A példa
Olyan emberként, akinek sok köze volt és van a valláshoz, Tőkés ezúttal is erős jelképpel indított. Varga Csaba nagyváradi hegymászó példáját állította a magyar közösség elé, aki immáron a Himalája negyedik 8000 méter fölötti csúcsát hódította meg és így nyilatkozott teljesítményével kapcsolatban: „Expedícióim fontos mondanivalója, hogy a magyarok szülőföldjükön való boldogulását tartom üdvözítőnek, legyen az Székelyföldön, Felvidéken, Délvidéken, Kárpátalján vagy bárhol a világban.”
A meglepetés
Traian Băsescu, Románia akkori elnöke 2009-ben, a romániai forradalom 20. évfordulója alkalmából a Románia Csillaga érdemrenddel tüntette ki Tőkés Lászlót. Igen ám, csak időközben az történt, hogy 2013-ban Tőkés azzal a kéréssel fordult Orbán Viktor magyar miniszterelnökhöz, hogy Magyarország vállaljon védhatalmi szerepkört az erdélyi magyarság iránt, az alaptörvény szellemében, illetve az osztrák dél-tiroli modellnek megfelelően. Persze, hogy kitört a román nemzeti botrány, és a szintén kisebbségi Klaus Iohannis államelnök visszavette Tőkéstől a kitüntetést. Aki a maga részéről nem fogadta el a döntést, pert indított az ügyben, ami azóta is tart. És most jön a meglepetés. Mikorra tűzték ki a következő tárgyalás időpontját? Na? 2020. június 4-ére. És milyen centenárium van éppen akkor? Lehet találgatni.
A rendszerváltó intézmény
A 30 éves Tusványossal kapcsolatban Tőkés kijelentette, igazi rendszerváltó intézményről van szó, amelynek alapító atyái a kezdetekkor is, a jelen pillanatban is ott vannak a helyszínen. Amit nemigen lehet elmondani a volt kommunista országok egykori rendszerváltóiról, többek között a románokról. Hol vannak ma már a román rendszerváltók?
Ejnye, Ferenc pápa!
Az idei Tusványos jelszava (Egy a tábor!) arra figyelmeztet, hogy a jelenkori kritikus időkben, nemegyszer válságos vagy éppenséggel vészterhes helyzetekben különösen fontos a tábor egysége, a „csapatok” összetartása. A magyar haza és a keresztény Európa védelme most is ugyanolyan húsba vágó, mint anno, az 1456-os nándorfehérvári diadal idején. És ez volt az a pont, ahol Tőkés odavágott Ferenc pápának, mondván, de jó lenne, ha a Szentatya legalább annyira védené egyháza európai és erdélyi népét, mint korabeli elődje, III. Callixtus, aki, ugye, elrendelte a híres déli harangszót.
Mi a baj a migrációval?
Ez erdélyi magyarok pontosan tudják ezt, hiszen száz esztendeje a saját bőrükön tapasztalják, mit is jelent a poszt-trianoni asszimilációs politika és a Ceauşescu-féle nemzeti-kommunista homogenizáció nemzeti identitásunkat sorvasztó hatása. Az erdélyi magyarok kiállnak kereszténységük mellett, nemet mondanak az „idegen istenek” létüket veszélyeztető térhódításának.
Erdély ma is ostrom alatt áll
Tőkés szerint a kommunista korszakban a romániai magyarság ellen indított ostrom nem szűnt meg. A temesvári fordulat nem hozott igazi rendszerváltozást, de a román társadalomnak sem, hiszen az 1989-es forradalmat egy poszkommunista ellenforradalom követte. És ez a helyzet ma is. Tovább zajlik az ostrom szerte Erdélyországban: Marosvásárhelyen, Szatmárnémetiben, Nagyváradon, Kolozsvárott, Beke István és Szőcs Zoltán továbbra is börtönben, de a legújabb „haditett”, az úzvölgyi katonai temető ellen intézett támadás is azt példázza, hogy Székelyföld is ostrom alatt áll. Ez a helyzet. Pont.
Erdély „süllyedéstörténetéért” az RMDSZ a felelős
Orbán Viktor idei országjelentésében Magyarország „emelkedéstörténetéről” számolt be. Az erdélyi magyarság Tőkés szerint sajnos éppen ellentétes utat járt be, amelyet „süllyedéstörténetnek” lehet nevezni. Ezért pedig jórészt az RMDSZ a vétkes. És csak „gratulálni” lehet Kelemen Hunor RMDSZ-elnöknek, például azért, hogy egy kerek helyet elvesztettek az idei európai parlamenti választásokon. Hiába szereztek 35 000 „csodálatos” szavazatot a Kárpátokon kívüli területekről. Ezzel együtt alig-alig tudták megszerezni a meglévő kettőt. De hát mit is lehet várni egy olyan, egypárti kizárólagosságra törekvő szervezettől, amely számára a jó választási szereplés, az öt százalék sokkal fontosabb, mint a nemzeti önrendelkezés, az autonómia, a restitúció, a magyar nyelvű felsőoktatás, a nyelvi jogok és a csángók ügye.
A cél: új magyar egység
Meg kell reformálni és át kell alakítani az erdélyi magyar érdekképviseletet, továbbá létre kell hozni az új magyar egységet. Magyarán: le kell jönni az egyeduralmához görcsösen ragaszkodó RMDSZ egyoldalú favorizálásáról. Az „egy a tábor” elve nem jelentheti az egészséges politikai pluralizmus tagadását, illetve bármely erdélyi pártnak vagy szervezetnek a politikai monopóliumát. És hogy mi lenne a követendő példa? Egyszerű: a Fidesz által meghonosított nemzeti együttműködés modelljét kellene Erdélyben is követni, ha bárki fel akarja venni a kesztyűt a korunk és válságos helyzetünk támasztotta romániai kihívásokkal szemben.