Jelen szöveg az Adevărul oldalon közölt cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.

A lányom, V. osztályos diák, naponta 12-13 órát tölt széken ülve (hatot az iskolában, nem ergonomikus padokban, hármat reggel az iskolakezdés előtt és további kettőt-hármat este, 10 óráig), különben nem készül el a házi feladatokkal. Az iskolatáskája 5-7 kilót nyom (ő 27 kilós). Szabadidős vagy művészeti tevékenységekre nincs ideje. Sír, hogy gyűlöli az iskolát. A gyermekpszichiáter „pánikrohamokkal kísért általános szorongásos zavart” állapított meg nála, gyógyszeres és pszichoterápiás kezelési javaslattal! Ez egy neurológus orvos nyilatkozata.

Hogyan jutottunk idáig?

Én is, mások is írtunk a gimnáziumi diákok túlterheltségéről. Egyiknek sem volt hatása. Közeleg a tanévkezdés és a helyzet változatlan. VII. osztályban 31-33 óra van hetente, a VIII. osztály esetében a kerettantervek 31-34 órát írnak elő. A más anyanyelvű iskolákban (a szerző a nem román nemzeti közösségi iskolákra utal – a szerk.) a VII. osztályban már elérik a 36 órát hetente, mert az anyanyelv oktatására 4 óra van előírva. Naponta ez 7 vagy akár 8 órát is jelent azokban az osztályokban, ahol más anyanyelvet is oktatnak. Plusz még 2-3 óra a felkészülésre, ami azt jelenti, hogy egy 11-13 éves gyermek 9-10 órát dolgozik naponta, vagyis többet mint egy felnőtt. Elfogadhatatlan az ilyen pedagógiai és orvosi aberráció. Más országokban is vannak ilyen órarendek, de a diákoknak vannak játékprogramjaik, tanterven kívüli tantárgyaik, színház, zene, tánc, festészet, érdeklődésüknek és tehetségüknek megfelelő személyes projekteken dolgozhatnak. Össze sem hasonlítható azzal, ami nálunk van, elméleti tantervvel, gyakorlati alkalmazások, interdiszciplináris kapcsolatok nélkül.

A következő volt a trükk.

A diáknépesség az utóbbi 15-20 évben 1,2 millió diákkal csökkent. És akkor a szakszervezetek nyomására, nehogy pedagógusi normák tűnjenek el, az Oktatási Minisztérium folyamatosan növelte a kerettanterven belüli óraszámot, egészen az észbontó heti 34-36 órás mértékig. Azon az áron, hogy ezzel súlyosan károsítják gyermekeink egészségét.

Az oktatásunk nem a diákok igényeihez, érdekeihez és tehetségéhez igazodik, hogy azokat az készségeket fejlessze, melyek az egyes diákok személyiségére jellemzők. A maga módján minden diák értékes. Az iskolának kell felfedeznie a tehetségeit és nyújtania neki személyre szabott képzést. Nálunk az iskola Prokrusztész ágyaként, darálóként viselkedik, amibe minden diák bekerül és menekül, aki tud.

Elképzelhető, hogy sok iskolában nem 7 órát tartanak naponta, hanem csak ötöt-hatot, a tanárok mégis teljes fizetést kapnak. Ez jogilag az „állami költségvetésből való lopás” kategóriájába tartozik és többek között büntetőjogilag is büntetendő.

Azokban az iskolákban, melyekben a tanárok úgy döntenek, hogy teljes mértékben betartják a kerettantervet, a diákokat naponta 7 órán keresztül tartják a padokban, ami hátrányosan hat pszichikai és testi egészségükre.

Ezt az oktatási döntnökök egy része is megértette. Így jelent meg a szenátusban 652/2018. számon iktatott törvény, mely átlagosan heti 25 órát ír elő a gimnáziumokban.

Iohannis elnök a következő érvekkel utasította el a kihirdetését és küldte vissza a parlamentnek:

* A tantárgyakra szánt óraszám bármiféle módosítása automatikusan kihat a képzési profilra, az oktatási tartalmakra, az oktatási, tanulási és értékelési módozatokra is. Nem történt meg annak elemzése, hogy ezek a változások miként érintik a diákok képzését.

* Az óraszámok ekkora mértékű csökkentése – a legvalószínűbb módon – elbocsátási hullámhoz vezet majd az oktatási rendszerben.

* A törvény továbbá nem tartalmaz zárórendelkezéseket, melyek tisztáznák, mikortól kezdődik a nemzeti oktatásról szóló törvény 66. cikkelyén végrehajtott módosítások alkalmazása. Ezek hiányában egy sebtében, végig nem gondolt módon végrehajtott folyamattal módosítják a következő tanévtől a kerettanterveket.

* Törekedni kell az iskolában töltött időnek a végzős profiljához vagy a gyermekek képességéhez való igazítására, de semmi esetre sem kívánatos felborítani az egész rendszert, bármiféle hatástanulmány nélkül vezetve be ezt a változtatást.

Az Elnöki Hivatal ellenvetései jogosak, de

nem lehet elfogadni, hogy a gyermekek napi 7 órával, plusz a felkészülésre fordított 2-3 órával kezdjék az új tanévet.

Nem kell szakértőnek lenni annak belátására, hogy egy ilyenfajta napi órarend súlyosan károsítja a 11-13 éves gyermekek egészségét.

* A diákok nem tudnak naponta 7 órán keresztül figyelni, nem értik a magyarázatokat, kisebbrendűségi komplexusok alakulnak ki bennük.

* Egy ilyenfajta tanterv megöli a diákok kíváncsiságát, amely a tanulás létfontosságú alkotóeleme.

* Nem fejlődhet ki a kritikus gondolkodás, az egyéni kezdeményezés, a kreativitás, a leleményesség.

* Pszichikai betegségek alakulnak ki a diákok elvárásai, az iskola által nyújtott dolgok és a diákok által a tanulásra kifejtett erőfeszítés közötti kontraszt miatt.

* A diákok pszichiáterhez kerülnek az iskolai stressz miatt. Szomorúak, sírva alszanak el a zsúfolt napirend miatt.

* A diákok azt mondják, hogy az iskolai zsúfolt napirend, valamint a házi feladatok nagy száma miatt már nem marad idejük szórakozni és eléggé ki sem tudják magukat pihenni.

* A házi feladatok stresszfaktort jelentenek a diákok számára, sokan pedig úgy vélik, hogy ezeket gyakorlati tevékenységekkel kellene felváltani. Egy felmérés szerint a válaszolók 90 százaléka azt állítja, hogy a tantervek nem igazodnak a munkapiac elvárásaihoz és a társadalmi igényekhez.

* Nem jön létre vonzó tanulási környezet.

Megjelenik az iskolával szembeni érdektelenség, sőt, az iskolaelhagyás. A gyermekek nem járnak szívesen iskolába.

* A következőképpen lehet összefoglalni oktatásunk paradigmáját: diktálás–írás–memorizálás–visszamondás–felejtés. Márpedig nem ez az iskolai oktatás célja.

* A túlzsúfolt és túlságosan elméleti tanterv mellett a diákok még azt sem tanulják meg, amit normális és természetes körülmények között megtanulnának;

* Az országos felmérés által felszínre hozott eredmény: a diákok csaknem 50 százaléka úgy fejezi be a VIII. osztályt, hogy nem ismeri a négy számtani alapműveletet és egyszerű terület- és térfogatképleteket sem.

* Az iskolában minden nap feladatot kapnak, ami potenciálisan stresszelheti őket. Ha ezt a napi stresszt hosszú ideig figyelmen kívül hagyják, akkor ez szorongássá, depresszióvá, krónikus fáradtsággá, motivációhiánnyá, sőt, az iskolába járás megtagadásává változhat át.

Egy V. osztályos diák által megtanulandó fogalmak, csak biológiából: életközösség, enyhén sós víz, kikeltés, hidegvérűek, melegvérűek, fotoszintézis, táplálékláncok, táplálékhálózatok, táplálékkategóriák, lebontók, szimbiózis, álcázás, alakutánzás, rákfélék, beporzás, szerves vegyületek, sarjadzás, tápanyagok, pázsitfüvek, véglények, humusz, ízeltlábúak, endémiás, zárvatermők, tűhegyű, nyitvatermők, plankton, planaria, maradványfaj, submersus, troglobiontok, troglofilok, homokvonulat, fitoplankton, zooplankton, detritusz, epifiton, fogódzófarkúak, heterotróf, autotróf, szaprofita, kórokozó, egysejtű, eugléna, klorofillpigmens, hifa, micélium, rozsda, üszög, tilletia, rhizoidok, rizóma, cormophyta, spongiaria, tömlősök, lábasfejűek, kitin, kloákások, úszólábúak, méhlepényesek, erszényesek, szaprofiták.

Elég csak felsorolni ezeket a fogalmakat, hogy láthatóvá váljanak oktatásunk aberrációi.

A gimnáziumi kerettanterv

Mi lenne a megoldás, hogy ne veszélyeztessük a gimnáziumi diákok egészségét és teljesítményét?

Az egyik fontos, de rövidtávon nem megvalósítható változat az elméleti képzés elkülönítése, már V. osztálytól kezdve, a technikaitól, amit Németországban sikeresen alkalmaznak. Ez a megoldás és egy új tantervi architektúra több vita- és elemzési időt igényel és ezt az erőfeszítést eddig senki sem vállalta.

Rövidtávon, a 2019–2020-as tanév megkezdéséig a következő egyszerű és miniszteri utasítással végrehajtható megoldást javasolom.

1. A Közös Törzstantervet (román kifejezéssel: trunchi comun, azaz TC – a szerk.) 25 órára kell csökkenteni az V–VIII. osztályokban, egyes tanórák áthelyezésével a KTT-ből az Iskola Döntésétől függő Tantervbe (román kifejezéssel: curriculum la dispoziţia şcolii, azaz CDŞ – a szerk.), a következőképpen: egy-egy órát el kell venni a román nyelv és irodalom tantárgytól (ezzel 3 óra marad 4 helyett), a matematikától (3 marad 4 helyett), a fizikától (1 marad 2 helyett), egy-egy órát a művészetek, földrajz és történelem tantárgyaktól, hogy végül a KTT ne haladja meg a 25 órát.

2. A diákok számára csak a KTT-ben szereplő órák kötelezőek.

3. A diákok preferenciáitól és igényeitől függően a tanárok 8-12 diákból álló csoportokat hoznak létre, akiket felkészítenek a külön általuk, a szülők tanév elején, írásban benyújtott kérésében igényelt tantárgyakból vagy tevékenységekből. Ezek a tanórák bekerülnek a pedagógusi normába és az iskola fizeti őket. Ezzel fokozódik a diákok személyre szabott képzése.

4. A tantervet három szintre kell bontani: minimális, közepes és elmélyítési. A tanárok döntik el és értékelik a három szint közötti különbségeket, pontosan mit fognak oktatni egy bizonyos osztályban oly módon, hogy biztosítsák az országos felmérő sikeres teljesítését.

5. A diákokra nem szabad nyomást gyakorolni a pedagógusi normák kiegészítése érdekében. Ha egy tanár nem képes felkelteni a diákok érdeklődését a javasolt témák iránt, vagy nem akarja átvenni a diákok által felvetett témákat, akkor hiányos normával marad.

6. Az iskolai Igazgatótanácsok és Szülői Bizottságok felügyelik ezeket a tevékenységeket és döntenek azoknak a tanároknak a megbüntetéséről, akik nem vetik alá magukat ennek a miniszteri utasításnak.

Nem kezdhetjük el a tanévet a jelenleg fennálló helyzettel.

A kormányfőnek és az egészségügyi miniszternek, akik maguk is anyák, rá kell kényszeríteniük az oktatási minisztert, hogy adjon ki sürgősen egy fenti javaslatokkal, más hasonlókkal is egybecsengő utasítást. Ellenkező esetben felelőssé válnak egyes gimnáziumi gyermekek pszichikai és testi megbetegedéséért. Nincs messze a pillanat, amikor az ilyenfajta esetek robbanni fognak a médiában, súlyos imázskárokat okozva a jelenlegi kormánynak.