bunkótika
Szerző: Radu Paraschivescu
2019. szeptember 12. csütörtök, 14:39
Radu Paraschivescu kiváló pamfletje a dákopata (szub)kultúráról, amely persze itt-ott magyargyűlöletbe csap át.

Régen, amikor még patkolták a bolhát bla-bla-bla, egy fiatalember belépett egy könyvesboltba és Vasile Pârvan Genetikáját kérte. A könyvesboltos nagy szemeket meresztett. „Hogy mondta, kérem?”, „Vasile Pârvan Genetikáját”, ismételte meg előzékenyen a fiatalember.

„Talán Gétika”, dünnyögte az eladónő. „Gétika? Biztos? Á, erre nincs szükségem. Rendben, köszönöm, kezét csókolom”, mondta a fiatalember és kiviharzott a könyvesboltból.

Akkoriban hiánycikknek számítottak a biológia tankönyvek. Különösen a XII. osztályos biológia (pontosabban, a genetika) hiányzott teljesen.

A fiatalember hallotta valahol Pârvan nevét, de mivel nem tudta, hogy pontosan mire jó, a Petre Raicu–Doina Duma–Bogdan Stugren–Florica Mărăscu négyes, a sóvárgott iskolai kötet szerzőinek helyettesítőjét látta benne.

Honnan tudhatta volna a fiatalember, hogy Vasile Pârvan Gétikája néhány évtized múlva

olyan olvasókat örvendeztethet meg majd, akiknek a mellkasából a kisiklott hazafiság fürje ereszti ki egyik trilláját a másik után.

A nemzeti fű-fa-bokor ilyenfajta szeretetének egyik baritonját (ha nem éppenséggel basszusát) Ilie Ciucleának hívják és van egy focicsapata.

Ciuclea úr egy szentté avatásra alkalmas arisztokratákból álló párt tagja, melynek háromelemes betűszava PS-vel kezdődik és D-vel végződik.

Ilie Ciuclea ebben a kettős – hazafiúi és PSD-s (Szociáldemokrata Párt – a szerk.) – minőségében nem olyan régen a Colentinai Juventus csapat tulajdonosaként lépett fel. Úgy illik egymáshoz ez a két szó, mint a leukémia a smaragdhoz, ezért aztán Bukaresti Juventus lett a csapat neve.

Csakhogy így sem volt jó. Tájékoztatták a tulajdonost, hogy Torinóban létezik egy valamivel jelentősebb Juventus, mely nem nézi jó szemmel ezt a brand- és identitás-eltulajdonítást.

A valamikor a „Szemétkirály” becenéven ismert tulajdonos előzékenyen, továbbá egy pert elkerülendő, átkeresztelte a csapatát. Így jelent meg a Bukaresti Dáko-Gétika, mely jelenleg – figyelemre méltó esélyekkel – igyekszik a második ligából a harmadikba bukni.

Egy olyan fociközegben, ahol simán elfértek olyan nevek, mint a Building Vânju Mare, Recolta Urzicuţa, Ambianţa Valea Ciorii és Nova Mama Mia Becicherecu Mic, egy újabb furcsaságon már senki sem lepődne meg (a csapatok neve lefordítva: „Nagyizmosi Building”, „Kiscsalánosi Termés”, „Varjúvölgyi Légkör”, „Kisbecskereki Nova Mama Mia” – a szerk.).

A gond – vagy azok egyike – a nemzeti jelképekkel való üzérkedés,

amit Ilie Ciuclea elkövetett és továbbra is elkövet. Olyan dolgok birtokba vétele, melyek nem lehetnek egyetlen klubé vagy személyé, még akkor sem, ha az bensőséges kapcsolatban áll a mocsokkal.

Egy évvel ezelőtt a tulajdonos népviseletben jelent meg az új néven játszott első mérkőzésen. Eddig ebben nincs semmi elítélendő.

Ilie Ciuclea szabadon követheti Marian Nistor (a Savoy zenekar alapítója, aki többek között a népiességből és [trikolór] homlokpánt-viselésből faragott magának védjegyet – a szerk.) útját, ha ezt tartja egészségesnek. A gond az, hogy a Dáko-Gétika összes hazai mérkőzésén a nemzeti himnusz hallható a stadion megafonjaiban. Ez viszont már nincs rendben. A „Trikolórt” senki sem sajátíthatja ki, még kevésbé egy olyan önkényesen viselkedő alak, aki sovén vagy idegengyűlölő trivialitásokra használja fel a focimeccset.

Maholnap arra ébredünk, hogy Ilie Ciuclea szilveszterkor, Szent Illés napján vagy az unoka névnapján is eljátssza Románia himnuszát.

Talán nem ártana – amúgy is tele van az ország hazafiakkal, akik a zászlóval a párnájuk alatt alszanak –, ha valaki felhívná Ilie Ciuclea figyelmét arra, hogy

a Dáko-Gétika tulajdonosa lehet, de a nemzeti himnuszé nem. Sőt, ő még kevésbé, mint mások.

Mivel Ilie Ciuclea és nem valaki más az, aki két évvel ezelőtt, az egyik Bukaresti Juventus–Sepsiszentgyörgyi Sepsi mérkőzésen utasításba adta a Doamne, ocroteşte-i pe români (Isten, óvd a románokat – a szerk.) ének egyik paródiájának a lejátszását, mely tele van olyanfajta idegengyűlölően pornográf utalásokkal, mint például „Iancu fent van a talapzaton és megsz…tja a magyarokat”. A kipontozott részben nem sörözésről és üdvözlésről van szó.

Majd rögtön ezután a „Trikolór” csendült fel, ami miatt kezdjük más fényben látni a „Szemétkirály” becenevet. Onnan fentről, a talapzatról.

comments powered by Disqus
Úgy tűnt, vége a párton belüli zendülésnek, de talán mégsem sikerült teljesen rendet teremteni. Egy náci karlendítős fotóval járatják le Csomortányi Istvánt.
Ismét tartott egy küldöttgyűlést a néppárt.
Az európai ember kicsikét konzervatív, ha szokatlanabb élelmiszerek fogyasztásáról van szó. Mint például a felebarátai húsa. Na vajon miért?
A címben (nem is) jól elrejtett arrogancián túl, persze, lehet Románia a magyarok országa is, ha nem autonómiáznak, hanem ügyesen beállnak a közös szászló alá.
Klíma-igazságszolgáltatást követelt a nép a délutáni verőfényben. Pontosabban, olyan száz ember.
A CNSAS eddig már 4 nem-együttműködői igazolást állított ki Băsescunak, de új adatok kerültek felszínre, a bíróság pedig döntött.
Nem elég, hogy a romániai középiskolai oktatás alapból nyakig van a trutymóban, most jön az, hogy aki hülyegyerek, az megy szakiskolába. Értik ezt az abszurd és megalázó direktívát?
Az egyetlen beruházó is menekülőre fogta a környékről, a turizmusról álmodozó polgármester pedig összeesküvést sejt az egész botrány mögött.
Romániának mindig csak idegen uralmak alatt ment jól. Most rosszul megy. Mert románok uralkodnak. Tehát kulturális újragyarmatosításra van szükség. Traian Ungureanu írása.
Rovana Plumb vagyonnyilatkozatának furcsaságai nem kerülték el az EP szakbizottságainak figyelmét.
Tizenegy évvel a Farkasok után Róma másik szimbóluma, a Sas is behódolt Kolozsvárnak.
Egy héten belül egy erdészt meggyilkoltak, egy másik pedig csak a szerencsének köszönhetően menekült meg a fatolvajoktól.
A POL egykori tanácsosa, Mark Hermann Christian is elindul a megmérettetésen.