// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Nem csoda, hogy begerjedt a gyermekvédelem a PSD újabb gyomorforgató kampánydala miatt

// HIRDETÉS

Gyerekekkel végeztették el a piszkos munkát.

Ennél már nincs lejjebb… Nicolae Guță sok pénzt látott nagymenő manele énekes PSD-nek írt kampánydala is elég nagy megrázkódtatást okozott a vájtfülűeknek, de a kormánypárt legújabb, a kampányfinisre hagyott kortesdala egyenesen gyomorforgató.

Népviseletbe öltözött gyerekekkel énekeltetik el benne, hogy miért is kell vasárnap elmenni és a PSD-re szavazni. Mindehhez egy máramarosi népdal adja a zenei aláfestést, hiszen a cél világos:

unokáik mondják el a nagyszülőknek, hogy az ő jövőjük csakis a PSD révén biztosított.

Mert – és akkor random módon kiragadunk pár gondolatot a szövegből – a PSD véd, oltalmaz, óvodát, iskolát és pénzt ad. És a gyerekeknek jövőt, de hazahozza az emigrált honfitársakat, sőt, feltámasztja az országot. És megvédi Brüsszeltől... Brüsszelben.

Merthogy a kortesnóta írói a sértegetéstől sem riadnak vissza, Frans Timmermanst, az Európai Bizottság alelnökét pécézték ki erre, akit a tulipánok országából érkezett „megosztó” figuraként írnak le. És mindezt a gyerekek szájába adják.

Nem is csoda, hogy a gyermekvédelmi hatóság hivatalból vizsgálatot indított az ügyben, és azt is megpróbálja kideríteni, hogy a szereplő kiskorúak szülei beleegyeztek-e a forgatásba. Az ebben szereplő képek zöme egyébként a múlt hétvégén tartott Máramarosi napokon készült.

De olyan szóvirágok is vannak benne, hogy: Țara noastră are o cruce / La Bruxel Terheș o duce (Az országunknak van egy keresztje / Terheș viszi Brüsszelbe". Itt lelkész jelöltjükre, Cristian Terheș görög katolikus papra utalnak, akinek egyébként meg kell lakolnia döntéséért: nem szolgálhat többet az Egyesült Államokban és Kanadában.

Persze, a Jézus keresztútjára való utalás sem vall sok jó érzésre...

Érdekes módon a klip végén a „România, trezește-te!” (Románia, ébredj fel!) jelmondat is elhangzik, melyről korántsem a PSD-re, inkább az elmúlt években az igazságszolgáltatás átszervezése ellen tartott kormányellenes tüntetésekre asszociálunk.

A szlogent a Morometzii együttes dala ihlette, a PSD hangszennyező kortesnótáját ellensúlyozandó ezt is idetesszük:

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS