// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Ki nyerte az exit pollt?

// HIRDETÉS

Döntetlennel végződött a felmérés-verseny: a PSD és a PNL tizedszázalékra azonos eredményt hozott. Az RMDSZ bentmarad az EP-ben.

Rekordrészvétel mellett a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) nyerte a vasárnapi európai parlamenti választást egyaránt a szavazatok 25,7 százalékával, állítja az egyetlen országos exit poll felmérés, amelyet a CURS készített.

Egyelőre úgy néz ki, hogy az RMDSZ 5,4 százalékkal és továbbra is két mandátummal bentmaradt az Európai Parlamentben, de itt az exit poll, azaz a szavazók megkérdezésével készült felmérés helyett érdemes megvárni a szavazatszámlálás végső eredményét. Egyrészt mert az országos felmérésekben ritkán szerepel pontosan az RMDSZ eredménye, másrészt óriási etnikai mozgósítást nyomott a szervezet az utolsó órában is, az exit poll készítésekor pedig messze nem a szavazás utolsó órájában urna elé vágtázókat kérdezik meg.

Második (harmadik?) az USR-PLUS lett a jósoltnál magasabb, 23,9 százalékkal, harmadik a Ponta-féle Pro Románia 5,7 százalékkal, negyedik az RMDSZ, rajta kívül még Băsescu PMP-je jut be 5,2 százalékkal. Ha az exit pollnak igaza lesz, Tăriceanu ALDE-ja kiesik 4,7 százalékkal.

A szavazókedv egészen magas volt, a választási részvétel már délután meghaladta a 2014-es EP-választás 32 százalékos arányát. Urnazáráskor a Központi Választási Bizottság 49 százalékot mért a 2019-es EP-voksoláson, és 41,20 százalékot az igazságügyi referendumon, amely így minden bizonnyal érvényes lesz. (Ehhez a szavazatok 25 százalékának is érvényesnek kell lennie.)

A mai EP-választás már nem is annyira szokatlan jelensége, hogy a külföldi szavazókörzetekben megismétlődött a 2014-es elnökválasztás botránya: a nagy nyugat-európai városokban lévő román konzulátusokon olyan lassan haladt a szavazás, hogy egész nap százak, Londonban és környékén ezrek álltak sorban órákig. Összesítve több ezren lehetnek azok, akik órákon át tartó sorbanállás után sem jutottak el a szavazófülkékig. Mivel ez nem először történik meg, semleges közszolga legyen a talpán, aki ebbe a több mint necces lebonyolításba nem látja bele a szándékos akadályozást.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS