Az elmúlt hetek vadul magyarellenes megnyilvánulásai után, amelyekbe a kormány is beleállt, most egy kis pozitívum is tapasztalható: a kormány szerdai ülésén enyhítette egy kicsit a z új közigazgatási kódex előírásait, amelyek súlyos megszorításokat léptettek életbe az anyanyelvhasználat terén.
A döntést Nelu Barbu kormányszóvivő jelentette be szerdán este. Eszerint a kormány sürgősségi rendeletben módosította a törvénykönyvet, így a helyi autonómia alapján ismét lehetővé válik, hogy a helyi önkormányzatok döntése alapján a nemzeti kisebbségek azon településeken is használhassák anyanyelvüket, ahol a számarányuk nem éri el a 20 százalékot.
Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy visszatérnek a közigazgatási törvény parlament által elfogadott szövegéhez, amelyet a a kormány már nem vett át azt követően, hogy az alkotmánybíróság elvetette a törvényt.
Barbu szerint
az anyanyelv-használati jogot a helyi közigazgatási szerveknek, az alárendeltségükbe tartozó közintézményeknek és közüzemeknek, valamint a központi közigazgatás helyi kirendeltségeinek kell biztosítaniuk
azokon a településeken, ahol az illető kisebbség aránya az utolsó népszámláláson elérte az összlakosság legalább 20 százalékát.
A kormány azt követően vált „megengedőbbé”, hogy Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke kedden figyelmeztette a miniszterelnököt: a kódex új változata visszalépést jelent a kisebbségi jogok terén a parlament által kidolgozott változathoz képest.
A kódex múlt héten elfogadott változatában az RMDSZ azt is kifogásolta, hogy az új törvényszöveg „kétnyelvű” helységnévtáblákról rendelkezik, ami egy anyanyelv-használati jog elvesztéséhez vezethet azokon a településeken, ahol a történelmi hagyományoknak megfelelően több nyelven t – románul, magyarul, németül, szerbül t – is kihelyezték a helységnévtáblák. A kormányszóvivő szerint ezt most kijavították, és
a kódex most már azt írja elő, hogy a feliratokat románul és az erre jogosult nemzeti kisebbségek nyelvén kell feltüntetni.
Cseke Attila, a közigazgatási kódex korábbi változatát kidolgozó parlamenti különbizottság RMDSZ-es tagja, a szövetség szenátusi frakcióvezetője múlt héten elfogadhatatlannak nevezte a közigazgatási törvénykönyv akkor elfogadott változatát, mivel értesülése szerint abból a kisebbségi anyanyelvhasználatot szabályozó, már hatályos rendelkezések egy része és az RMDSZ javaslatára a parlamenti vita során korábban elfogadott többletjogok többsége is hiányzott.
Az MTI-nek Cseke Attila szerdán azt mondta: az RMDSZ álláspontját igazolja az, hogy a kormány visszatért a témára és kiigazított egy-két rendelkezést.
Arra a kérdésre, hogy miként értelmezi a kormányszóvivő szavait, aki szerint a nyelvi jogokat az utolsó népszámlálási adatoktól teszik függővé, a frakcióvezető elismerte: vélhetően a mostani korrekció nem vonatkozik a szerzett jogok védelmének helyreállítására. Ha ugyanis a nyelvi jogok az utolsó népszámlálás eredményétől teszik függővé, azt jelenti, hogy a magyarság elveszíti ezt a jogot azokon a településeken (a román betelepítés, a kisebbségiek elvándorlása vagy asszimilációja miatt) húsz százalék alá csökken az aránya.
„Az RMDSZ továbbra is azon az állásponton van, hogy a kisebbségi anyanyelvhasználat terén a közigazgatási kódex parlament által kidolgozott formája lett volna elfogadható. Meg kell várjuk, hogy hivatalos közlönyben mi jelenik meg és utána tudunk mindent szövegszerűen értelmezni” – mondta az RMDSZ frakcióvezetője.