A PSD történetében először fordul elő, hogy a hatalmas pártnak a saját politikai túléléséért kell küzdenie.
Jelen szöveg az Adevărul oldalon közölt cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.
A parlamenti szavazás a Románia polgárai által a május 26-i európai parlamenti választáson leadott voksok természetes következménye. A Szociáldemokrata Párt (PSD) akkor indult el visszafordíthatatlanul azon a lejtőn, amely október 10-én a hatalom elvesztéséhez vezetett. Miért volt elkerülhetetlen?
Egy eredetileg Európa-párti, az európai szocialisták családjába integrált párt egy nacionalista, idegengyűlölő, Európa-ellenes párt diskurzusát vette át, annak képét öltötte magára. Ennek az üzenetnek a hirdetése vezetett a PSD május 26-i összeomlásához (a PSD a második helyet szerezte meg, csak 4,5 százalékkal maradva el a Nemzeti Liberális Párttól; további részletek itt – a szerk.). A románok többsége nyilvánvaló okok miatt Európa-párti irányultságú. Több mint 4 millió polgár távozott Romániából és dolgozik az EU-ban: ez azt jelenti, hogy nincs egyetlen olyan család sem, amelynek ne lenne valakije külföldön. Hogyan szavazhatnánk saját családunk érdekei ellen? Olyan igazság ez, amelyet a PSD figyelmen kívül hagyott, ehelyett inkább a Dragnea-csoportosulás személyes érdekei szerint cselekedett. Az egész párt vakon követte a csőd felé vezető úton. Hol voltak a PSD-beli európaiak? Hol voltak a jellemes emberek? Sehol. A hallgatást és a Facebookon való cselekvést választották a voks elveszítése után.
Összeesküvést okoltak a vereség miatt és inkább parlamenti bizottságokat hoztak létre a választások körülményeinek kivizsgálására. Egy komoly elemzés megteremtette volna az előfeltételeket a helyzet pragmatikus megközelítéséhez. Nem így történt.
Brüsszelbe ment és a meggyőződéses Európa-párti szerepében tetszelgett. Idehaza megtagadta annak a végrehajtását, amit az Európai Bizottság, a Velencei Bizottság kijavítandónak ítélt. A leggyengébb személyeket jelölte a Romániának szánt európai biztosi tisztségre. Minden jelzést figyelmen kívül hagyott. Mindenkit semmibe vett, megpróbálta megszerezni a helyi kiskirályok támogatását ahhoz, hogy a kormány és a párt élén maradjon. A Dăncilă-kormány továbbra is a bűnözőknek, a nemi erőszakért, gyilkosságért, rablásért elítélteknek kedvező törvényeket fogadott el. Több ezer elítéltet engedtek szabadon csak azért, hogy megkönnyítsék néhány korrupcióban bűnös volt tisztségviselő helyzetét. Ez egy tudatos politika volt, mely közvetlenül érintette hátrányosan a polgárok biztonságát. A párt által tisztségbe juttatott alkalmatlanok által vezetett intézmények zűrzavara fokozta az emberekben az érzést, hogy az állam magukra és védtelenül hagyta őket.
Negyedsorban:
Cuc és a csapat többi része a kétségbeesés szélére sodorta az embereket. Semmi sem valósult meg, sem autópályák, sem iskolák, sem kórházak, sem vasutak, semmi a kormányprogram sok ígéretéből.
Ez nem volt elég.
A PSD most, történelmében először, abban a helyzetben van, hogy a saját politikai túléléséért kell küzdenie.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.
Szombaton RO-Alert-üzenetet kaptak Iaşi, Neamţ, Vaslui, Botoşani, Bákó és Suceava megye lakói, akiket „lehetséges drónbehatolásra” figyelmeztettek, és azt tanácsolták nekik, hogy keressenek menedéket. Két légi célpontot is észleltek a hatóságok.
További csütörtöki hírek: nagyot veszítene az RMDSZ a községek tervezett összevonásával. És jön az első, sürgősségi költségvetés-kiegészítés, novemberben pedig egy második.
Alexandru Stoica fejlesztési miniszter pénteken közölte, hogy a kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az ezerötszáznál kisebb lélekszámú községek összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.
Kicsi korában a szülei románul beszéltek vele, ma mégis magyarul gondolkodik. Szentes Stefánia a lábnyiki Magyar Háztól Csíkszeredán és a kolozsvári egyetemen át jutott el oda, hogy ma a csángó gyerekeket biztatja arra az útra, amit ő maga is végigjárt.
Több megyében is RO-Alert-figyelmeztetést kaptak szombat este, miután a román védelmi minisztérium radarjai légi célpontokat észleltek a Moldovai Köztársaság felől. A lehetséges drónbehatolás miatt vadászgépeket és egy harci helikoptert is riasztottak.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.