// 2026. szeptember 26., szombat // Jusztina

Hogy miért van annyi árvíz? Hát mert a fiatalok diszkóznak meg szexelnek!

// HIRDETÉS

Mondják egy gyakori árvizek sújtotta vidék lakói.

Frappáns, minden szempontból hiteles magyarázatot találtak az északkelet-romániai Botoşani megye lakói arra, hogy miért sújtja őket az elmúlt években annyi árvíz.

Nos, egyszerű: a Fennvaló haragja sújtja őket a fiatalok ledér erkölcsei miatt. 

„A diszkóban szórakoznak, az Úristen pedig árvizekkel tesz tönkre bennünket. A fiatalok bűnei miatt történik, ami történik”

– mondta a sajtónak az egyik 73 éves helybeli férfi a Todireni nevű faluban.

Egy másik helyi lakos még egyértelműbben fogalmazott.

„A fiatalok diszkóznak, isznak, táncolnak és szexelnek. Az Úristen pedig megbüntet. Az Istennel nem lehet szórakozni”

– vonta le a Szigorúan Felemelt Mutatóujjal Kimondott Szentencia-díjra érdemes következtetést.

A hatóságok azonban sajnos sokkal földhöz ragadtabbak ennél: képesek voltak a dolgok mélyére nézni, nem fogadták el automatikusan a transzcendens hatalom által kiszabott büntetésről szóló magyarázatot.

A megyei hatóságok illetékeseinek ugyanis szöget ütött a fejébe, hogy a megye településein évek óta állandóan pusztítanak az árvizek. 

A Környezetvédelmi Őrség, a vízgazdálkodási hatóság és a katasztrófavédelem szakértőinek jelentéséből pedig sokkal prózaibb okokra derül fény az isteni megtorlásnál.

Az árvizek oka egyszerű: az emberek hihetetlenül sokat szemetelnek.

Konkrétan arról van szó, hogy a háztartási szemetet csont nélkül dobálják a patakok és folyók medrébe.

Ráadásul az árkokat és a csatornákat sem takarítják rendesen, sőt inkább sehogy sem takarítják őket.

Ráadásul építkezéskor vagy házfelújításkor az építőanyagokat – homokot, kavicsot – az árkokba szórják, aztán jól ott hagyják.

Ha pedig érkezik a menetrend szerinti felhőszakadás, akkor a víznek nincs ahol elfolynia – elsősorban azért, mert már a meder is tele van szeméttel, aztán meg azért, mert a vízelvezető árkok is. 

Ezért aztán az úttesten hömpölyög, illetve betör a házak udvarán, meg persze a házakba is.

Az elmúlt évtizedben több tucatnyian vesztették életüket az áradásokban.

De a helybeliek nem hisznek a gyanús városi emberek hókuszpókuszainak.

„Milyen szemét? A víz úgyis jön, és magával viszi a kavicsot, a homokot és a szemetet is. Nem ezért vannak áradások” – mondják magabiztosan.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Európa legjobb bárjai közé került a kolozsvári Heltai, a vezetőjét is meglepte az elismerés
Krónika

Európa legjobb bárjai közé került a kolozsvári Heltai, a vezetőjét is meglepte az elismerés

Európa legjobb bárjai közé került egy kolozsvári létesítmény, ahol a kocsma csak egy része a történetnek: a Heltai FolkCenter könyvtárként indult, ma pedig táncházak, néptáncpróbák, gyerekprogramok és diákrendezvények otthona.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött
Székelyhon

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött

Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség
Székelyhon

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség

Egy órán át garázdálkodott egy ismeretlen elkövető a csíkzsögödi MCRacing autóbontó udvarán: autószállítókat tört össze, járműveket rongált meg, áttörte a kerítést, majd egy forgalomból kivont autóval hajtott el.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS