Radu Paraschivescu kiváló pamfletje a dákopata (szub)kultúráról, amely persze itt-ott magyargyűlöletbe csap át.
Régen, amikor még patkolták a bolhát bla-bla-bla, egy fiatalember belépett egy könyvesboltba és Vasile Pârvan Genetikáját kérte. A könyvesboltos nagy szemeket meresztett. „Hogy mondta, kérem?”, „Vasile Pârvan Genetikáját”, ismételte meg előzékenyen a fiatalember.
„Talán Gétika”, dünnyögte az eladónő. „Gétika? Biztos? Á, erre nincs szükségem. Rendben, köszönöm, kezét csókolom”, mondta a fiatalember és kiviharzott a könyvesboltból.
Akkoriban hiánycikknek számítottak a biológia tankönyvek. Különösen a XII. osztályos biológia (pontosabban, a genetika) hiányzott teljesen.
A fiatalember hallotta valahol Pârvan nevét, de mivel nem tudta, hogy pontosan mire jó, a Petre Raicu–Doina Duma–Bogdan Stugren–Florica Mărăscu négyes, a sóvárgott iskolai kötet szerzőinek helyettesítőjét látta benne.
Honnan tudhatta volna a fiatalember, hogy Vasile Pârvan Gétikája néhány évtized múlva
A nemzeti fű-fa-bokor ilyenfajta szeretetének egyik baritonját (ha nem éppenséggel basszusát) Ilie Ciucleának hívják és van egy focicsapata.
Ciuclea úr egy szentté avatásra alkalmas arisztokratákból álló párt tagja, melynek háromelemes betűszava PS-vel kezdődik és D-vel végződik.
Ilie Ciuclea ebben a kettős – hazafiúi és PSD-s (Szociáldemokrata Párt – a szerk.) – minőségében nem olyan régen a Colentinai Juventus csapat tulajdonosaként lépett fel. Úgy illik egymáshoz ez a két szó, mint a leukémia a smaragdhoz, ezért aztán Bukaresti Juventus lett a csapat neve.
Csakhogy így sem volt jó. Tájékoztatták a tulajdonost, hogy Torinóban létezik egy valamivel jelentősebb Juventus, mely nem nézi jó szemmel ezt a brand- és identitás-eltulajdonítást.
A valamikor a „Szemétkirály” becenéven ismert tulajdonos előzékenyen, továbbá egy pert elkerülendő, átkeresztelte a csapatát. Így jelent meg a Bukaresti Dáko-Gétika, mely jelenleg – figyelemre méltó esélyekkel – igyekszik a második ligából a harmadikba bukni.
Egy olyan fociközegben, ahol simán elfértek olyan nevek, mint a Building Vânju Mare, Recolta Urzicuţa, Ambianţa Valea Ciorii és Nova Mama Mia Becicherecu Mic, egy újabb furcsaságon már senki sem lepődne meg (a csapatok neve lefordítva: „Nagyizmosi Building”, „Kiscsalánosi Termés”, „Varjúvölgyi Légkör”, „Kisbecskereki Nova Mama Mia” – a szerk.).
amit Ilie Ciuclea elkövetett és továbbra is elkövet. Olyan dolgok birtokba vétele, melyek nem lehetnek egyetlen klubé vagy személyé, még akkor sem, ha az bensőséges kapcsolatban áll a mocsokkal.
Egy évvel ezelőtt a tulajdonos népviseletben jelent meg az új néven játszott első mérkőzésen. Eddig ebben nincs semmi elítélendő.
Ilie Ciuclea szabadon követheti Marian Nistor (a Savoy zenekar alapítója, aki többek között a népiességből és [trikolór] homlokpánt-viselésből faragott magának védjegyet – a szerk.) útját, ha ezt tartja egészségesnek. A gond az, hogy a Dáko-Gétika összes hazai mérkőzésén a nemzeti himnusz hallható a stadion megafonjaiban. Ez viszont már nincs rendben. A „Trikolórt” senki sem sajátíthatja ki, még kevésbé egy olyan önkényesen viselkedő alak, aki sovén vagy idegengyűlölő trivialitásokra használja fel a focimeccset.
Maholnap arra ébredünk, hogy Ilie Ciuclea szilveszterkor, Szent Illés napján vagy az unoka névnapján is eljátssza Románia himnuszát.
Talán nem ártana – amúgy is tele van az ország hazafiakkal, akik a zászlóval a párnájuk alatt alszanak –, ha valaki felhívná Ilie Ciuclea figyelmét arra, hogy
Mivel Ilie Ciuclea és nem valaki más az, aki két évvel ezelőtt, az egyik Bukaresti Juventus–Sepsiszentgyörgyi Sepsi mérkőzésen utasításba adta a Doamne, ocroteşte-i pe români (Isten, óvd a románokat – a szerk.) ének egyik paródiájának a lejátszását, mely tele van olyanfajta idegengyűlölően pornográf utalásokkal, mint például „Iancu fent van a talapzaton és megsz…tja a magyarokat”. A kipontozott részben nem sörözésről és üdvözlésről van szó.
Majd rögtön ezután a „Trikolór” csendült fel, ami miatt kezdjük más fényben látni a „Szemétkirály” becenevet. Onnan fentről, a talapzatról.
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ismét benyújthatják a külhoni magyar oktatási intézményekbe járó diákok szülei a Szülőföldön magyarul program támogatási kérelmét. A 2025/2026-os tanévre diákonként bruttó 100 ezer forint jár, a jelentkezéseket elektronikus úton várják.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Nicușor Dan román államfő is köszöntötte a romániai magyarokat a nemzeti ünnep alkalmából.
A magyar tudomány és kultúra képviselői munkájuk és alkotásaik által összefognak minket, erősítenek, építenek és gyarapítanak mindannyiunk javára – mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök a Kossuth- és Széchenyi-díjak átadásán szombaton az Országházban.
Már nem számítanak kuriózumnak Székelyföldön a szalmabála házak, de tény, hogy nem választják túl sokan ezt a fajta építkezést, talán azért, mert ódzkodnak az ismeretlentől: három házba látogattunk el, vendéglátóink pedig az építkezésről meséltek.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.