Nagy kérdés, hogy lehetséges-e, s ha igen, megérjük-e.
Jelen szöveg az Contributors oldalon közölt cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.
A Plumb-eset lakmuszpapírként működik, mely – drámai módon – mutatja az állam visszafejlődését és az európai becsületvesztést, amelyre a PSD-s (Szociáldemokrata Párt – a szerk.) rezsim Romániát ítéli. A Rovana Plumb melletti kiálláson túlmenően (ami a fészénés [FSN = Nemzeti Megmentési Front – a szerk.] politikai rend alapját képező klientúra-kapcsolatok tartósságát bizonyítja), itt van a büntethetetlenség valósága. E büntethetetlenség jegyében zajlanak
Plumb asszony groteszk brüsszeli kalandjai elképzelhetetlenek lettek volna egy olyan államban, mely képes teljesíteni jogi és politikai tisztességességre vonatkozó minimális ígéreteit. Egy ilyenfajta államban gátat szabtak volna Plumb asszony karrierjének, viselkedését pedig meg- és kivizsgálták volna.
Romániában mindezek az elvárások ma már semmit sem jelentenek. A PSD-s ostrom és gyarmatosítások által okozott gyorsuló intézményi visszafejlődés ahhoz a cinkos bénultsági állapothoz vezetett, melyet nem hagyhatunk figyelmen kívül.
Valójában a 2016-os parlamenti választás utáni évek mérlege (mely mérleg Klaus Iohannis elnök mandátumával is egybeesik) nem más, mint a törvény előtti egyenlőség biztosítását konzisztenciával felruházó szervek tartalomtól és relevanciától való megfosztása. A Dragnea-rezsimmel állampolitikaként érvényesülnek a kiváltságok: a kleptokrata elit kiváltsága a közpénzek kiszipolyozására és lenyúlására, a bűnözők kiváltsága arra, hogy semmibe vegyék bűneik áldozatait, a szervezett bűnözői hálózatok kiváltsága a zavartalan terjeszkedésre.
Szimbolikusan a törvény és a polgár védelme szempontjából releváns intézmények közül e pillanatban már egyik sem igazán aktív és hatékony. A gyermekek és tinédzserek halálával járó tragédiák egy mélységi változás tünetei: a polgár és biztonsága irreleváns. A vak politikai engedelmesség az egyetlen tiszteletben tartott kötelező standard.
Az államot ebben a rezsimben eltávolítják jogos célkitűzéseitől. Az állam ebben a rezsimben csak kizsákmányolás céljából létezik. Hatékonyságának hiánya nem véletlen, hanem programszerű. Az állam küldetése a Dragnea–Dăncilă rezsim alatt csak az, hogy fenntartsa a státuszbeli egyenlőtlenségeket és kiváltságokat. Az állam ebben a rezsimben az azt gyarmatosító és megszelídítő elit hű védelmezője.
A független igazságszolgáltatás már nem rendelkezik a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsban (CSM) azzal a hanggal, mely képes megvédeni veszélybe került pozícióját. A Főügyészség, a Szervezett Bűnözés- és Terrorizmusellenes Igazgatóság (DIICOT) és az Országos Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA) szintén ennek az intézménybénítási kontingensnek a részeit képezik. A rendőrséget és csendőrséget a pretoriánus gárda szintjére redukálták. Az összkép már nem egy egyszerű leépülésé, hanem egy talán visszafordíthatatlan következményekkel járó mutációé.
A 2016 utáni kormányzások öröksége jóval kiterjedtebb a törvények megnyomorításánál: az állam rezsimbérencek általi megszállása az igazi kihívás, mellyel meg kell majd küzdenünk. A fészénés visszafejlődés kihasznált egy egyedülálló lehetőséget. Ebből következik a cselekedetei által okozott károk drámai mérete.
Az állam újjáépítése azt az erőfeszítést teszi szükségessé, mellyel visszaadható az intézményeknek a feladataik ellátásához kellő képesség. Az állam újjáépítése megköveteli a szakmai érdemnek a karrier egyedüli alapjaként történő megerősítését. Az állam újjáépítése az emberi méltóságnak olyan értékként való vállalását teszi szükségessé, mely köré egész közösségünk szerveződik. A kollektív tisztességesség visszaszerzése elválaszthatatlan ettől az úttól, amelyen végig kell mennünk. Az állam újjáépítése nélkül a kiváltságok Romániája fog uralkodni, változatlanul, évtizedeken keresztül, klientúra-alapon, hatékonyság nélkül, működésképtelenül, lenézően, a fészénizmus végleg győzedelmeskedik (az eredeti szövegben az áll, hogy „a fészénizmus pedig végleg legyőzetik”, ám ez logikátlan, a mondat többi részéhez viszonyítva – a szerk.).
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
A kormány ugyanis, ha nem tudta volna, kétmilliárd lejnyi bérhátralékkal tartozik nekik, amit ők maguk pereltek össze maguknak. És akkor a lehetséges kamatokat még nem is vettük számításba…
Nagy romboló erejű robbanóanyagot és annak működésbe hozásához szükséges gyutacsokat találtak Szerbiában a Magyarországot Szerbiával összekötő gázinfrastruktúra közvetlen közelében – tájékoztatta Aleksandar Vucic szerb elnök Orbán Viktor miniszterelnököt.
Kicsit olyan az egész, mint amikor valaki megmondja, ki a fehér, ki a fekete. Ki a Jó, ki a Rossz. Mi meg nézünk, hogy ki ez? És miért mondja meg? És hogy jutottunk ide? Mert itt tartunk.
Összesen 13 ezer lej értékben tulajdonított el vagyontárgyakat három Hargita megyei fiatal egy kézdivásárhelyi vállalat telephelyéről, közülük kettőt már őrizetbe vettek – közli a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.
Halálosan megfenyegette és megtámadta az aradi székhelyű Maros-ártér Tájvédelmi Körzet parkőreit egy fatolvajokból álló csoport.
A húsvétvasárnapi szabadtéri ételszentelés legfelemelőbb pillanatai közé tartozik a magyar és a székely himnuszok eléneklése.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.