// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Szeretne egy jó melót, de nincs hozzá elég menő diplomája? Istenkém, hát hamisítson egyet!

// HIRDETÉS

Mint ahogy az ország egyik legfontosabb energetikai vállalata, a Transelectrica igazgatója tette, hogy a Transelectrica igazgatója lehessen.

Az ürgét Marius Dănuț Carașolnak hívják, és eléggé nagy slamasztikában van. 2019 júniusában ugyanis ideiglenesen kinevezték a villamosáram szállítását biztosító állami vállalat, a Transelectrica igazgatótanácsának elnökévé, hétfőn azonban elkezdett keringeni többek között a Facebookon, hogy a diploma – amelyről fotót is mellékeltek – kábé annyira igazi, mint Hannibal Lecter könnyei.

Képzelje csak el, amint épp sétál át egy nagy szántóföldön a semmi közepén, lehajtott fejjel, mert épp szomorú valamiért. Egyszer csak nekimegy egy olyan nagy magasfeszültségű villanypóznának – na azt a Transelectrica tette oda. Összesen kilencezer kilométernyi ilyen vezeték tartozik hozzájuk, valamint országszerte 79 transzformátorállomás (az a cucc, ahol némely B kategóriás akciófilm végső leszámolása zajlik, és a főhőst rendszerint szénné rázza az áram), meg egy csomó drága ketyere tartozik hozzájuk – nem tudom pontosan, nincs villamosmérnöki diplomám.

Bár mondjuk Marius Dănuț Carașolnak sincs, mégis igazgatja az egész kócerájt. :)))

Carașol Az Ezeregyéjszaka meséiből random kitépett önéletrajza szerint az említett diplomát a Bukaresti Műszaki Egyetemen (UPB) szerezte meg 2005-ben; az egyetem illetékesei ezzel szemben úgy emlékeznek, hogy a fickó járt ugyan hozzájuk tanulgatni egy ideig, csak aztán nem fejezte be.

A Transelectrica ellenőrző bizottsága magyarázatot kért Carașoltól, mire ő sajtóértesülések szerint tagadta, hogy a diploma hamis lenne, sőt meg volt sértődve a feltételezéstől.

Ha ki is rúgják a srácot, egy Oscar-díj még befigyelhet „a hamis diplomája miatt leghitelesebben hisztériázó színész” kategóriában.

Amúgy hétfő óta senki nem lépett hivatalosan semmit: Carașol még mindig igazgató. ¯_(ツ)_/¯

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS