakran hárítja az efféle kérdések megválaszolását, az azért kiderül belőlük, hogy a gyerekek őszintén rácsodálkoznak a világra, a tudatra, a szavak és dolgok viszonyára, foglalkoztatja őket az identitás, mely számukra egy velünk született dolog.

A gyermekfilozófia amellett, hogy hagyja kibontakozni a gyermekekben felmerülő kérdéseket, attól is jól működik, hogy csoportokban zajlik, így érvényesül a szinergia elve. A csoportban egymásra reagálnak, több minden eszükbe jut, mintha ugyanarról a témáról elszigetelten gondolkodnának. A diákok éppen azáltal jegyeznek meg ismereteket, hogy eszmét cserélnek róla.

A közoktatás egyik nagy mulasztása, hogy ezt nem alkalmazza kellőképpen,

csak az alternatív oktatásban fektetnek erre hangsúlyt. Kerekes Erzsébet szerint előbb-utóbb Romániában is bekövetkezik az a paradigmaváltás az oktatásban, mely leszámol a követelményeknek való állandó megfeleltetéssel. Erre már 2000-es évek végén lett volna lehetőség, amikor egy oktatási válság lépett fel Romániában. A diákok helyzetén nem azzal akartak könnyíteni, hogy csökkentik a fő tantárgyak tananyagait, több időt adva nekik arra, hogy megemésszék a leckéket, hanem egyes tantárgyakat fölöslegesnek kiáltottak ki, ráadásul éppen azokat, amelyek a demokrácia alapjaira nevelnék a gyerekeket, mint például az állampolgári nevelést, vagy azokat, amelyek segítenek a diákoknak megérteni az egyes tantárgyak közötti összefüggéseket, mint például a filozófia. Az alternatív oktatási módszerek, gyermekközpontú iskolák elszaporodásával és népszerűségével viszont egyértelművé vált, hogy a közoktatásban is változtatni kell a szemléleleten, és

szükség van olyan tantárgyakra, amelyek nem a száraz információra, hanem a közvetlen tapasztalatra építenek.

A gyermekfilozófia romániai meghonosítása is ekkor kapott lendületet. Magyar nyelven az Erdélyi Magyar Filozófiai Társaság alapította meg 2009 őszén az első és máig az egyetlen gyermekfilozófiai munkacsoportot. Belátva a tanulók filozófiával való egyszeri, illetve késői (XII. osztály) találkozásának nehézségeit, a csoport tevékenysége arra irányul, hogy változtatási lehetőségeket keressen és érvényesítsen. Tagjai abból indulnak ki, hogy már korábban kezdve és az oktatás folyamán végig hozzá kellene szoktatnunk gyermekeinket a kérdezve problematizáláshoz.

Kerekes Erzsébet és a főleg doktorandusz hallgatókból álló gyermekfilozófusok számtalan formában alkalmazták Matthew Lipman módszerét, osztályfőnöki órákra, nyári táborokba,  rendezvényekre járnak, és idén már négy helyszínen (a megyei könyvtár négy lakótelepi kirendeltségén, a Mărăștiben, a Farkas utcában, a Dónát negyedben és a Monostoron) tartanak gyermekfilozófiai klubokat, melyekre egyre többen járnak el. Az iskolától független helyszín egyébként szintén fontos a gyermekfilozófiában, ugyanis ezzel lehet hozzászoktatni a gyerekeket, hogy merjék felvállalni véleményüket nyilvános terekben, illetve megtapasztalhatják azt, hogy ezek a közintézmények értük vannak.

Beszélgetésünk végén azzal az meggyőződéssel maradtunk, hogy felnőtteknek sem ártana megismerni a filozófia szerepét néha abszurd hétköznapjaink megértésében.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Hogy mer a nép fesztiválra járni, amikor épp díszgyászban temetik a Nemzet Atyuskáját?

Szántai János

Tudják, az a nép, amelynek elloptak 45 évet az életéből, aztán ellopták a forradalmát, végül ellopták a demokráciáját is.

Hetvenkét órával a nyári napforduló előtt – huszonegyedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Azt mondták, mindegyiküknek látnia kell a Napot, hiába magyarázták nekik, hogy nappal a felszíni 65 fok, de főként a sugárzás percek alatt megöl bármilyen élőlényt. A Tanács megtagadta a kérésüket.”

// HIRDETÉS
Nagyítás

Metál a tó mellett – hasított a Paradise Lost és a Cemetery Skyline Szebenben

Sánta Miriám

A nagyszebeni Astra Rock fesztivál utolsó napján megérkezett az eső. Utána pedig két olyan zenekar, akik közül egyik történelmet írt, a másik meg most fogja.

A zene, amelyben nevén nevezik a dolgokat, avagy miért dübörög a román hiphop?

Szántai János

Pedig minden rosszat rá lehet mondani: a politikai korrektséget hírből sem ismeri, mocskos a szája, macsó, szarik az új ideológiákra… és mégis van. Sőt, dübörög.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Durva ősz jön: sztrájk sztrájk hátán, feszül a düh az oktatásban és a közigazgatásban is – hírek pénteken
Főtér

Durva ősz jön: sztrájk sztrájk hátán, feszül a düh az oktatásban és a közigazgatásban is – hírek pénteken

Bezártak a polgármesteri hivatalok, a tanárok a tanévkezdés bojkottjára készülnek.

Megszólalt a Krónikának a „lebozgorozott” szászfenesi férfi, kivizsgálja a magyarellenes támadást a rendőrség
Krónika

Megszólalt a Krónikának a „lebozgorozott” szászfenesi férfi, kivizsgálja a magyarellenes támadást a rendőrség

Szóbeli és fizikai agresszió ért egy magyar férfit a Kolozsvár közeli Szászfenesen amiatt, hogy a feleségével anyanyelvén beszélt egy zöldségesben. Az áldozat a Krónikának elmondta, nem tett feljelentést az incidensről, mert „nem hiányzik neki a cirkusz”.

Úgy gyepálja egymást a PNL meg a PSD a megszorítások kapcsán, hogy öröm nézni…
Főtér

Úgy gyepálja egymást a PNL meg a PSD a megszorítások kapcsán, hogy öröm nézni…

… Dan Tanasă uszítása sajnos nagyon bejött, ezúttal Kolozsváron vertek meg súlyosan egy vendégmunkást… és habként a tortán, az Új Jobboldal nevű szélsőnackópárt tüntetni készül a vendégmunkások ellen.

Öngyilkosságot kísérelt meg egy kiskorú a székelyudvarhelyi kórházban
Székelyhon

Öngyilkosságot kísérelt meg egy kiskorú a székelyudvarhelyi kórházban

Öngyilkosságot kísérelt meg egy 17 éves fiú a székelyudvarhelyi kórházban vasárnap éjjel. Jelenleg élet-halál között fekszik az egészségügyi intézmény intenzív osztályán.

Gépjárműadó: eltérően alakulnak a 2026-tól fizetendő összegek
Krónika

Gépjárműadó: eltérően alakulnak a 2026-tól fizetendő összegek

Jelentős változásokon megy keresztül a gépjárműadó 2026. január 1-től Romániában. A gépkocsikra kivetett adót új alapokra helyezik: figyelembe veszi a környezetvédelmi besorolást, valamint új számítási mutatókat is tartalmaz.

Nem lehetett megmenteni az öngyilkossági kísérletet elkövető fiatal életét Székelyudvarhelyen
Székelyhon

Nem lehetett megmenteni az öngyilkossági kísérletet elkövető fiatal életét Székelyudvarhelyen

Elhunyt az a 17 éves fiú, aki szombaton öngyilkossági kísérlet miatt került be a székelyudvarhelyi kórházba, majd vasárnap ismét megkísérelte elvenni saját életét.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Hogy mer a nép fesztiválra járni, amikor épp díszgyászban temetik a Nemzet Atyuskáját?

Szántai János

Tudják, az a nép, amelynek elloptak 45 évet az életéből, aztán ellopták a forradalmát, végül ellopták a demokráciáját is.

Hetvenkét órával a nyári napforduló előtt – huszonegyedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Azt mondták, mindegyiküknek látnia kell a Napot, hiába magyarázták nekik, hogy nappal a felszíni 65 fok, de főként a sugárzás percek alatt megöl bármilyen élőlényt. A Tanács megtagadta a kérésüket.”

// HIRDETÉS
Nagyítás

Metál a tó mellett – hasított a Paradise Lost és a Cemetery Skyline Szebenben

Sánta Miriám

A nagyszebeni Astra Rock fesztivál utolsó napján megérkezett az eső. Utána pedig két olyan zenekar, akik közül egyik történelmet írt, a másik meg most fogja.

A zene, amelyben nevén nevezik a dolgokat, avagy miért dübörög a román hiphop?

Szántai János

Pedig minden rosszat rá lehet mondani: a politikai korrektséget hírből sem ismeri, mocskos a szája, macsó, szarik az új ideológiákra… és mégis van. Sőt, dübörög.

// HIRDETÉS