// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Ezúttal tényleg odébbáll a Telekom Romániából?

// HIRDETÉS

Ha tényleg megy, akkor azt a kapzsisági adónak is köszönhetik az előfizetők.

A kormány által kivetett, és a telekommunikációs cégeket is súlyosan érintő úgynevezett kapzsisági adó számlájára írják, hogy a Telekom azt fontolgatja, eladja romániai érdekeltségeit. A rendelet a telekommunikációs piacot felügyelő hatóságnak fizetendő monitorizálási illetéket a vállalatok árbevételének 0,4 százalékáról 3 százalékára emelte, aminek a nyomán a Telekom bejelentette, hogy április 15-től drágítani fogja a vezetékes- és mobiltelefonos előfizetéseit mind a lakosság, mind az üzleti szféra számára. Előzetesen arról is szó volt, hogy a rendelet miatt a Telekom romániai vállalata nem vállal szerepet az 5G hálózat országos kiépítésében sem.

Sajtóértesülések szerint ezen intézkedések nem elegendőek ahhoz, hogy a Telekom számára érdemes legyen továbbra is Romániában maradni,

ezért úgy döntöttek, eladják érdekeltségeiket. Egyelőre egymásnak ellentmondó értesülések kerültek napvilágra azzal kapcsolatosan, hogy milyen szolgáltatóhoz kerülnek át az előfizetők. A G4Media szerint elképzelhető, hogy egy, a romániai piacon már jelen lévő cég lép a Telekom helyébe, de az is, hogy egy teljesen új vállalat jelenik meg a távközlési porondon, és veszi át a Telekom előfizetőit. A GSP pedig úgy tudja, hogy

az előfizetéseket és a televíziós jogdíjakat az RCS-RDS és az Orange osztja meg egymás között.

A Telekom 2014 óta van jelen a romániai piacon, és a Romtelecomból és a Cosmotéból jött létre. A román állam 46 százalékos részesedéssel rendelkezik, a fennmaradó részvények a görög OTE tulajdonában vannak (az athéni börzén jegyzett cég 45 százalékát és a menedzsmentjogokat viszont a Deutsche Telekom birtokolja).

Már korábban is voltak spekulációk arra vonatkozóan, hogy távozik a Telekom Romániából. Januárban arról sajtóztak, hogy egy bolgár üzletemberrel, Szpasz Ruszevvel tárgyalnak a romániai érdekeltségek értékesítéséről, ezt azonban cáfolta az anyavállalat. Az azonban  tény, hogy a Telekom folyamatos veszteséget termel Romániában, 2017-ben 1,39 milliárd lej, egy évvel korábban 34 százalékkal kevesebbet veszített.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS