Ja, azt se tudja az épségünkre és biztonságunkra vigyázó erőszakszervezet, hogy hány bírságot mértek a vicces kedvű betelefonálókra.

Bizonyos értelemben igazuk van a jó rendőröknek. Létezik az a nézet, hogy ami nincs megtiltva, azt lényegében meg szabad tenni. Miért ne létezhetne az is, hogy ami nem kötelező, azt nem is kell megtenni?

Persze, bólogatunk Önnek együtt, kedves Olvasó: mindkét nézet meredek hülyeség. Mert jelen esetben a rend öreg néniket az úttesten lelkesen átkísérő őreinek nem csak azért van kobakjuk a tányérsapka alatt, hogy legyen mire azt feltenni. Elgondolkodhatnának azon, hogy ha a törvényhozó politikusok nem állnak elő egy ilyen törvénycikkellyel, mert nem jut eszükbe, vagy a saját bőrüket mentő törvénycikkelyeken agyalnak, vagy éppen egymással marakodnak és kormánykoalíciókat robbantanak fel, akkor esetleg ők maguk dörömbölhetnének az ajtón, hogy hahó, van itt egy jó ötletünk, papírra kéne vetni, mert hasznos.

Ugyanis a hamis hívásokra és az értük kirótt bírságokra vonatkozó statisztikai adatok hasznosak. Többek között megmutatják, mennyire megbízható az egységes segélyhívás rendszere.

Nos, nem álltak elő. És ennek megfelelően fogalmuk sincs, hány ilyen blőd alak használja a 112-es sürgősségi számot teljesen más célból, mint amire való.

A különleges távközlési szolgálat vonatkozó statisztikája létezik ugyan, de csak a sürgős, illetve nem sürgős eseteket méri. Ebből tehát sokkal többet nem tudhatunk meg.

Igaz, a derék rendőrök annyit megtettek, hogy felszólították a népet, ne marháskodjon a 112-essel. És persze, megbüntetik, akit rajtakapnak, kemény 500 lejjel. De talán kicsit túl kéne lépni ezen az eseti szinten. Mert a fenti válaszok alapján, nos, kicsit emlékeztetnek azokra, akik viccből hívogatják a 112-t.