Június 26., ugye, a román nemzeti zászló napja. Ünnepnap. És hogy kell viselkedni egy ünnepnapon? Hát hogy, ünnepélyesen. Az ember igyekszik megtisztelni az ünnep tárgyát, az alkalmat, akármit. Még akkor is, ha kánikula van. És utálja embertársait.

Nos, a román szenátusban nem épp így zajlott szerdán a trikolór megünneplése. Az történt, hogy egy liberális szenátor (nem fontos a neve, nevezzük Lobogósinak, Mikszáth után szabadon) magához ragadta a mikrofont és bejelentette: eljött a trikolór szent napja, ünnepeljük meg szépen, ő majd kihozza a kegytárgyat a plénum elé.

Több se kellett egy szociáldemokrata kollégának – legyen a neve Lecseszneki – epekeserű szavakat kezdett lövöldözni Lobogósi úr fülébe: Kolléga úr, maga ellopta a témát! (Szerencsére nem a zászlót!) A trikolór napja minden románé. (Értsd, nem csak a libsi kóklereké!) Vagyis rendben van, hogy maga hozta szóba a témát, bár mi akartuk szóba hozni. (Értsd: a rohadt anyádat, mi akartunk trikolórba tekergőzve illegni a plénum előtt, mi, a szocik, erre jössz te, aljas kis besurranó és ellopod a patrióta alkalmat!)

Lobogósi szenátor persze nem hagyta magát, visszaszólt Lecsesznekinek: Ne engem pirongasson, hallja-e kend! Inkább maga ne feledje, hogy ez a zászló Romániáé, és nem a szociké vagy a libsiké. Bocsánat, nemzeti liberálisoké. Ne süllyessze e nemes ünnepet az alantas gonoszkodás mocsarába. És kérjen bocsánatot, amiért lopással vádolt!

Na, erre már egy másik szoci szenátor kolléga, bizonyos Bikacsöki sem bírta magába fojtani a szót, s kifakadt, imigyen: Nem illik így ünnepelni a trikolór napját! Kérem a kollégákat, mellőzzék a politikai szólamokat (kész, röhög az egész osztály!), ne hozzák az előtérbe a háttérben álló trikolórt és egyáltalán, ne éljünk teátrális gesztusokkal. Ünnepeljünk szépen!

Na, hát ezt (is) alaposan elkúrták. Egyébként minden rendben zajlott. Az ország virul, semmi egyéb gond nincs.