Sokánt!
Szerző: Ovidiu Nahoi
2019. augusztus 7. szerda, 15:20
Vajon mennyit kellett izzadnia az „oknyomozó” szerzőnek, amíg sikerült előállnia azzal a manipulatív marhasággal, hogy egyenlőségjelet lehet tenni a közösség és az egyén közé?
A Főtér RoMánia rovatában a romániai román nyelvű média olyan véleményanyagait szemlézzük, amelyek vagy az itteni magyar közösséggel, a román-magyar kapcsolatokkal foglalkoznak, vagy a nyilvánosságot, a közbeszédet foglalkoztató forró témákat taglalnak.

Jelen szöveg a Reporter Global oldalon közölt cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.

Minden bizonnyal fennmarad majd a történelemben, hogy az „illiberalizmus” kifejezést Orbán Viktor magyar kormányfő vezette be 2014-ben, a Tusnádfürdői Nyári Egyetemen (a kifejezést Fareed Zakaria újságíró használta először 1997-ben, de a liberalizmus kritikája jóval korábbi; forrás itt – a szerk.). De igazságtalanság lenne, ha a történelem nem jegyezné fel ugyanezen Orbán Viktornak az ugyanezen Nyári Egyetemen 2019-ben mondott beszédét is. „Magyarország létrehozott egy kereszténydemokrata államot, a demokratikus elveket megőrizve, de elutasítva a liberalizmust”, mondta Orbán Viktor.

De a következő az a megfogalmazás, amelynek igazán el kellene gondolkodtatnia bárkit,

a romániai magyar kisebbség tagjainak pedig akár hidegrázást okozhat:

„Az egyéni szabadságok sohasem ütközhetnek a többség érdekeivel.” (Orbán Viktor beszédének ezzel kapcsolatos része, a hivatkozott mondatot kiemelve: „(…) Tehát ma az európai liberálisok azok, akik úgy gondolják, hogy van a kezükben egy tézisrendszer, amely meggyőződésük szerint üdvözülést, békét és jólétet fog hozni az egész emberiség számára. Egy egyetemes modellt tartanak a kezükben. Ezt egy tézissé formálták, ez a tézis, ez a liberális tézis mondja meg az európai politikában ma, hogy mit és hogyan szabad gondolnod, mi a helyénvaló és támogatandó tett, mit kell elutasítani, mi az, ami nem fér össze a liberális eszmékkel. Ő mondja meg, hogy hogyan kell gondolkodnod az élet legalapvetőbb tényeiről. És ma ennek a programnak a rövid és elnagyolt összegzését abban adhatjuk meg, hogy a liberálisok szerint a világon mindenhol, Európában különösen minden emberi kapcsolatot és társadalmi viszonyt a lazán szerveződő üzleti kapcsolatok mintájára kell átalakítani. Ha akarom, vállalom, ha nem akarom, nem vállalom, ha akarom, belelépek, ha akarom, kilépek belőle. Innen érthető meg, hogy a liberálisok miért támogatják a migrációt, és innen érhető meg, hogy miért éppen Soros György hálózata szervezi a migrációt. A liberális szabadságfölfogás szerint csak akkor lehetsz szabad, ha megszabadulsz mindentől, ami valahová tartozóvá tesz téged, a határoktól, a múlttól, a nyelvtől, a vallástól, a kultúrától és a hagyománytól. Ha ettől meg tudsz szabadulni, ha ebből ki tudsz lépni, akkor vagy szabad ember. Ennek – ahogy lenni szokott – megszületett az antitézise, ezt hívjuk, hívom én illiberalizmusnak. Ez a gondolkodásmód azt állítja, hogy az egyén szabadságra való hivatkozása nem írhatja felül a közösség érdekeit (…)”; a teljes szöveg itt – a szerk.)

Erdélyben egyre jelentősebb a magyar kormány jelenléte –

és nemcsak akkor, amikor a belföldi vetélkedésekben érdekes eredményeket  produkáló labdarúgócsapatokat finanszíroz.

A magyar forrásokat idéző romániai sajtó nemrég arról beszélt, hogy a Fidesz „egy tömbben” átvette a magyar nyelvű tájékoztató eszközöket – ami egy Magyarországon már alkalmazott módszer, ahol a tájékoztató média – nagyon kevés kivételtől eltekintve – közvetlen politikai és kormányzati ellenőrzés alatt áll.

Ahogy azt a PressOne portál nemrég megírta, egy tavalyi tanulmány az erdélyi magyar etnikumúak magyar nyelvű médiafogyasztásának növekedését mutatja, a magyarországi médiatérbe történt „beillesztésnek” köszönhetően. A kiadvány a magyar kormány transznacionális fejlesztési stratégiájának hatását látja ebben.

Úgy tűnik, a magyar kisebbség (legalább) egy részének ez tetszik. És úgy tűnik, hogy az RMDSZ vezetőinek sincs semmi ellenvetésük.

Az RMDSZ vezetője, Kelemen Hunor az RFI România-nak egyik nemrég adott interjújában azt mondja, semmi gondot nem lát az RMDSZ esetleges közeledésében a Fideszhez. „Ez egy felületes megközelítés. De miért is ártana nekünk? Európai szinten az Európai Néppártban vagyunk, a romániai Nemzeti Liberális Párttal (PNL) együtt, jó kapcsolatom van a kormánnyal és Orbán Viktorral. Miért ártana? Minek kellene történnie? Kivel kellene jó kapcsolatokban állnunk?”, teszi fel a szónoki kérdést Kelemen Hunor.

Nos, gondnak kellene lennie – különösen az RMDSZ vezetői számára.

Nekik kellene elsőkként feltenniük a kérdést, hogy meddig mehet részükről a „Fidesz-rendszer” importja és ez tényleg használ-e az általuk képviselt kisebbségnek.

Az RMDSZ elképzelése szerint Románia még mindig adós a kisebbségi jogok terén – még mindig nem biztosított a magyar fiatalok teljes körű hozzáférése az anyanyelvi oktatáshoz, minden szinten, a marosvásárhelyi római katolikus középiskola létrehozásáról szóló törvény alkotmánysértővé nyilvánítását pedig annak példájának tekinti, hogy a dolgok nem úgy mennek, ahogy kellene. „A bíróság újra bebizonyította, hogy Románia nem példakép a nemzeti kisebbségek jogait illetően”, mondta akkor, elszomorodva, Kelemen Hunor. Egy másik példa: sok magyar nem érti, hogy miért nem engedélyezik nekik Székelyföld zászlójának kitűzését, amelyben az identitásuk elleni támadást látnak.

Másrészről a többség sok politikusa szerint Románia teljes mértékben tiszteletben tartja az európai normákat a kisebbségi jogok terén.

Többet is elérhetne a magyar kisebbség? Persze, de csak egy nyitott, liberális, európai Románia keretében.
Az RMDSZ az 1990-es évek elején Románia modernizálásának fő politikai tényezőjeként tűnt ki. A magyar vezetők már a legelején megértették, hogy

közösségük csak egy Európába mélyen integrálódott Románia keretében rendelkezhet több joggal.

Románia úgy, ahogy elindult a nyugatosodás útján. Mégpedig oly módon, hogy az RMDSZ ezen idő legnagyobb részében része volt a kormánynak.

Az idő telt, a nemzedékek váltották egymást. Az RMDSZ vezetői ma a Fidesz doktrínájának hódolnak be. De mi történne, ha azt egész Románia szintjén alkalmaznák, ha – ahogy Orbán Viktor mondja – az egyéni szabadságok sohasem ütközhetnek majd a többség érdekeibe? Nos, az katasztrófa lenne a magyar közösség számára, mely egy illiberális Románia első áldozatává válna.

Az RMDSZ most bonyolult helyzetben van: a budapesti kormány támogatásától függ, de az illiberális rendszer egzisztenciális fenyegetést jelentene a magyar közösségre nézve. Úgy tűnik, a magyar vezetők nem találják a kiutat, az utóbbi években pedig főleg illiberális eszméket hirdető hazai erőkkel – a Szociáldemokrata Párttal (PSD) és az Liberálisok és Demokraták Szövetségével (ALDE) – kötöttek politikai szövetségeket.

Leválthatná az RMDSZ a politikai barátait, egy nyitott, liberális és európai Románia támogatói mellett döntve?

Technikailag igen, de mit szól majd ehhez Budapest? (A Nemzeti Liberális Párt, a Mentsétek meg Romániát Szövetség, a Népi Mozgalom Párt vagy a Pro Románia Párt, vagyis a jelenlegi ellenzéki parlamenti pártok az elmúlt években nemcsak a közösségi jogokat bővítő javaslatokat támadták meg az Alkotmánybíróságon, de jogszűkítő javaslatokat is tettek – a szerk.)

Az 1990-es évek közepén belpolitikai riporterként jártam a Tusnádfürdői Nyári Egyetemen. Akkor tetszettek a bátor, európai megközelítések, melyek igazi fénysugarat jelentettek a Vadim Tudor típusú ultranacionalista diskurzus által még mindig meghatározott politikai légkörben.

Ma, a szép erdélyi üdülőhelyből közvetített sötét üzeneteket látva, nem hiszem, hogy még mindig derűsen térnék vissza onnan.

comments powered by Disqus
Ha ez igaz, nem is értjük, minek kell irtó sok pénzért választást szervezni?
A PSD egy rothadó politikai hulla. De még mozog. Sőt, irányít. Mircea Morarius írása.
Legszívesebben saját kezűleg lapátolná vissza a földet Kolozsvár vezetése a most megtalált északi kapu alapjaira.
Adózzunk egy perc néma csenddel az életszínvonal emlékének. :(
Ismerős a helyzet, ugye? Valaki belénk gyalogol, jön az igazságszolgáltatás, aztán kiderül, hogy a valaki igazából Valaki, és az igazságszolgáltatás szépen odébb áll.
Ha ilyen alakok irányítják a romániai közoktatást, márpedig ez a helyzet, akkor nincs miért csodálkozni a sorozatos katasztrófákon.
De lehet, hogy nem is baki? Lehet, hogy Viorica maszkja alatt Liviu Dragnea rejtőzik? De akkor… ki ül a dutyiban a Vezér maszkja alatt?
Mert egy amerikai kampányfotó igazán jól mutat a jelöltek vécéjében, izé, cévéjében. Na de ki marad itthon, a mioritikus politikai latrinában?
A megrendült takarítónő hirtelen azt sem tudta eldönteni, a terrorelhárítást, Chuck Norrist vagy a szellemirtókat hívják rá az Apokalipszis három ifjú lovasára, akik annyira idegesek lettek egy zenélős játéktól, hogy szanaszét verték a komplett iskolát. ¯\_(ツ)_/¯
Mintha folyton ugyanaz a film menne az összes romániai moziban. Lepereg, aztán kezdődik újra. És a megalázott figurák mi vagyunk. Meg a gyermekeink.
Több tíz páciens is érintett lehet, állítja az elmekórház igazgatója.
Elkezdték panziókkal, hotelekkel, úszómedencékkel és hétvégi házakkal megtölteni a Bucsecs-hegység eddig érintetlen vidékét.
A romániai (felső)oktatási rendszert dilettánsok, bunkók és pártkliensek tették olyanná, amilyen. De azért van megoldás, Daniel David kolozsvári professzor szerint.
Nincs mit csodálkozni azon, hogy a betegek hozzátartozói arra kényszerülnek, a Facebookon toborozzanak véradományt.