Radu Paraschivescu kiváló pamfletje a dákopata (szub)kultúráról, amely persze itt-ott magyargyűlöletbe csap át.
Régen, amikor még patkolták a bolhát bla-bla-bla, egy fiatalember belépett egy könyvesboltba és Vasile Pârvan Genetikáját kérte. A könyvesboltos nagy szemeket meresztett. „Hogy mondta, kérem?”, „Vasile Pârvan Genetikáját”, ismételte meg előzékenyen a fiatalember.
„Talán Gétika”, dünnyögte az eladónő. „Gétika? Biztos? Á, erre nincs szükségem. Rendben, köszönöm, kezét csókolom”, mondta a fiatalember és kiviharzott a könyvesboltból.
Akkoriban hiánycikknek számítottak a biológia tankönyvek. Különösen a XII. osztályos biológia (pontosabban, a genetika) hiányzott teljesen.
A fiatalember hallotta valahol Pârvan nevét, de mivel nem tudta, hogy pontosan mire jó, a Petre Raicu–Doina Duma–Bogdan Stugren–Florica Mărăscu négyes, a sóvárgott iskolai kötet szerzőinek helyettesítőjét látta benne.
Honnan tudhatta volna a fiatalember, hogy Vasile Pârvan Gétikája néhány évtized múlva
A nemzeti fű-fa-bokor ilyenfajta szeretetének egyik baritonját (ha nem éppenséggel basszusát) Ilie Ciucleának hívják és van egy focicsapata.
Ciuclea úr egy szentté avatásra alkalmas arisztokratákból álló párt tagja, melynek háromelemes betűszava PS-vel kezdődik és D-vel végződik.
Ilie Ciuclea ebben a kettős – hazafiúi és PSD-s (Szociáldemokrata Párt – a szerk.) – minőségében nem olyan régen a Colentinai Juventus csapat tulajdonosaként lépett fel. Úgy illik egymáshoz ez a két szó, mint a leukémia a smaragdhoz, ezért aztán Bukaresti Juventus lett a csapat neve.
Csakhogy így sem volt jó. Tájékoztatták a tulajdonost, hogy Torinóban létezik egy valamivel jelentősebb Juventus, mely nem nézi jó szemmel ezt a brand- és identitás-eltulajdonítást.
A valamikor a „Szemétkirály” becenéven ismert tulajdonos előzékenyen, továbbá egy pert elkerülendő, átkeresztelte a csapatát. Így jelent meg a Bukaresti Dáko-Gétika, mely jelenleg – figyelemre méltó esélyekkel – igyekszik a második ligából a harmadikba bukni.
Egy olyan fociközegben, ahol simán elfértek olyan nevek, mint a Building Vânju Mare, Recolta Urzicuţa, Ambianţa Valea Ciorii és Nova Mama Mia Becicherecu Mic, egy újabb furcsaságon már senki sem lepődne meg (a csapatok neve lefordítva: „Nagyizmosi Building”, „Kiscsalánosi Termés”, „Varjúvölgyi Légkör”, „Kisbecskereki Nova Mama Mia” – a szerk.).
amit Ilie Ciuclea elkövetett és továbbra is elkövet. Olyan dolgok birtokba vétele, melyek nem lehetnek egyetlen klubé vagy személyé, még akkor sem, ha az bensőséges kapcsolatban áll a mocsokkal.
Egy évvel ezelőtt a tulajdonos népviseletben jelent meg az új néven játszott első mérkőzésen. Eddig ebben nincs semmi elítélendő.
Ilie Ciuclea szabadon követheti Marian Nistor (a Savoy zenekar alapítója, aki többek között a népiességből és [trikolór] homlokpánt-viselésből faragott magának védjegyet – a szerk.) útját, ha ezt tartja egészségesnek. A gond az, hogy a Dáko-Gétika összes hazai mérkőzésén a nemzeti himnusz hallható a stadion megafonjaiban. Ez viszont már nincs rendben. A „Trikolórt” senki sem sajátíthatja ki, még kevésbé egy olyan önkényesen viselkedő alak, aki sovén vagy idegengyűlölő trivialitásokra használja fel a focimeccset.
Maholnap arra ébredünk, hogy Ilie Ciuclea szilveszterkor, Szent Illés napján vagy az unoka névnapján is eljátssza Románia himnuszát.
Talán nem ártana – amúgy is tele van az ország hazafiakkal, akik a zászlóval a párnájuk alatt alszanak –, ha valaki felhívná Ilie Ciuclea figyelmét arra, hogy
Mivel Ilie Ciuclea és nem valaki más az, aki két évvel ezelőtt, az egyik Bukaresti Juventus–Sepsiszentgyörgyi Sepsi mérkőzésen utasításba adta a Doamne, ocroteşte-i pe români (Isten, óvd a románokat – a szerk.) ének egyik paródiájának a lejátszását, mely tele van olyanfajta idegengyűlölően pornográf utalásokkal, mint például „Iancu fent van a talapzaton és megsz…tja a magyarokat”. A kipontozott részben nem sörözésről és üdvözlésről van szó.
Majd rögtön ezután a „Trikolór” csendült fel, ami miatt kezdjük más fényben látni a „Szemétkirály” becenevet. Onnan fentről, a talapzatról.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.
A kollektív irigység, utálat, megosztottság zárójelbe teszi az egyéni teljesítményeket. Fontosabb pár félremagyarázott félmondat, mint egy egész életmű…
Sokan kaptak érdemi indok és jogosultság nélkül magyar állampolgárságot az utóbbi években, ezeket az ügyeket is feltárjuk belső vizsgálat keretében – jelentette be Velkey György László külügyi államtitkár a Facebookon pénteken.
Az immár hétéves szatmárnémeti tehetség játékszenvedélyét, kitartását és lendületét a profi sakk árnyoldalai sem kezdhették ki. A sakkzseni édesapjával, Balog Cristiannal beszélgettünk.
Házuk kertjében ment szembe egy medvével két kisgyerek szerdán délután Lövétén. Mivel veszélyessé vált a helyzet, ártalmatlanítani kellett a nagyvadat. A példány nagyjából kéthete folyamatosan bejárt a településre.
Az EDDA lesz az egyik fellépő a 35. Tusványoson – jelentették be a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szervezői szerda délután.
Eddig huszonegy Észak-Írországban élő ember kért konzuli segítséget a román hatóságoktól utazási okmányok kiállításához a belfasti zavargások miatt – közölték csütörtökön külügyminisztériumi források.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.