A mioritikus nemzetvédő elemzők alaposan nekifeküdtek az úzvölgyi megemlékezésen résztvevők megszámlálásának. Persze azért, hogy uszíthassanak egyet, ha már nem történt botrány.
A számok nem mindig tűnnek absztrakt és élettelen adatoknak. Fontos megjegyezni, hogy emberek gyűjtik össze, használják és töltik meg élettel az adatokat. Emberek döntenek arról, mit számoljanak és miként használják fel az eredményeket, utóbbi aspektus pedig még fontosabb akkor, amikor egy nyilvános rendezvény résztvevőinek számára vonatkozó adatokról van szó.
a támogatók pedig mesterséges módon megnövelni azt. A lényeg, hogy mind az egyik, mind a másik oldal is manipulálhatja önöket.
Egy tüntetés résztvevőinek számát a legtöbbször a sajtó és/vagy a csendőrség becsüli meg. A résztvevők teljes száma néha egyszerűen téves lehet és – a legtöbbször – az a legcélravezetőbb, ha megpróbáljuk kideríteni, hogy a hangoztatott szám legalább hihető-e.
Ne elégedjenek meg a résztvevői szám elfogadásával, elemezzék az adatokat.
Az Orbán-kormány által ellenőrzött magyar hírügynökség, az MTI hálózatához tartozó kétnyelvű Hirado.hu honlap arról tájékoztatott augusztus 26-án, hogy az úzvölgyi csata évfordulóján tartott megemlékezésen
Ugyanazon a napon a „nagyjából 5.000 résztvevőről” szóló hírt átvette a G4Media, a HotNews, az Adevărul és a Realitatea is.
Ezek közül egyik hírnél sem közöltek helyszínen készült fényképeket, ami azonnal riadókészültségbe helyezett.

Összeállítás a román sajtóban az úzvölgyi temetőben (Bákó megye) (a LARICS stratégája annyit azért tudhatna, hogy Úzvölgye nem Bákó megyében található – a szerk.) tartott ökumenikus ceremóniáról megjelent hírekből.
A téma azért is igazán érdekes, mert két hónappal ezelőtt, június 6-án, a hősök napján az úzvölgyi temető a román nacionalisták és a térségbeli magyar etnikumúak közötti harcmezővé változott.
a Kreml-párti források pedig nem szalasztották el az alkalmat, hogy kihasználják a feszültségeket (a szerző – mivel a LARICS által képviselt narratívával ellentétes – elhallgatja, hogy a hivatkozott Szputnyik portál a „szélsőséges magyarokat” móresre tanító „hazafi románokról” cikkezett – a szerk.).
A katonákról megemlékező rendezvényt ezúttal Csíkszentmárton (Hargita megye) polgármesteri hivatala kezdeményezte Hargita Megye Tanácsával együttműködésben, mert azokról a fiatal székely katonákról emlékeztek meg, akik a románok szövetségesek oldalára történt átállása után három nappal indított szovjet támadás során estek el.
A szovjet hadsereg 1944. augusztus 26-án törte át a frontvonalat az Úzvölgyében és miután Románia átállt a szövetségesek oldalára, megkezdődött a magyar védvonal támadása. Tekintettel arra, hogy az első vonalban volt, az első vereséget a 17 és 18 éves fiatalokból álló székely határőregység szenvedte el.
így rátaláltam néhány fotóriportra a maszol.ro, Székelyhon és uz-volgye.ro magyar nyelvű honlapokon.
Fentről készült felvétel hiányában a benépesített terület rekonstruálásának módszeréhez folyamodtam.
Először is kijelöltem néhány viszonyítási pontot a képekről, hogy azokat összevessem a kataszteri elrendezési tervben feltüntetettekkel.

A fényképeken és a kataszteri elrendezési tervben azonosított viszonyítási pontok.
Az azonosított viszonyítási pontok alapján a temetőről készült egyik magaslati képen bejelöltem a benépesített területet.


Majd a mapchecking.com alkalmazással, a benépesített terület kijelölésével nagyjából megbecsültem az esemény résztvevőinek a számát:

Ha elfogadjuk, hogy a beazonosított mintegy 780 m2-nyi területen 1 fő/m2 van, akkor azt tapasztaljuk, hogy
De még akkor is, ha 2 fő/m2-re növeljük a számítási alapot, összesen nagyjából 1500 résztvevőt kapunk, semmiképpen sem „néhány ezret”.
Ennek ellenére, ha látni akarjuk, hogy miként nézne ki az ökumenikus istentisztelet az úzvölgyi nemzetközi temetőben, a benépesített területet 5.000 m2-re növelhetjük, ami a temető teljes területének (nagyjából 8000 m2) 62,5 százalékát jelentené.

Ezáltal megállapíthatjuk, hogy 5000 résztvevő esetében a fényképésznek valamilyen magaslatra kellett volna felmásznia, hogy összképeket készítsen, ami augusztus 26-án nem történt meg. A Mapchecking sokkal nagyobb területet jelölt ki arra az esetre, ha „nagyjából 5.000 résztvevő” vett részt a szabadtéri istentiszteleten.
Visszatérünk néhány összképhez, hogy felbecsüljük a temető „telítettségi” mértékét:


Az úzvölgyi temetőben tartott ökumenikus istentisztelet résztvevői által képviselt „foglaltsági” mértéket mutató összképek.
Láthatjuk, hogy a benépesített terület nem lép túl a bejárati kaputól balra elhelyezkedő fa és emlékmű vonalán. Ugyanakkor a fényképek a teljes terület inkább 10-15 százalékos, mint 3/5-ös foglaltságát mutatják.
Quod erat demonstrandum.
Az itteni sajtó egyszerűen átvette az MTI ügynökség által közölt információt, nem ellenőrizve azt más forrásokból, a magyar forrás pedig az Orbán-rezsim szócsöve, mely az igazság eltorzításával (a résztvevők számának eltúlozásával) és
hogy kiemeljen bizonyos „gondokat”, melyekkel a romániai magyarok szembesülnek.
A szerző a LARICS Szakértői Tanácsának tagja. (A LARICS az Információs Hadviselést Elemző és Stratégiai Kommunikációs Laboratórium román nevéből alkotott betűszó – a szerk.)
Kicsit olyan az egész, mint amikor valaki megmondja, ki a fehér, ki a fekete. Ki a Jó, ki a Rossz. Mi meg nézünk, hogy ki ez? És miért mondja meg? És hogy jutottunk ide? Mert itt tartunk.
A szemét az szemét, a használt ruha pedig használt ruha. Egy új minisztériumi rendelettervezet szerint nincs sok különbség köztük, ennek pedig a turkálók látnák kárát, nem is kicsit.
Ritkán jár Erdélyben a dallamos hard rockban utazó szombathelyi Lord, ezért hívtak a fények, mert közöttük élek.
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.
Azt tudjuk, hogy mit kívánt a magyar nemzet 1848-ban, de mit akartak a románok és a szászok? Az MCC történész-kerekasztalán ez is kiderült.
Tragikus hirtelenséggel meghalt Takács Csaba, az RMDSZ egykori ügyvezető elnöke. A gyászhírt Kelemen Hunor szövetségi elnök tette közzé közösségi oldalán.
Grindeanu egyértelművé tette, nincs semmilyen politikai együttműködés az AUR-ral a bizalmatlansági indítványuk után. Vadonatúj vonatok álldogálnak egy bukaresti állomáson, mert nem tudjuk őket üzembe helyezni.
Egy beteg halálát vizsgálja az ügyészség, aki áprilisban került a brassói kórház sürgősségi osztályára, ahol kezelést írtak fel neki, majd hazaengedték. Röviddel ezután otthon meghalt.
A korábbi RMDSZ‑vezető a fűnyíró kését próbálta megélezni, amikor a gép rázuhant.
Hídfőnek ütközött egy autó Gyergyószentmiklóson, a város Gyergyószárhegy felőli kijáratánál. A balesetben két személy megsérült, egyikük a roncsok közé szorult.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Kicsit olyan az egész, mint amikor valaki megmondja, ki a fehér, ki a fekete. Ki a Jó, ki a Rossz. Mi meg nézünk, hogy ki ez? És miért mondja meg? És hogy jutottunk ide? Mert itt tartunk.
A szemét az szemét, a használt ruha pedig használt ruha. Egy új minisztériumi rendelettervezet szerint nincs sok különbség köztük, ennek pedig a turkálók látnák kárát, nem is kicsit.
Ritkán jár Erdélyben a dallamos hard rockban utazó szombathelyi Lord, ezért hívtak a fények, mert közöttük élek.
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.