// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Még egy székely szimbólumnak rontott neki a magyargyűlölő Dan Tanasă

// HIRDETÉS

A román bíróság meg persze asszisztál.

Továbbra is teljes gőzzel dolgozik az ördögi hatékonysággal kiépített román gépezet a magyar jelképek eltüntetésén: a „civil” Dan Tanasă feljelentése nyomán a bukaresti törvényszék máris úgy döntött, Zágon község polgármesteri hivataláról el kell távolítani a címeres faluzászlót, mi több, az épület belsejéből is el kell mozdítani minden lobogót, kivéve Románia és az Európai Unió zászlóit. 

A Háromszék szerint az ítélet szerdán született.

A fekete öves magyargyűlölő Dan Tanasă első lépésként hivatalosan felszólította a polgármestert, távolítsa el a községházáról és annak belsejéből az „illegális” zászlókat. A falulobogóról, a székely és magyar zászlókról volt szó – elevenítette fel a lapnak Kis József polgármester. 

Válaszlevelet küldtek, amelyben jelezték:a  faluzászló egy mellékbejáratnál van kitűzve, a főbejáratnál a törvénynek megfelelően két román zászló lobog. Az épület belsejében nincs kitűzve zászló, azok egy sarokban vannak elhelyezve, és csak bizonyos alkalmakkor veszik elő. Ezt követően Tanasă a megyei törvényszéken tett feljelentést, de ott megállapították, hogy az ügy tárgyalása nem esik kompetenciájuk alá. Ezt követően került sor a bukaresti eljárásra.

A polgármester jelezte, hogy a feljelentők nem nála panaszkodtak először, hanem rögtön a baráti hatóságokhoz fordultak, szóba sem álltak vele, nem is jártak a hivatalban. 2000 óta polgármester, de azóta sem magyar, sem székely zászló nem volt kitűzve a községházára, így belekötöttek a falu zászlójába.

„Az egész nem más, mint a feljelentő és a háta mögött állók nacionalista, soviniszta megnyilvánulása, amivel össze akarják ugrasztani a falu etnikumait” - mondja az elöljáró.

Öröm az ürömben, hogy az ítélet nem jogerős, így a határidőn belül fellebbezést nyújtanak be ellene.

Igaz, a román bíróságok magyar jelképek ügyében tanúsított „pártatlanságát” ismerve csodaszámba menne, ha nem erősítenék meg az alapfokú ítéletet.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS