Eddig se értettük, de most aztán pláne.
Bevallom őszintén, rég letettem róla, hogy megértsem, mi folyik Marosvásárhelyen, a magyar közösségben, a városi, megyei RMDSZ berkeiben, az RMDSZ-többségű városi önkormányzati testületben. Nem is ismerek olyan embert, aki el tudná magyarázni azokat az elképesztő történéseket és folyamatokat, amelyek lassan évtizedek óta időről időre előbukkannak a Maros-partján.
A városi tanácsbeli RMDSZ-es töketlenkedés, a katolikus gimnázium létrehozása körüli érthetetlen dolgok, majd a kialakult botrányban született nyilatkozatok, álláspontok, a választási botladozások, a megyei és a városi RMDSZ közötti folyamatos és megoldhatatlan konfliktusok, a Dorin Floreáékkal fennálló gyanús kapcsolatok alakulása, hogy csak néhány ilyet említsek – ki tudja ezeket egyáltalán követni?
A legfrissebb fejlemény az, hogy a városi tanács RMDSZ-frakcióját sorra hagyják el az emberek, mert úgy látják, hogy nem lehet arcvesztés nélkül ott maradni. Meg hogy a legnagyobb vásárhelyi népünnepély, a Vásárhelyi Forgatag kezét elengedi az RMDSZ, bármit is jelentsen ez.
Erre ma beesik egy közlemény a postaládánkba, az RMDSZ Maros megyei szervezetétől, Péter Ferenc megyei elnök aláírásával.
Mert hogy „Marosvásárhely többet érdemel!”, ahogy már a közlemény címe is világgá kiáltja, kétségtelen, de éppen ez a „több” az a paraméter, amit harminc év alatt senkinek nem sikerült meghatároznia.
És Péter Ferencnek sem sikerül, pedig a közleményben szépen felvonultatja a politikai bullshitológia teljes eszköztárát: aggodalommal követjük, gyorsan, hatékonyan és eredményesen kell megoldanunk a helyzetet, rendet kell és rendet fogunk tenni, nem engedhetjük meg magunknak, felelős politikus, a magyar emberek képviselete, a politikus felelőssége.
És így tovább crescendóban folytatódik a közhelygyűjtemény, kezdünk arra gondolni, hogy ezek után, a megkomponált hosszú szöveg végén szoktak bejelenteni fontos dolgokat.
Az utolsó rész nagyon ígéretes:
„Vallom, hogy Marosvásárhely többet érdemel. Minden értelemben. A marosvásárhelyi magyarság ismét erős és egységes politikai közösség lehet. Az odavezető utat nekünk az RMDSZ politikusainak kell kiköveznünk. Véleményem szerint ez egy olyan nemzeti minimum, melynek bármilyen jellegű veszélyeztetése nem járhat következmények nélkül.”
Olvasnánk tovább, de csak a dátum és az aláírás van ott, sehol semmi bejelentés, mert ez a közlemény vége! Hahó, milyen következmények? Valakit leváltanak? Valamit átszerveznek? Újraindítanak? Valami változik?
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.
Szombaton RO-Alert-üzenetet kaptak Iaşi, Neamţ, Vaslui, Botoşani, Bákó és Suceava megye lakói, akiket „lehetséges drónbehatolásra” figyelmeztettek, és azt tanácsolták nekik, hogy keressenek menedéket. Két légi célpontot is észleltek a hatóságok.
További csütörtöki hírek: nagyot veszítene az RMDSZ a községek tervezett összevonásával. És jön az első, sürgősségi költségvetés-kiegészítés, novemberben pedig egy második.
Egy 16 éves, málnásfürdői lány megtalálásához kéri a lakosság segítségét a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.
Kicsi korában a szülei románul beszéltek vele, ma mégis magyarul gondolkodik. Szentes Stefánia a lábnyiki Magyar Háztól Csíkszeredán és a kolozsvári egyetemen át jutott el oda, hogy ma a csángó gyerekeket biztatja arra az útra, amit ő maga is végigjárt.
Alexandru Stoica fejlesztési miniszter pénteken közölte, hogy a kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az ezerötszáznál kisebb lélekszámú községek összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.