Jelen szöveg az Adevărul oldalon közölt cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség emelte ki.

A kormány új jövedéki adót akar kivetni az üdítőitalokra. Az 5-8 g cukor/100 ml cukortartalmú italok esetében 0,8 lej/liter lesz a jövedéki adó, a 8 g cukor/100 ml cukortartalmat meghaladó italok esetében pedig 1 lej/liter.

Miért akarnak bevezetni egy új adót?

A kormány azt állítja, hogy a lakosság egészségi állapotán akar javítani az új adó bevezetésével. A szakirányú tanulmányok szerint a cukorral édesített italok fogyasztása árt az egészségnek és a túlsúlyosság, a 2-es típusú diabétesz és a szív- és érrendszeri betegségek egyik kiváltó tényezője. A fogak szuvasodása is a káros következmények között van. A fogyasztóknak kevés információjuk van a cukorral édesített italokról és elképzelhető, hogy nem tudják, milyen mértékben károsíthatja a fogyasztásuk az egészségüket. Ezért meglehet, hogy a fogyasztók alábecsülik a cukorral édesített üdítőitalok túlzott fogyasztása által okozott jövőbeni egészségügyi kiadásokat. Ezek a kérdések indokolhatnák az állam beavatkozását ennek az adónak a bevezetésével.

A Global Food Research Program 2019-es adatai szerint, 40 ország már megtett egy ilyenfajta lépést. Észtország, Írország, Nagy-Britannia, Portugália, Belgium, Franciaország, Magyarország, Lettország, Norvégia és Finnország csak néhány azon országok közül, melyek már sikeresen bevezettek egy ilyenfajta adót.

De van még egy ok, ami miatt a kormány előállt ezzel az adóval. A költségvetés 6 hónapos végrehajtása katasztrofális, a hiány pedig már 5 milliárd lejjel nagyobb, mint tavaly ilyenkor volt. A kormánynak pénzt kell szereznie, ahonnan csak tud. Az, hogy a jövedéki adót már a jövő hónaptól alkalmazni akarja, az országra vonatkozó helyzet és az emberek egészségi állapotára gyakorolt hatás egyértelmű tisztázása nélkül, nekem azt sugallja, hogy ezt a lépést valójában a pénzszükséglet diktálta. A Pénzügyminisztérium azt reméli, hogy az új jövedéki adó 320 millió lejt hoz majd a költségvetésnek a következő négy hónapban. A pénzügyesek itt rosszul számolnak, mert ezt a pénzt nem fogják behajtani. A szaktanulmányok azt mutatják, hogy az emberek fogyasztáscsökkenéssel válaszolnak az üdítőitalok árának megemelésére. Pontosabban mondva, Lisa Powell és munkatársai az Obesity Reviews-ban 2013-ban megjelent tanulmányukban arra a következtetésre jutottak, hogy az ár 1 százalékos megemelése esetén a vásárolt mennyiség 1,21 százalékkal csökken. Tehát indokolatlan a pénzügyesek derűlátása, mert a jövedéki adó megjelenik majd az árban, az emberek kevesebbet fognak vásárolni és így az állam kevesebb bevételhez jut.

Ki nyer ezen az adón?

Ezeket az italokat általában az alacsony jövedelműek fogyasztják. A fogyasztás csökkentésével szintén náluk jelentkeznek majd a kedvező változások az egészségi állapotban. De ez csak akkor történik meg, ha ez az árban megjelenő jövedéki adó nem irányítja át őket más egészségtelen termékek, például az adóemelésből kimaradt nagy cukortartalmú élelmiszerek felé.

A második nyertes az állam, a nagyobb költségvetési bevétellel, bár ez valószínűleg kisebb lesz a rendelettervezetben előrevetítettnél. Az állam haszna még abban áll, hogy az ilyenfajta termékeket nem fogyasztó emberek egészségesebbek lesznek és az államnak nem kell majd ilyen sokat költenie rájuk az egészségügyi rendszerben.

A túlsúlyosság, a diabétesz és a szív- és érrendszeri betegségek csökkenése jelentős megtakarításokat hoz majd az egészségügyi rendszerben. Claire Wang és munkatársai a Health Affairs-ben 2012-ben megjelent egyik tanulmányukban úgy becsülték, hogy az Egyesült Államokban egy unciánkénti cukortartalom minden 1 százalékára kivetett adó 10 év múlva 17,1 milliárd dolláros megtakarításhoz vezetne az egészségügyi kiadásokban. Az AEÁ egészségügyi rendszere eltér a romániaitól és nálunk eltérő lenne a hatás. Ám a kormányunk nem tett közzé semmilyen tanulmányt arról, hogy milyen megtakarításokat érne el Románia ezzel az adóval, holott ez a civil társadalommal és az üzleti világgal folytatott tárgyalásokon erős érv lett volna a jövedéki adó mellett. Úgy tűnik azonban, hogy az ilyenfajta lépések megtételekor a kormány nem tartja fontosnak a konzultációt.

Ki veszít?

Egyrészt azok, akik továbbra is vásárolni fogják az ilyenfajta italokat. Az adó, sajnos, regresszív, vagyis főleg az alacsony jövedelműek fogják megfizetni, akik gyakrabban vásárolnak ilyenfajta italokat. Romániára nézve nincsenek adataink, de az AEÁ-n belüli üdítőital-fogyasztásról rendelkezésre állnak tanulmányok. A Jurnal of Economic Perspectives egyik 2019-es, Hunt Allcott és munkatársai által megjelentetett tanulmánya rámutat arra, hogy az évi 25 ezer dollárnál kisebb jövedelmű háztartásokban naponta 200 kalóriát fogyasztanak cukorral édesített italokból, míg az évi 75 ezer dollárnál nagyobb jövedelmű háztartásokban élő személyek naponta csak 117 kalóriát fogyasztanak üdítőitalokból. Ez a megállapítás nagyon valószínű módon Romániára is érvényes, bár a kormány nem tett közzé erre vonatkozó adatokat.

Másrészről ez a jövedéki adó hátrányosan érinti majd az üdítőital-ipart és az ennek dolgozókat. Az Üdítőitalgyártók Országos Egyesületének (ANBR) becslése szerint el fogják veszíteni a jelenlegi munkahelyek 10 százalékát, ami nagyjából 6500 alkalmazottat jelent. További lehetséges hatások: az infláció növekedése, az ágazati befektetések csökkenése vagy akár üdítőgyárak bezárása is.

Miként „édesíthetjük meg” a cukoradót?

Az egyik lépés az egészséges italok fogyasztásának elősegítése lenne, az ezekre az adókra kivetett áfa csökkentésével. A fogyasztók az ilyenfajta italok felé fognak fordulni és nem isznak majd olyan sok cukorral édesített italokat.

A kormány akár marketingkorlátozásokat is számításba vehetne e termékek esetében, valamint olyan oktatási politikákat is, melyek a cukorfogyasztás és ebből következően a diabéteszben szenvedő emberek számának csökkentésére irányulnának.

Ha a kormány minden áron a jelenlegi tervezet szerint fogja bevezetni az üdítőitalokra kivetett adót, akkor ezeket az összegeket közvetlenül oktatási és egészségügyi programok felé kellene irányítani, nem a központi költségvetés felé, ahogy a jelenlegi elképzelésben szerepel. Így már nem fogjuk azzal gyanúsítani őket, hogy csak azért akarják kivetni ezt az adót, hogy választási célból szerezzenek pénzt a költségvetésnek. Más államok a hátrányos kategóriák támogatására, az oktatás és az egészségügy felé irányították az adót. A Mexikóban kivetett adót például arra használták fel, hogy vízcsapokat szereljenek fel az iskolákban, a philadelphiait (AEÁ) pedig a város óvodarendszere kapja.

Következtetések

A Journal of Economic Perspectives 2019-es How We Tax Sugar-Sweetened Beverages? An Overview of Theory and Evidence című tanulmánya arra a következtetésre jut, hogy „a cukorral édesített italokra kivetett adókból származó előnyök valószínűleg meghaladják a hátrányokat”. Ez a következtetés számos országból származó adatokon alapulnak, de Románia nincs közöttük. Elképzelhető, hogy ez a következtetés Romániára is érvényes, de a kormány nem állt elő elég érvvel. Átvett egy nemzetközi szinten már sikeresen alkalmazott jó ötletet, de nem magyarázta meg, hogy miként szembesül Románia ezzel a gonddal, mi lesz a jövedéki adó hatása, milyen kategóriába tartozó személyek fogyasztják az ilyenfajta italokat és közülük hánynak vannak egészségügyi gondjai. A kormány a tervezet közzététele előtt nem folytatott megbeszéléseket a gyártói egyesületekkel és a fogyasztókkal, de kevesebb mint egy hónapon belül bevezetné az adót. Íme, a kormány miként változtat kapkodásból és a szakmaiság hiányából egy jó ötletet egyszerű kampánykérdéssé, amivel kérdésessé teszi ennek a lépésnek a jótékony hatását.