A választási válság munkaforgatókönyvei

Hogy tisztán lássuk a káoszt, ami következik. Meg azt is, miért retteg az ellenzék attól, hogy átvegye a szocik által hátrahagyott, ganéval tele istállót, melynek neve Románia.
Hirdetés

A Főtér RoMánia rovatában a romániai román nyelvű média olyan véleményanyagait szemlézzük, amelyek vagy az itteni magyar közösséggel, a román-magyar kapcsolatokkal foglalkoznak, vagy a nyilvánosságot, a közbeszédet foglalkoztató forró témákat taglalnak.

Jelen szöveg a G4 Media oldalon közölt cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.

A Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) által kirobbantott kormányzati válság után a luxusvendéglők szeparéi és a pártszékházak a politikusok közötti lázas tárgyalások helyszíneivé váltak. Tăriceanu kilépése a kormányból és Ponta játékosi szerepének megerősítése módosítja a játék állását és minden párt számára számos lehetőséget nyit. Iohannis, a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Szabadság, Egyenlőség és Szolidaritás Pártja (PLUS) nagy dilemma elé került az elnökválasztás küszöbén:

hogyan szabadítsák meg Romániát a Szociáldemokrata Párt (PSD) kormányzásától,

mégpedig úgy, hogy ne kompromittálják a három döntő fontosságú 2019-es és 2020-as választással kapcsolatos esélyeiket.

Mi következik? Miután az ALDE kilépett a kormányból, a PSD-nek kötelessége a következő 45 napban a Parlament elé járulnia az alkotmány 85. cikkelye által a politikai összetétel megváltozásakor előírt bizalmi szavazásért (jelen helyzetben nem bizalmi szavazásról van szó, hanem a parlament kormányátalakítással kapcsolatos beleegyezési szavazásáról – a szerk.). Milyen hatásai vannak a bizalmi szavazás esetleges elvesztésének? Victor Ponta kijelentette, hogy a helyzet automatikusan a kormány leváltásához vezet, de Ludovic Orban ellentmondott neki. Valóban, az alkotmány nem írja elő a kormány automatikus leváltását. Ezen forgatókönyv szerint az ellenzék az Alkotmánybírósághoz (CCR) fordulhat, ami elnyújtaná a politikai válságot.

Egy másik lehetőség a PNL által már az ALDE kormányból való kilépésének napján hangsúlyosan megígért bizalmatlansági indítvány lenne. A PNL akkor azért reagált gyorsan, hogy elhárítson bármilyen vádat, mely szerint (hallgatólagos vagy sem) megállapodása lenne a PSD-vel. A bizalmatlansági indítvány benyújtásával kapcsolatos eljárások elindításának pillanatától a következő lehetőségek merülnek fel:

1. Előrehozott választás (amit nyomatékosan követel az USR és a PLUS, és amit a PNL és Iohannis is akar).

Rendkívül nehezen megvalósítható az összes többi párt, de azon ellenzéki parlamenti képviselők ellenállása miatt is, akik nem akarják egy évvel korábban befejezni a mandátumukat. Ez három kormány egymás utáni megbuktatását jelenti. Ilyenre eddig sohasem került sor. Lehetséges, hogy Iohannis elnök ezt fogja a következő napokban nyomatékosan követelni.

2. Viorica Dăncilă lemond az államelnökjelöltségről és a PSD Mircea Diaconut támogatja,

hogy az ALDE és a Pro Románia elutasítsa a PNL és az USR által kezdeményezett bizalmatlansági indítvány megszavazását. Nehezen megvalósítható, Dăncilă és a PSD-s kiskirályok saját jelöltet akarnak a párt részéről. Másrészt a szombati kongresszuson látható volt a pészédések lelkesedésének, mozgósításának hiánya és bizalmatlansága saját jelöltjüknek azon esélyeit illetően, hogy legalább a második fordulóba bekerüljön.

3. A bizalmatlansági indítvány átmegy és létrejön a PNL körül egy kormányzati többség,

a Pro Románia, az RMDSZ, az ALDE részvételével. Ez nagy kockázat lenne a PNL számára az elnökválasztásig hátralévő két hónapban: a párt átvenne egy katasztrofális örökséget a PSD-től, a kormányba bekerült Ponta és Tăriceanu mellett pedig szinte semmit sem tudna elfogadni a PSD-ellenes választók által kért lépésekből. Más szóval, a PNL azt kockáztatná, hogy a választási kampány kellős közepén neki kellene állnia másvalaki számláját.

4. A bizalmatlansági indítvány átmegy és a PNL egyedül alakít kormányt,

a többi nem PSD-s erő parlamenti támogatásával. Nehezen hihető, hogy Ponta és Tăriceanu belemennének egy ilyen forgatókönyvbe, amelyből semmit sem nyernének. A PNL számára is fennállna a kompromittálódás veszélye, de ha gyorsan meg tudná oldani a választók néhány követelését (kétfordulós polgármesteri választás, a magisztrátusokat vizsgáló különleges részleg és hasonlók), akkor jelentős hasznot tudna húzni abból, hogy hozzáférhet a forrásokhoz.

5. A bizalmatlansági indítvány átmegy és egy új baloldali többség jön létre:

PSD (Dăncilă nélkül a kormányban), Pro Románia, ALDE. Ponta és Tăriceanu ezt szeretné a legjobban, a PSD-s kiskirályokat is meg lehetne győzni, ez a legjobb megoldás, hogy ne veszítsék el a hozzáférést a forrásokhoz. Iohannis elnök döntése jelenti a nagy kérdést: hajlandó kinevezni egy ilyenfajta többségből kikerülő kormányfőt, még akkor is, ha nincs egyértelmű negatív háttere (mint például a gyakran emlegetett Sorin Câmpeanu)? Ez jelentős imázskárokat okozna a választási kampányban lévő Iohannisnak, az USR-PLUS szövetség pedig politikailag büntetné egy újabb PSD által (is) támogatott kormányfő kinevezését.

6. A bizalmatlansági indítvány átmegy, de

a politikai naptárt (egy új kormányfő kinevezését) eltolnák az elnökválasztás utánra. Ebben az esetben radikálisan módosulnak a lehetőségek.

De nem kizárt a politikai helyzet másfajta alakulása: vagy egy fekete hattyú, egy jelentős társadalmi hatású váratlan esemény, vagy egy kompromisszumos megoldás megjelenése a fő politikai játékosok között.

Egy olyan választói réteg mellett, mely május 26-án, a választáson és a népszavazáson világosan kimutatta, hogy elutasítja a PSD–ALDE politikákat, a következő a fő kérdés:

hogyan lehet PSD-t eltávolítani a kormányból úgy, hogy ez a legkisebb kockázatokkal járjon a PSD-ellenes játékosokra nézve.

Hirdetés

Mind Iohannis, mind a PNL, az USR és a PLUS a 2016-os precedenstől félnek, amikor a Cioloş-kormányt a parlamenti többség hiánya és a hatalom második és harmadik vonalában lévő PSD-sek akadályozása torpedózta meg. Az eredmény pedig ismert: a PSD egy év ellenzékiség után történelmi eredménnyel tért vissza a hatalomba.

Íme, röviden, a pártok pillanatnyi fő célkitűzései:

PSD: kormányban maradás és a helyhatósági választás megszervezése. A kormányzás elvesztése a parlamenti képviselők és a helyi választottak masszív exodusát váltaná ki más pártok felé. Kizárja az előrehozott választást.

PNL: hasznot húzni a PSD válságából és esetleges hozzáférés a forrásokhoz.

Az elnökválasztás előtti belépés a kormányba az egyik megoldás lehetne, bár jelentős kockázatai vannak – a PSD és ALDE által okozott nehéz gazdasági helyzet számlájának átvállalása. Egy esetleges kormányra kerülés azzal az előnnyel járna, hogy a helyhatósági választás előtt hozzáférhetne a forrásokhoz, valamint választási szempontból döntő pontokat szerezhetne bizonyos vitatott törvények módosításával (a polgármesterek egyfordulós választása, az igazságügyre vonatkozó módosítások, a magisztrátusok különleges részlege, a helyi kiskirályok kiváltságai és így tovább). Előrehozott választást akar.

USR (a PLUS-szal szövetségben, de jelenleg csak az USR parlamenti párt): a szövetség világossá tette, hogy

csak a parlamenti vagy az előrehozott választás után hajlandó belépni a kormányba.

Az USR és a PLUS teljes mértékben elutasítja azt a lehetőséget, hogy a választóktól kapott négy évre szóló, egyértelmű mandátum nélkül lépjenek be a kormányba, tudatában lévén annak a veszélynek, hogy nekik kellene viselniük a PSD–ALDE örökség számláját. Előrehozott választást akar.

Pro Románia: Victor Ponta számára létfontosságú, hogy most kerüljön kormányra.

A Pro Romániának elengedhetetlenül szüksége van a hozzáférésre a forrásokhoz, hogy felépíthesse területi struktúráit és minél több PSD-st vonzhasson magához a Parlamentben és vidéken. Nem akar előrehozott választást.

ALDE: Tăriceanu a 2020-as parlamenti választási túlélését akarja bebiztosítani.

Ehhez akár abban is benne lenne, hogy egyfajta félig ellenzéki szerepben maradjon a PSD-vel szemben (a kormányból kikerülnek a miniszterek és az államtitkárok, de az alacsonyabb szinten lévő emberek maradnak, a helyi és a megyei tanácsokban pedig megőrzik a PSD-vel létrehozott többségeket), de abban is, hogy belépjen egy tágabb merítésű kormányba a Pro Romániával és a PSD-vel, másik kormányfővel és másfajta struktúrával. Kizárja az előrehozott választást.

RMDSZ: Kelemen Hunor pártja minél jobban távolodni akar a PSD-től,

hogy eltörölje a három éven keresztül kialakított siralmas benyomást, amikor támogatta Dragnea igazságszolgáltatás-ellenes támadásait. De nem kizárt, hogy az RMDSZ a háttérből támogatna egy kisebbségi kormányt, politikai előnyökért cserébe. Az RMDSZ másik jelentős célja az egyetlen fordulós polgármester-választás megőrzése. Nem akar előrehozott választást.

PMP: Băsescu pártja belemenne a kormányzati szerepvállalásba egy jobboldali kabinetben,

de a színpad mögött gond nélkül együtt tudott működni a PSD-vel is és bármikor megkötne egy újabb földalatti megállapodást. A forrásokhoz valü hozzáférés a tét a helyhatósági választás előtt. Nem világos, hogy miként viszonyul az előrehozott választáshoz.

Hirdetés