// 2026. szeptember 20., vasárnap // Friderika

Hogy miért van annyi árvíz? Hát mert a fiatalok diszkóznak meg szexelnek!

// HIRDETÉS

Mondják egy gyakori árvizek sújtotta vidék lakói.

Frappáns, minden szempontból hiteles magyarázatot találtak az északkelet-romániai Botoşani megye lakói arra, hogy miért sújtja őket az elmúlt években annyi árvíz.

Nos, egyszerű: a Fennvaló haragja sújtja őket a fiatalok ledér erkölcsei miatt. 

„A diszkóban szórakoznak, az Úristen pedig árvizekkel tesz tönkre bennünket. A fiatalok bűnei miatt történik, ami történik”

– mondta a sajtónak az egyik 73 éves helybeli férfi a Todireni nevű faluban.

Egy másik helyi lakos még egyértelműbben fogalmazott.

„A fiatalok diszkóznak, isznak, táncolnak és szexelnek. Az Úristen pedig megbüntet. Az Istennel nem lehet szórakozni”

– vonta le a Szigorúan Felemelt Mutatóujjal Kimondott Szentencia-díjra érdemes következtetést.

A hatóságok azonban sajnos sokkal földhöz ragadtabbak ennél: képesek voltak a dolgok mélyére nézni, nem fogadták el automatikusan a transzcendens hatalom által kiszabott büntetésről szóló magyarázatot.

A megyei hatóságok illetékeseinek ugyanis szöget ütött a fejébe, hogy a megye településein évek óta állandóan pusztítanak az árvizek. 

A Környezetvédelmi Őrség, a vízgazdálkodási hatóság és a katasztrófavédelem szakértőinek jelentéséből pedig sokkal prózaibb okokra derül fény az isteni megtorlásnál.

Az árvizek oka egyszerű: az emberek hihetetlenül sokat szemetelnek.

Konkrétan arról van szó, hogy a háztartási szemetet csont nélkül dobálják a patakok és folyók medrébe.

Ráadásul az árkokat és a csatornákat sem takarítják rendesen, sőt inkább sehogy sem takarítják őket.

Ráadásul építkezéskor vagy házfelújításkor az építőanyagokat – homokot, kavicsot – az árkokba szórják, aztán jól ott hagyják.

Ha pedig érkezik a menetrend szerinti felhőszakadás, akkor a víznek nincs ahol elfolynia – elsősorban azért, mert már a meder is tele van szeméttel, aztán meg azért, mert a vízelvezető árkok is. 

Ezért aztán az úttesten hömpölyög, illetve betör a házak udvarán, meg persze a házakba is.

Az elmúlt évtizedben több tucatnyian vesztették életüket az áradásokban.

De a helybeliek nem hisznek a gyanús városi emberek hókuszpókuszainak.

„Milyen szemét? A víz úgyis jön, és magával viszi a kavicsot, a homokot és a szemetet is. Nem ezért vannak áradások” – mondják magabiztosan.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Súlyos baleset Maros megyében: két halott, négy sebesült – hírek vasárnap
Főtér

Súlyos baleset Maros megyében: két halott, négy sebesült – hírek vasárnap

A romániaiak töltik a legtöbb időt az utakon, mégis a legrövidebb távolságon ingáznak naponta a munkahelyükre. Továbbá: százhúszezer eurós kerékpárút került egy moldvai településre, de senki sem használja, a főúton pedig nincs aszfalt.

Wass Albertnek nézték a „Vándor székelyt”, a bíróság elrendelte az eltávolítását
Krónika

Wass Albertnek nézték a „Vándor székelyt”, a bíróság elrendelte az eltávolítását

A székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjában található „Vándor székely”-szobor eltávolítását rendelte el alapfokú ítéletében az Arad megyei törvényszék, mert a felperes állítása szerint ez a Romániában háborús bűnösnek nyilvánított Wass Albert írót ábrázolja.

Ártatlan zászlócsókoltatós hazafiaskodás vagy fenyegető üzenet a kisebbségeknek?
Főtér

Ártatlan zászlócsókoltatós hazafiaskodás vagy fenyegető üzenet a kisebbségeknek?

Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje
Székelyhon

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje

Siegfried Mureşan Nicușor Dan elnök harmadik miniszterelnök-jelöltje. A 45 éves politikus az Európai Néppárt (EPP), illetve az Európai Parlament néppárti frakciójának alelnöke.

Kelemen Hunor nyakkendőjéről cikkezik a román sajtó
Krónika

Kelemen Hunor nyakkendőjéről cikkezik a román sajtó

Mindenkit meglepett, megtörte a szokásokat, játékos kiegészítőt viselt – több román sajtóorgánum sem hagyta szó nélkül Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nyakkendőjét, amellyel a Nicușor Dan elnökkel való csütörtöki konzultációra érkezett.

Elkobozták a be nem könyvelt pénzt Hargita megyében
Székelyhon

Elkobozták a be nem könyvelt pénzt Hargita megyében

Az adócsalás megelőzése és visszaszorítása érdekében a Hargita megyei rendőrség autóalkatrészekkel foglalkozó cégekhez és az autószervizekbe szállt ki ellenőrzésre. Több törvénysértést is találtak.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS