Rovott jelen
Szerző: Cristian Unteanu
2019. június 10. hétfő, 18:42
Az Európai Unió ismét beszólt Romániának. Hogy ejnye, nem is olyan kisebbségvédelmi mintaállam. És akkor vajon most mit szól az Unió az úzvölgyi temetőháborúhoz?
A Főtér RoMánia rovatában a romániai román nyelvű média olyan véleményanyagait szemlézzük, amelyek vagy az itteni magyar közösséggel, a román-magyar kapcsolatokkal foglalkoznak, vagy a nyilvánosságot, a közbeszédet foglalkoztató forró témákat taglalnak.

Jelen szöveg az Adevărul oldalon közölt cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.

Politikusaink három napon keresztül egy váratlan szusszanásnyi időt élhettek át, amikor eléggé szégyellték volna egymás anyját szidni, így aztán – udvarias áhítattal átitatottan – meglepetten nézték az emberáradatot, mely azért jött, hogy meghallgassa és megnézze, hogyan nézhet ki a bolygó egyik legerősebb személyiségének normalitási és egyházi kiválósági teljesítménye, aki – ahogy azt maga mondta – alászállt Isten Anyjának Kertjébe.

Rendkívül összetett és az európai elsődlegességekkel összhangban lévő üzenetet hozott, melyekről nagyon jól tudja, hogy az alapvető fontosságú, az európai értékekről szóló vita nagy tengelyei lesznek a következő években.

De elmúltak azok a napok, amikor hagyták, hogy a pápai üzenet tisztaságának örvendezzünk és hirtelen vissza kellett térnünk az engesztelhetetlen valóságba

egy olyan országban, amely Európa szerint továbbra is semmibe veszi, vagy megsérti az alapvető európai elveket és értékeket.

Itt nemcsak az igazságszolgáltatás rendkívül súlyos és közismert gondjáról van szó, amely miatt elmondhatatlanul közel állunk a büntetési eljárások szóba hozásához, hanem egy új területről, mely hasonlóan súlyos és amely közvetlen módon változtathat bennünket újra kedvenc célponttá attól a pillanattól kezdve, hogy az európai intézmények struktúráját új szereplőkkel egészítik ki és elkezdenek majd dolgozni.

Az új európai biztosok, az új európai parlamenti képviselők pedig az elsődlegesen figyelmükbe ajánlott akták között fogják találni azokat a lehetséges szankciókra vonatkozókat, melyeket a jogállam elemi rendelkezéseit megsértő országokkal szemben alkalmaznának. Egy új jelentést találnak majd a munkaasztalukon Romániáról, melyet az Európa Tanács rasszizmus és intolerancia elleni Európai Bizottságának szakértői állítottak össze (nem az Európai Unió intézményéről, az Európai Bizottságról van itt szó – a szerk.).

E cikk végén megtalálhatják a Jelentés román nyelvű fordítását és az egyik hivatalos munkaváltozatát, a francia nyelvűt. Így tartom helyesnek, mert ahogy azt önök is láthatják, vannak dolgok, amelyek elégedettségre adtak okot a strasbourgi szakértők tavalyi romániai látogatása után, de ugyanakkor, in extenso, számos megjegyzést is, melyek – a közösségi adminisztráció szikár nyelvezetével megfogalmazva – rendkívül súlyosak és azok véleménye szerint, akikkel néhány napja konzultálok azt követően, hogy megkaptam a szöveget, teljes mértékben elégségesek lennének ahhoz, hogy az EP valamelyik politikai csoportja, vagy az EB (ez az Európai Bizottság – a szerk.) részéről határozatokat vagy szankciók elindítását megelőző figyelmeztetéseket váltsanak ki.

Az általános, az Európai Parlament igazságszolgáltatással kapcsolatos határozatával könnyen összekapcsolható megjegyzés a következő: „A román büntetőtörvénykönyv továbbra sem igazodik teljes mértékben az ECRI rasszizmus és rasszista diszkrimináció visszaszorítására vonatkozó nemzeti jogrendről szóló 7. sz. általános politikai ajánláshoz. Továbbra is vannak hiányosságok polgári és közigazgatási rendelkezésekkel kapcsolatosan.

Továbbra is széles körben elterjedt gond a nyilvánosan vagy interneten zajló gyűlöletre uszító, rasszista és intoleráns diskurzus:

ennek a romák, a magyar közösség, az LMBT és a zsidó közösség a fő célpontjai.

Szórványosan erőszakos támadásokra kerül sor e csoportok vagy a vagyontárgyaik ellen.

Jelentések vannak a rendőrség által elsősorban romák ellen elkövetett rasszista diszkriminációs és nem megfelelő viselkedésre vonatkozó feltételezett esetekről. Még mindig nem létezik egy ezeknek az ügyeknek a kivizsgálásával megbízott független szerv.

Nem lehet teljesen kielégítőnek tartani a román hatóságok válaszait ezekkel az incidensekkel kapcsolatosan. Nem létezik koherens és szisztematikus adatbázis a gyűlöletre uszító diskurzusról és a gyűlöleten alapuló erőszakról. Szinte sohasem történnek bűnvádi lépések és túlságosan ritkán alkalmazzák a rasszista motivációt súlyosbító körülményként meghatározó rendelkezéseket. Ezeket a bűncselekményeket sokszor nem jelentik, a vádak hiánya pedig nem jelent hatékony visszafogó erőt. A jogalkalmazó szervek és az igazságszolgáltatási szervezetek gyűlöleten alapuló bűncselekmények felismerésével kapcsolatos ismereteinek és tapasztalatának elégtelen szintje akadályozza ezek megfelelő jogi besorolását.

Ráadásul a közvélemény egyenlőséggel és diszkriminációmentességgel, különösen a jogokkal és igazságszolgáltatáshoz való hozzáféréssel kapcsolatos érzékenyítése viszonylag alacsony fokú. A hatóságok még mindig nem fogadták el az ezzel a céllal kapcsolatos lépéseket tartalmazó Egyenlőséggel, befogadással, sokszínűséggel kapcsolatos országos stratégiát (2018–2022).”

A példák számosak és a román térséget nem ismerő külföldi elemző számára nagy aggodalomra adhatnak okot. Kihangsúlyozom, hogy aggodalommal utalok a külföldi politikai elemző benyomására, aki csak ezeket a bizonyos momentumokról szóló – kétségtelenül pontos – jelentéseket olvassa és éppen azért térhet rá viszonylag könnyen általánosításokra, mert

a román társadalom szintjén tapasztalt megközelítéseknek elég sok közös pontjuk van mindazzal, ami most egész Európában történik.

És ennek folytatásaként olyan megállapítási jelentést készít, mely azelőtt kerül majd a magas rangú politikai felelősök asztalára, hogy gonddá, majd esetté alakulnának át.

Az európai politika vezérlőközpontjai szintjén most nincs fontosabb vagy sürgősebb közös igyekezet a mindenféle szélsőségesség által keltett hullám elleni védőgátak felépítésénél. Mielőtt még egy felülvizsgált európai projektről beszélnének, újra kell kalibrálni a második világháború után felépített humanista identitás értékeit. Valóban, talán túlzottan bízva az emberi lényegben, de mellyel most az ellentétes irányú, hajdanán a fasizmus és a nemzeti-kommunizmus üstjéből kikerült, most az ultranacionalista szélsőjobboldal által újrahasznosított értékek szállnak szembe.

Aggodalmam abból fakad, hogy ebben a jelentésben olyan konkrét vádak vannak, melyek nemcsak az európai intézmények előtt szolgálhatnak szilárd érvként. Fennáll annak a veszélye, hogy más nemzetközi intézmények is átveszik és további összefoglaló anyagokba fogják integrálni őket, pontosan úgy, ahogy most a romániai igazságszolgáltatás gondjaival történik, amely hozzájárul egy negatív vagy rendkívül negatív benyomás állandósulásához.

Íme, például, egy részlet a jelentésben szereplő elemzésből: „A civil társadalom rámutatott arra, hogy

a gyűlöletbeszéd uralkodó a hagyományos és közösségi médiában, különösen a romákkal, az LMBT-közösséggel, a magyar kisebbséggel, a zsidó közösséggel és a muzulmánokkal szemben.

Megállapítást nyert, hogy egyes tévécsatornák diszkriminatív kommentároknak adnak helyet, mint például a B1TV csatorna, ahol a műsorvezető műsora – Lumea lui Banciu – számos epizódjában nyilvánvalóan rasszista megjegyzéseket tett a magyar kisebbségre és a muzulmánokra nézve. Két magyar szélsőséges letartóztatása, akik 2015-ben, Kézdivásárhelyen robbanóanyagot próbáltak meg felrobbantani Románia nemzeti ünnepén, szintén negatív anyagokat generált a médiában az egész magyar közösségre vonatkozóan.

Egy online gyűlöletbeszédre vonatkozó projekt szerint, melyet az Elie Wiesel Nemzeti Holokausztkutató Intézet (INSHR-EW) vezetett, Romániában tetten érhetők zsidó közösség elleni hangulatkeltő diskurzusok. Ezek főleg névtelen platformokon, nacionalista honlapokon vagy közösségi hálózatokon jelennek meg, különösen klasszikus rasszista és antiszemita természetű kifejezéseket vagy összeesküvés-elméleteket tartalmaznak, többek között a Legionárius Mozgalmat dicsőítő anyagokat is”.

Nagyon oda kell figyelni, ezen példák mindegyike, az európai intézmények nyelvezetére lefordítva, számos riadócsengőt szólaltat meg. Ehhez tegyék még hozzá – amint a jelentésben is megemlítik őket – a rasszista és homo-/transzfób erőszakra, valamint a romák elleni állandó és összetett diszkriminációt kísérő erőszakra vonatkozó számos esetet.

Azt is kérem, hogy olvassák el a hatóságaink által megfogalmazott válaszokat is, és megkapják az első és nagyon világos magyarázatot arra, hogy

miért nem vesz bennünket senki komolyan, miért vág arcon bennünket akkor és amikor neki jól esik.

Tegyék még hozzá a közkommunikálási tudomány bármiféle embriójának krónikus hiányát is a román intézmények szintjén, melyeknek meg kellett volna adniuk a szükséges választ és talán el kellett volna magyarázniuk, amit el kell magyarázni, ha van még valami megmagyarázni való.

Persze, akár olyan reakció is születhet, mint ahogyan már oly sokszor, hogy ez egy „jelentéktelen, pártos, irreleváns, a Románia és a PSD–ALDE-kormány ellen dolgozó háttérhatalom biztatására felépített jelentés”. Nagyon is lehetséges. Csakhogy, amennyiben figyelmesen elolvassák a jelentést, látni fogják, hogy az a mélyben Európa pillanatnyilag égető témájára utal, mely – mint hallottam – az egyik legérdekesebb őszt készíti elő Románia és vezetői számára.

A cikkben említett jelentés román és francia nyelvű változatát lásd itt és itt.

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/31523
Legalább húsz férfiból álló banda esett neki az állatnak.
Hiába kérik, ha nem fektetnek bele.
Egy egyszerű asszony észbontó politikai karrierjének pillanatfelvétele.
A mioritikus ellenzék szavazni hívta a polgárokat, hogy a PSD-s Sátán távozzon a kormányzatból. És az emberek elmentek. Most pedig mímelnie kell, hogy megpróbálja megbuktatni a kormányt.
Moldovában rendeződni látszik a helyzet, a háttérből irányító és kavaró oligarcha elmenekült, de nem biztos, hogy megússza.
Első alkalommal szervezték meg a leszbikusok, melegek, biszexuálisok, transzneműek és más queer identitásúak (LGBTQ) felvonulását Kolozsvár főterén.
Nehogy a szomszéd megyei tanács alelnöke egyedül maradjon a bírsággal.
Klaus Iohannis Meleşcanu széke alá bújt, amikor a Pruton túli testvéreknek kellett volna segíteni.
Eddig olyan egyesületet elnökölt, amelybe Tulcea megyei önkormányzatok havonta 500 eurót fizettek be.
Maga Dan Barna nevezte így más pártok kísérleteit, hogy rátapadjanak az USR-Plus szövetségre.
Konzervativizmusról, liberalizmusról, populizmusról, az európai parlamenti választásokról és az Orbán-kormány működése által kiváltott kritikákról is beszélgettünk a Magyar politikai enciklopédia erdélyi szócikkszerzőjével.
Új felvételek kerültek nyilvánosságra a tragédiáról, amelyek újra beindították a szenzációhajhászást és az összeesküvés-elméletek gyártását.
Csíkszereda főterén fogják a Hargita megyei prefektus távozását is követelni.