// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Bármennyire is furcsa, Ázsiában kezdi európai kupaszereplését a CFR

// HIRDETÉS

Az FC Asztana lesz a kolozsvári focicsapat első ellenfele a Bajnokok Ligája selejtezőiben.

A lehető legtávolabbi ellenfelet sorsolták ki tegnap az UEFA svájci székhelyén a CFR számára a Bajnokok Ligája selejtezőjében: a néhány hónapja Nur-Szultanná átkeresztelt kazah főváros légvonalban 3464, közúton 4305 kilométerre van Kolozsvártól. Ennél még Izland is közelebb lenne.

A főleg gazdasági okokból 2002-ben az ázsiai szövetségből az európaiba átkerülő kazah futball zászlóshajója az állami olajvagyonból fenntartott Asztana, amelynek leginkább a kerékpárcsapata világhírű, de a fociban sem kell szégyenkeznie. A legutóbbi öt kazah bajnoki címet begyűjtő Asztana elsősorban a balkáni és afrikai országokból származó légiósokra épül, bár mostanában a fizetések csökkenésével a létszámuk is csökkent valamelyest.

A jelenlegi keret tagja a román válogatott Dorin Rotariu is, a Dinamo korábbi középpályását az FC Bruges adta kölcsön a kazahoknak. A csapat edzője az ukrán Roman Hrihorcsuk. Az európai kupákban 2013 óta folyamatosan szerepel, a 2015/2016-os szezonban még a Bajnokok Ligája főtáblájára is felkerült, ahol a Galatasaray-jal oda-vissza, a Benficával és az Atlético Madriddal pedig hazai pályán játszott döntetlent. Az elmúlt három idényben pedig az Európa Ligában volt rendre csoportkörös, tavaly még a tavaszi egyenes kieséses meccseket is megérte. 

                 Ilyen kis pöpec stadionban kell megküzdeni a kazahokkal. 

Hiába van Ázsiában, ez bizony egy tipikus kelet-európai klub, amelyet a legtöbb csapat elsősorban logisztikai okokból akar elkerülni, hiszen az utazás és a három órás időeltolódás jelenti a legnagyobb kihívást. A CFR ráadásul idegenben kezd július 9-én vagy 10-én a harmincezer férőhelyes Asztana Arénában, a fellegvári visszavágó pedig 16-án vagy 17-én lesz Kolozsváron.

Szerdán pedig azt is megtudjuk, ki lehet a következő ellenfél: továbbjutás esetén a BL, kiesés esetében pedig az Európa Liga második selejtezőkörében. 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS