// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

A prefektus merő jóindulatból bonyolítja tovább az úzvölgyi katonatemető ügyét

// HIRDETÉS

A katonatemetőt nem lehet lezárni, mert a prefektus bírósági keresete automatikusan felfüggeszti az erről született tanácsi határozatot.

A Hargita megyei prefektusi hivatal jogászai szigorúan jogi, és nem egyéb szempontok szerint vizsgálták meg az úzvölgyi katonatemető lezárására vonatkozó szentmártoni határozatot, és úgy találták, hogy az törvényt sért. Jean-Adrian Andrei prefektus, természetesen szigorúan a jogi szempontokat szem előtt tartva, úgy döntött, nem hagyja annyiban a jogsértést, ezért a közigazgatási bíróságon támadja meg a szentmártoniak tanácsi határozatát.

Mivel már a déli órákban iktatták a bírósági keresetet, a temetőt nem lehet lezárni, ugyanis amíg nem dönt a bíróság, addig hatályon kívül helyezik a kifogásolt önkormányzati határozatot – emlékeztetett a csupán jogi szempontok szerint intézkedő prefektus, aki szerint

az alkotmány 25. cikkelye és a Románia EU-csatlakozási szerződése által is garantált mozgásszabadságot sérti a sírkert lezárása.

A csíkszentmártoni önkormányzat május 23-i rendkívüli ülésén hozott határozatot arról, hogy harminc napra bezárja a temetőt, melybe csak a karbantartási munkálatokat végzők belépését engedélyezi. A határozat szerdától lépett volna hatályba.

Azért döntöttek a lezárás mellett, mert egy ortodox egyházi szervezet június 6-án az úzvölgyi katonatemetőben ünnepelné a hősök napját, és sürgeti az osztrák-magyar temető román parcelláját kialakító Bákó megyei Dormánfalva polgármesterét, hogy avassák fel a félszáz betonkeresztet és az ortodox emlékművet.

Az ügy másik fejleménye, hogy a védelmi minisztérium alárendeltségében működő Hősök Emléke Országos Hivatal olyan adatokat tett közzé, miszerint

az úzvölgyi temetőben 149 ismert és nyolc ismeretlen román katona van eltemetve.

A hatóság szerint a temető a román katonák mellett 1155 idegen hadsereg katonáinak a hamvait őrzi. Utóbbiak közül 794 magyar, 108 német, négy orosz, három szerb, két osztrák, két olasz és 242 azonosítatlan.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS