// 2026. október 14., szerda // Helén

Gétika, genetika és Dáko-Gétika

// HIRDETÉS

Radu Paraschivescu kiváló pamfletje a dákopata (szub)kultúráról, amely persze itt-ott magyargyűlöletbe csap át.

Régen, amikor még patkolták a bolhát bla-bla-bla, egy fiatalember belépett egy könyvesboltba és Vasile Pârvan Genetikáját kérte. A könyvesboltos nagy szemeket meresztett. „Hogy mondta, kérem?”, „Vasile Pârvan Genetikáját”, ismételte meg előzékenyen a fiatalember.

„Talán Gétika”, dünnyögte az eladónő. „Gétika? Biztos? Á, erre nincs szükségem. Rendben, köszönöm, kezét csókolom”, mondta a fiatalember és kiviharzott a könyvesboltból.

Akkoriban hiánycikknek számítottak a biológia tankönyvek. Különösen a XII. osztályos biológia (pontosabban, a genetika) hiányzott teljesen.

A fiatalember hallotta valahol Pârvan nevét, de mivel nem tudta, hogy pontosan mire jó, a Petre Raicu–Doina Duma–Bogdan Stugren–Florica Mărăscu négyes, a sóvárgott iskolai kötet szerzőinek helyettesítőjét látta benne.

Honnan tudhatta volna a fiatalember, hogy Vasile Pârvan Gétikája néhány évtized múlva

olyan olvasókat örvendeztethet meg majd, akiknek a mellkasából a kisiklott hazafiság fürje ereszti ki egyik trilláját a másik után.

A nemzeti fű-fa-bokor ilyenfajta szeretetének egyik baritonját (ha nem éppenséggel basszusát) Ilie Ciucleának hívják és van egy focicsapata.

Ciuclea úr egy szentté avatásra alkalmas arisztokratákból álló párt tagja, melynek háromelemes betűszava PS-vel kezdődik és D-vel végződik.

Ilie Ciuclea ebben a kettős – hazafiúi és PSD-s (Szociáldemokrata Párt – a szerk.) – minőségében nem olyan régen a Colentinai Juventus csapat tulajdonosaként lépett fel. Úgy illik egymáshoz ez a két szó, mint a leukémia a smaragdhoz, ezért aztán Bukaresti Juventus lett a csapat neve.

Csakhogy így sem volt jó. Tájékoztatták a tulajdonost, hogy Torinóban létezik egy valamivel jelentősebb Juventus, mely nem nézi jó szemmel ezt a brand- és identitás-eltulajdonítást.

A valamikor a „Szemétkirály” becenéven ismert tulajdonos előzékenyen, továbbá egy pert elkerülendő, átkeresztelte a csapatát. Így jelent meg a Bukaresti Dáko-Gétika, mely jelenleg – figyelemre méltó esélyekkel – igyekszik a második ligából a harmadikba bukni.

Egy olyan fociközegben, ahol simán elfértek olyan nevek, mint a Building Vânju Mare, Recolta Urzicuţa, Ambianţa Valea Ciorii és Nova Mama Mia Becicherecu Mic, egy újabb furcsaságon már senki sem lepődne meg (a csapatok neve lefordítva: „Nagyizmosi Building”, „Kiscsalánosi Termés”, „Varjúvölgyi Légkör”, „Kisbecskereki Nova Mama Mia” – a szerk.).

A gond – vagy azok egyike – a nemzeti jelképekkel való üzérkedés,

amit Ilie Ciuclea elkövetett és továbbra is elkövet. Olyan dolgok birtokba vétele, melyek nem lehetnek egyetlen klubé vagy személyé, még akkor sem, ha az bensőséges kapcsolatban áll a mocsokkal.

Egy évvel ezelőtt a tulajdonos népviseletben jelent meg az új néven játszott első mérkőzésen. Eddig ebben nincs semmi elítélendő.

Ilie Ciuclea szabadon követheti Marian Nistor (a Savoy zenekar alapítója, aki többek között a népiességből és [trikolór] homlokpánt-viselésből faragott magának védjegyet – a szerk.) útját, ha ezt tartja egészségesnek. A gond az, hogy a Dáko-Gétika összes hazai mérkőzésén a nemzeti himnusz hallható a stadion megafonjaiban. Ez viszont már nincs rendben. A „Trikolórt” senki sem sajátíthatja ki, még kevésbé egy olyan önkényesen viselkedő alak, aki sovén vagy idegengyűlölő trivialitásokra használja fel a focimeccset.

Maholnap arra ébredünk, hogy Ilie Ciuclea szilveszterkor, Szent Illés napján vagy az unoka névnapján is eljátssza Románia himnuszát.

Talán nem ártana – amúgy is tele van az ország hazafiakkal, akik a zászlóval a párnájuk alatt alszanak –, ha valaki felhívná Ilie Ciuclea figyelmét arra, hogy

a Dáko-Gétika tulajdonosa lehet, de a nemzeti himnuszé nem. Sőt, ő még kevésbé, mint mások.

Mivel Ilie Ciuclea és nem valaki más az, aki két évvel ezelőtt, az egyik Bukaresti Juventus–Sepsiszentgyörgyi Sepsi mérkőzésen utasításba adta a Doamne, ocroteşte-i pe români (Isten, óvd a románokat – a szerk.) ének egyik paródiájának a lejátszását, mely tele van olyanfajta idegengyűlölően pornográf utalásokkal, mint például „Iancu fent van a talapzaton és megsz…tja a magyarokat”. A kipontozott részben nem sörözésről és üdvözlésről van szó.

Majd rögtön ezután a „Trikolór” csendült fel, ami miatt kezdjük más fényben látni a „Szemétkirály” becenevet. Onnan fentről, a talapzatról.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai
Főtér

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Jól haladnak a munkálatok a Székelyföldet érintő sztrádaszakaszon
Krónika

Jól haladnak a munkálatok a Székelyföldet érintő sztrádaszakaszon

Több mint 300 munkás és 245 munkagép dolgozik a Marosvásárhely-Târgu Neamț (A8) autópálya Gyergyóalfalu-Ditró szakaszán – közölte hétfőn az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR).

Grindeanunak öt hónap kellett, hogy rájöjjön: mégis kormányozna a PNL-vel és az RMDSZ-szel
Főtér

Grindeanunak öt hónap kellett, hogy rájöjjön: mégis kormányozna a PNL-vel és az RMDSZ-szel

Online platformon lehet jelenteni a kormánynak az idegengyűlölő incidenseket. George Simion szimpátiatüntetésekre buzdítja a Georgescu-híveket. Hírek pénteken.

Balesethez vonultak ki nagy erőkkel a tűzoltók Csíkszeredában
Székelyhon

Balesethez vonultak ki nagy erőkkel a tűzoltók Csíkszeredában

Baleset történt kedd este Csíkszeredában, a tűzoltók is nagy erőkkel siettek a helyszínre.

Szerelem a raktérben: így járt túl a Securitate eszén az erdélyi lány és az angol kamionsofőr
Krónika

Szerelem a raktérben: így járt túl a Securitate eszén az erdélyi lány és az angol kamionsofőr

Egy erdélyi kötödei munkásnő és egy angol kamionsofőr szerelméből államügy lett a kommunista Romániában. A hatóságok megtagadták tőlük a házasságkötést, ezért a lány a jármű rejtett rekeszében, ingbálák közé bújva hagyta el az országot.

Ennyiért fogja kínálni Romániában új modelljét, a Strikert a Dacia
Székelyhon

Ennyiért fogja kínálni Romániában új modelljét, a Strikert a Dacia

Az új Dacia-modellt, a Strikert Törökországban gyártják, és háromféle hibrid hajtáslánccal, valamint négy felszereltségi szinttel lesz elérhető Romániában.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS