Kellemetlen incidens árnyékolta be a Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválra (TIFF) meghívott egyik magyar alkotás, Reisz Gábor Rossz versek című filmjének második vetítését. A fiatal magyar rendező második nagyjátékfilmjét csütörtökön este, a Mărăști moziban láthatta a közönség, miután előző délután, a fesztivál Magyar napján már levetítették.
Másodjára is zsúfolásig megtelt a moziterem, és a közönség imádta a filmet,
amit mi sem bizonyít jobban, minthogy szinte mindenki maradt az ezt követő beszélgetésre, ahol Reisz Gábor rendezőt faggathatta a publikum a film keletkezéséről.
Először elhangzott a szokásos kérdés: milyen nyelven folyjon a beszélgetés? Angolul, javasolta valaki – nem alaptanul, hiszen a közönség soraiban nem kis számban voltak külföldiek és sok volt az angol nyelvű kérdés. Ezekre válaszolva Reisz Gábor el is kezdte mesélni a film születésének körülményeit angolul.
Azonban a közönség soraiban néhány idősebb magyar is volt, akikről sejteni lehetett, hogy nem értenek angolul. Egy idősebb nő az első öt perc után szóvá is tette, hogy az angolul nem tudók számára nem ártana pár mondatos magyar összefoglalót közölni.
„Miért beszélnének magyarul? Nem vagytok Magyarországon!” – jött a replika egy fiatal román néző részéről,
aki hatalmas felháborodással tiltakozott az ellen, hogy egy magyar rendező magyarul beszéljen a saját filmjének vetítésén. Ekkor a nézők sorából egy magyar fiatal felajánlotta a nőnek, hogy szívesen fordít neki, de az felháborodottan távozott a teremből.
A román néző pedig továbbra is kitartott álláspontja mellett, így kisebb szópárbaj kezdődött a közönség egyes román és magyar nemzetiségű tagjai között arról, hogy lehet-e vagy sem magyarul beszélni egy kolozsvári moziban, egy nemzetközi filmfesztiválon. A magyarellenes provokátort a románok közül is többen lehurrogták.
.jpg)
Reisz Gábor válaszol az újságírók kérdéseire a TIFF Magyar napjának sajtótájékoztatóján. Fotó: Tiff.ro
A kínos incidensnek Reisz Gábor és a szervező talpraesettsége vetett véget, akik nyelvet váltottak: a meghívott magyarul folytatta, amit a TIFF-es moderátor románra fordított. Az angol nyelvű kérdésekre pedig többnyire angolul érkezett a válasz.
Így sem biztos, hogy mindenki értette a mondanivalót, ezért talán nem ártana kitalálni egy jobb megoldást a hasonló szituációk kezelésére. Főleg, hogy
nem ez az első ilyen jellegű incidens a TIFF-en:
két éve Enyedi Ildikó Arany Medve-díjas Testről és lélekről című filmjének vetítésén történt hasonló, amikor a film egyik főszereplőjét, Borbély Alexandrát faggatták az alkotás keletkezési körülményeiről, és a színésznő magyarul beszélt. Erről ITT írtunk.
Reisz Gábor különben az incidens után
viccből megjegyezte: ő akár hetzikuma nyelven is beszélhet.
Ezzel arra utalt, hogy az életrajzi ihletésű film főszereplője kisgyerekként fejre esik és utána egy zagyva keveréknyelven hajlandó csak beszélni környezetével.
Reisz Gábor második nagyjátékfilmje ugyanolyan könnyed és érzékeny, mint a nagy sikerű első alkotása, a diplomamunkának készült VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan. Főhőse, Tamás, miután barátnője Párizsban kirúgta, önsajnálatában a múltjában kezdi keresni a választ arra, hogy valójában mi is, és meddig létezik a szerelem.
A filmbe jó adag társadalomkritika is vegyül, szubjektív, de annál élesebb képet kapunk belőle a mai magyarországi társadalomról. A Rossz versek a TIFF-en ugyan már nem látható, de
jövő héttől vetítik a romániai mozikban. Csak ajánlani tudjuk.