Az embert, ha szülő, ha nem, kirázza a hideg, ha elolvassa az alábbi elemzést. És persze, vannak megoldási javaslatok, de ki fogja meghallgatni őket ebben a politikai kabaréban?
Jelen szöveg az Adevărul oldalon közölt cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.
A lányom, V. osztályos diák, naponta 12-13 órát tölt széken ülve (hatot az iskolában, nem ergonomikus padokban, hármat reggel az iskolakezdés előtt és további kettőt-hármat este, 10 óráig), különben nem készül el a házi feladatokkal. Az iskolatáskája 5-7 kilót nyom (ő 27 kilós). Szabadidős vagy művészeti tevékenységekre nincs ideje. Sír, hogy gyűlöli az iskolát. A gyermekpszichiáter „pánikrohamokkal kísért általános szorongásos zavart” állapított meg nála, gyógyszeres és pszichoterápiás kezelési javaslattal! Ez egy neurológus orvos nyilatkozata.
Én is, mások is írtunk a gimnáziumi diákok túlterheltségéről. Egyiknek sem volt hatása. Közeleg a tanévkezdés és a helyzet változatlan. VII. osztályban 31-33 óra van hetente, a VIII. osztály esetében a kerettantervek 31-34 órát írnak elő. A más anyanyelvű iskolákban (a szerző a nem román nemzeti közösségi iskolákra utal – a szerk.) a VII. osztályban már elérik a 36 órát hetente, mert az anyanyelv oktatására 4 óra van előírva. Naponta ez 7 vagy akár 8 órát is jelent azokban az osztályokban, ahol más anyanyelvet is oktatnak. Plusz még 2-3 óra a felkészülésre, ami azt jelenti, hogy egy 11-13 éves gyermek 9-10 órát dolgozik naponta, vagyis többet mint egy felnőtt. Elfogadhatatlan az ilyen pedagógiai és orvosi aberráció. Más országokban is vannak ilyen órarendek, de a diákoknak vannak játékprogramjaik, tanterven kívüli tantárgyaik, színház, zene, tánc, festészet, érdeklődésüknek és tehetségüknek megfelelő személyes projekteken dolgozhatnak. Össze sem hasonlítható azzal, ami nálunk van, elméleti tantervvel, gyakorlati alkalmazások, interdiszciplináris kapcsolatok nélkül.
A diáknépesség az utóbbi 15-20 évben 1,2 millió diákkal csökkent. És akkor a szakszervezetek nyomására, nehogy pedagógusi normák tűnjenek el, az Oktatási Minisztérium folyamatosan növelte a kerettanterven belüli óraszámot, egészen az észbontó heti 34-36 órás mértékig. Azon az áron, hogy ezzel súlyosan károsítják gyermekeink egészségét.
Az oktatásunk nem a diákok igényeihez, érdekeihez és tehetségéhez igazodik, hogy azokat az készségeket fejlessze, melyek az egyes diákok személyiségére jellemzők. A maga módján minden diák értékes. Az iskolának kell felfedeznie a tehetségeit és nyújtania neki személyre szabott képzést. Nálunk az iskola Prokrusztész ágyaként, darálóként viselkedik, amibe minden diák bekerül és menekül, aki tud.
Elképzelhető, hogy sok iskolában nem 7 órát tartanak naponta, hanem csak ötöt-hatot, a tanárok mégis teljes fizetést kapnak. Ez jogilag az „állami költségvetésből való lopás” kategóriájába tartozik és többek között büntetőjogilag is büntetendő.
Azokban az iskolákban, melyekben a tanárok úgy döntenek, hogy teljes mértékben betartják a kerettantervet, a diákokat naponta 7 órán keresztül tartják a padokban, ami hátrányosan hat pszichikai és testi egészségükre.
Ezt az oktatási döntnökök egy része is megértette. Így jelent meg a szenátusban 652/2018. számon iktatott törvény, mely átlagosan heti 25 órát ír elő a gimnáziumokban.
* A tantárgyakra szánt óraszám bármiféle módosítása automatikusan kihat a képzési profilra, az oktatási tartalmakra, az oktatási, tanulási és értékelési módozatokra is. Nem történt meg annak elemzése, hogy ezek a változások miként érintik a diákok képzését.
* Az óraszámok ekkora mértékű csökkentése – a legvalószínűbb módon – elbocsátási hullámhoz vezet majd az oktatási rendszerben.
* A törvény továbbá nem tartalmaz zárórendelkezéseket, melyek tisztáznák, mikortól kezdődik a nemzeti oktatásról szóló törvény 66. cikkelyén végrehajtott módosítások alkalmazása. Ezek hiányában egy sebtében, végig nem gondolt módon végrehajtott folyamattal módosítják a következő tanévtől a kerettanterveket.
* Törekedni kell az iskolában töltött időnek a végzős profiljához vagy a gyermekek képességéhez való igazítására, de semmi esetre sem kívánatos felborítani az egész rendszert, bármiféle hatástanulmány nélkül vezetve be ezt a változtatást.
Az Elnöki Hivatal ellenvetései jogosak, de
Nem kell szakértőnek lenni annak belátására, hogy egy ilyenfajta napi órarend súlyosan károsítja a 11-13 éves gyermekek egészségét.
* A diákok nem tudnak naponta 7 órán keresztül figyelni, nem értik a magyarázatokat, kisebbrendűségi komplexusok alakulnak ki bennük.
* Egy ilyenfajta tanterv megöli a diákok kíváncsiságát, amely a tanulás létfontosságú alkotóeleme.
* Nem fejlődhet ki a kritikus gondolkodás, az egyéni kezdeményezés, a kreativitás, a leleményesség.
* Pszichikai betegségek alakulnak ki a diákok elvárásai, az iskola által nyújtott dolgok és a diákok által a tanulásra kifejtett erőfeszítés közötti kontraszt miatt.
* A diákok pszichiáterhez kerülnek az iskolai stressz miatt. Szomorúak, sírva alszanak el a zsúfolt napirend miatt.
* A diákok azt mondják, hogy az iskolai zsúfolt napirend, valamint a házi feladatok nagy száma miatt már nem marad idejük szórakozni és eléggé ki sem tudják magukat pihenni.
* A házi feladatok stresszfaktort jelentenek a diákok számára, sokan pedig úgy vélik, hogy ezeket gyakorlati tevékenységekkel kellene felváltani. Egy felmérés szerint a válaszolók 90 százaléka azt állítja, hogy a tantervek nem igazodnak a munkapiac elvárásaihoz és a társadalmi igényekhez.
* Nem jön létre vonzó tanulási környezet.
* A következőképpen lehet összefoglalni oktatásunk paradigmáját: diktálás–írás–memorizálás–visszamondás–felejtés. Márpedig nem ez az iskolai oktatás célja.
* A túlzsúfolt és túlságosan elméleti tanterv mellett a diákok még azt sem tanulják meg, amit normális és természetes körülmények között megtanulnának;
* Az országos felmérés által felszínre hozott eredmény: a diákok csaknem 50 százaléka úgy fejezi be a VIII. osztályt, hogy nem ismeri a négy számtani alapműveletet és egyszerű terület- és térfogatképleteket sem.
* Az iskolában minden nap feladatot kapnak, ami potenciálisan stresszelheti őket. Ha ezt a napi stresszt hosszú ideig figyelmen kívül hagyják, akkor ez szorongássá, depresszióvá, krónikus fáradtsággá, motivációhiánnyá, sőt, az iskolába járás megtagadásává változhat át.
Egy V. osztályos diák által megtanulandó fogalmak, csak biológiából: életközösség, enyhén sós víz, kikeltés, hidegvérűek, melegvérűek, fotoszintézis, táplálékláncok, táplálékhálózatok, táplálékkategóriák, lebontók, szimbiózis, álcázás, alakutánzás, rákfélék, beporzás, szerves vegyületek, sarjadzás, tápanyagok, pázsitfüvek, véglények, humusz, ízeltlábúak, endémiás, zárvatermők, tűhegyű, nyitvatermők, plankton, planaria, maradványfaj, submersus, troglobiontok, troglofilok, homokvonulat, fitoplankton, zooplankton, detritusz, epifiton, fogódzófarkúak, heterotróf, autotróf, szaprofita, kórokozó, egysejtű, eugléna, klorofillpigmens, hifa, micélium, rozsda, üszög, tilletia, rhizoidok, rizóma, cormophyta, spongiaria, tömlősök, lábasfejűek, kitin, kloákások, úszólábúak, méhlepényesek, erszényesek, szaprofiták.
Elég csak felsorolni ezeket a fogalmakat, hogy láthatóvá váljanak oktatásunk aberrációi.

Az egyik fontos, de rövidtávon nem megvalósítható változat az elméleti képzés elkülönítése, már V. osztálytól kezdve, a technikaitól, amit Németországban sikeresen alkalmaznak. Ez a megoldás és egy új tantervi architektúra több vita- és elemzési időt igényel és ezt az erőfeszítést eddig senki sem vállalta.
Rövidtávon, a 2019–2020-as tanév megkezdéséig a következő egyszerű és miniszteri utasítással végrehajtható megoldást javasolom.
1. A Közös Törzstantervet (román kifejezéssel: trunchi comun, azaz TC – a szerk.) 25 órára kell csökkenteni az V–VIII. osztályokban, egyes tanórák áthelyezésével a KTT-ből az Iskola Döntésétől függő Tantervbe (román kifejezéssel: curriculum la dispoziţia şcolii, azaz CDŞ – a szerk.), a következőképpen: egy-egy órát el kell venni a román nyelv és irodalom tantárgytól (ezzel 3 óra marad 4 helyett), a matematikától (3 marad 4 helyett), a fizikától (1 marad 2 helyett), egy-egy órát a művészetek, földrajz és történelem tantárgyaktól, hogy végül a KTT ne haladja meg a 25 órát.
2. A diákok számára csak a KTT-ben szereplő órák kötelezőek.
3. A diákok preferenciáitól és igényeitől függően a tanárok 8-12 diákból álló csoportokat hoznak létre, akiket felkészítenek a külön általuk, a szülők tanév elején, írásban benyújtott kérésében igényelt tantárgyakból vagy tevékenységekből. Ezek a tanórák bekerülnek a pedagógusi normába és az iskola fizeti őket. Ezzel fokozódik a diákok személyre szabott képzése.
4. A tantervet három szintre kell bontani: minimális, közepes és elmélyítési. A tanárok döntik el és értékelik a három szint közötti különbségeket, pontosan mit fognak oktatni egy bizonyos osztályban oly módon, hogy biztosítsák az országos felmérő sikeres teljesítését.
5. A diákokra nem szabad nyomást gyakorolni a pedagógusi normák kiegészítése érdekében. Ha egy tanár nem képes felkelteni a diákok érdeklődését a javasolt témák iránt, vagy nem akarja átvenni a diákok által felvetett témákat, akkor hiányos normával marad.
6. Az iskolai Igazgatótanácsok és Szülői Bizottságok felügyelik ezeket a tevékenységeket és döntenek azoknak a tanároknak a megbüntetéséről, akik nem vetik alá magukat ennek a miniszteri utasításnak.
A kormányfőnek és az egészségügyi miniszternek, akik maguk is anyák, rá kell kényszeríteniük az oktatási minisztert, hogy adjon ki sürgősen egy fenti javaslatokkal, más hasonlókkal is egybecsengő utasítást. Ellenkező esetben felelőssé válnak egyes gimnáziumi gyermekek pszichikai és testi megbetegedéséért. Nincs messze a pillanat, amikor az ilyenfajta esetek robbanni fognak a médiában, súlyos imázskárokat okozva a jelenlegi kormánynak.
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
Fatolvajok vertek meg két erdészt, testkamerákat sürget a környezetvédelmi miniszter. Meleg lesz a hétvégén, de készüljünk fel az újabb hűvös időre a jövő hét közepétől.
Szavazásra buzdította a határon túli magyar állampolgárokat Orbán Viktor miniszterelnök. Orbán az elmúlt 16 év közös eredményeinek megvédésére kérte a levélben szavazó külhoni magyarokat.
További híreink: a korábban kőolajat is szállító Traian Băsescu szerint sürgősen korlátozni kéne az üzemanyag-fogyasztást, Donald Trump pedig kihagyja a bukaresti B9-csúcsot.
Locsolásból hazatartva az utcán adott hangot politikai nézeteinek egy sepsiszentgyörgyi fiatal, akit a Sepsi OSK vezetőségi tagjai bántalmazhattak.
Kelemen Hunor szerint az anyaországban 2010 óta megvalósult nemzetpolitikai paradigmaváltásra vezethető vissza, hogy az RMDSZ az idei országgyűlési választáson is a Fidesz-KDNP pártszövetséget támogatja.
Rendszerszintű hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy elkeseredett hozzátartozó egy közösségi médiás bejegyzésében. A panasz nem a főorvos szakmai hozzáértését, hanem az empátia hiányát és a nem megfelelő tájékoztatást sérelmezi. Reagált a kórház.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.