Unió, Erdéllyel
béel
2019. május 9. csütörtök, 08:20
Pontosabban Nagyszebenbe, ahol informális uniós csúcs zajlik.

Egy napra a világ egyik legfontosabb helyszínévé válik Erdély, azon belül is Nagyszeben, ahol csütörtökön délután kezdődik el az Európai Unió állam- és kormányfőinek informális találkozója, amelyen az EU jövőjéről tárgyalnak alig több mint két héttel az európai parlamenti választások előtt.

A tanácskozáson elsősorban az unió 2019-2024-es időszakra szóló stratégiai menetrendjéről tanácskoznak  a résztvevő magas rangú politikusok.

A tanácskozás résztvevői szeretnék, ha a napirendet kivételesen nem a Brexit, azaz Nagy-Britannia EU-ból történő kilépése uralná, hanem a többi probléma, ugyanakkor az, hogy a britek végül mégis bennmaradtak, ezt a szándékot némileg alááshatja.

Donald Tusk, az – állam- és kormányfőket tömörítő – Európai Tanács elnöke közös nyilatkozat tervezetével érkezik. A Nagyszebeni Nyilatkozat tíz pontban foglalná össze a tagországok kötelezettségvállalásait az unió jövőjével kapcsolatban és egyebek mellett az unió egységét és a tagországok szolidaritását hangsúlyozná. 

Tusk tervezete négy nagyobb témakörbe szervezi a stratégiai célokat:

az EU védje meg polgárait és szabadságjogaikat minden fenyegetéssel szemben,

erősítse gazdasága versenyképességét, építsen „zöldebb”, és tisztességesebb jövőt és fordítson fokozott figyelmet az európai értékek népszerűsítésére és érdekei érvényesítésére a világban. 

Hollandia egy ötpontos prioritáslistát javasolt az EU következő stratégiai menetrendéjének kialakításához, amely egyebek mellett a migrációnak és biztonságnak szentelne kiemelt figyelmet. 

Az osztrák kancellár az uniós szerződés újratárgyalását szorgalmazza, arra hivatkozva, hogy a tíz éve elfogadott lisszaboni szerződés korszerűsítésre szorul az azóta bekövetkezett változások – egyebek közt az adósságválság, migrációs válság és a Brexit-káosz – miatt. 

A román elnöki hivatal tájékoztatása szerint az EU 2019-2024-re szóló stratégiai menetrendjét az Európai Tanács június 20-21-i ülésén fogadják el az állam- és kormányfők a mostani tanácskozás következtetései alapján. A nagyszebeni EU-csúcs első részén Jean-Claude Junker, az EB és Antonio Tajani, az EP elnöke is részt vesz.

Szeben egyébként már napok óta az uniós csúcs lázában ég, és ez a polgárok számára nem mindig kellemes:

a belvárost lezárják a hivatalos küldöttségek biztonságának szavatolása érdekében,

a szemétkukákat lehegesztették, hogy ne lehessen beléjük robbanószert rejteni. A környék lakói, a belvárosi üzletek alkalmazottai és az ottani szállodákban lakó turisták névre szóló kitűzőt kaptak, és csak annak, illetve személyi igazolványuk bemutatásával mehetnek be a kívülállók elől lezárt utcákba. A diákok viszont örülhetnek, hiszen vakációt kaptak, az egyik iskolában kórházat rendeztek be.

A várost ellepték a rendőrök és a terrorelhárító egységek, hogy biztosítsák a négyszáz rangos vendég és a mintegy kilencszáz újságíró biztonságát.

A helyszínt Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke javasolta 2017-ben. A házigazda szerepét a város szülötte, a szász származású Klaus Iohannis államfő, volt nagyszebeni polgármester látja el.

 

comments powered by Disqus
Egy héten belül egy erdészt meggyilkoltak, egy másik pedig csak a szerencsének köszönhetően menekült meg a fatolvajoktól.
Több magyar tannyelvű tanintézetet is érint a szigorítás.
A nagybozintai volt aranybánya után maradt ülepítő tó és meddőhányó még mindig ontja magából a mérgező anyagokat, a problémával két évtizede nem foglalkozik senki.
Bár Románia nem szavazta meg, így is sikerült a többség szavazatát elnyerni az Európai Unió Tanácsában.
A párt szerint „bomlasztó tevékenységet” folytatott Székelyudvarhely polgármestere.
Nos, a szerző szerint nagyon úgy tűnik, hogy nem. Ezért elsősorban Románia a hibás, na de persze, hogy mindjárt ott lohol mögötte az ellenséges Magyarország.
A taláros testület az államfőnek és a kormánynak is (részben) igazat adott a vitában, szóval nesze semmi.
A caracali áldozat megmentését megkönnyítette volna, ha működnek az európai támogatással beszerzett, segélyhívásokat fogadó eszközök.
Az mondjuk érthetetlen, miért kellett másfél évet várni a döntésre.
Mert azok a francos kisebbségek állandóan elnyomják őket a saját szent földjükön. Mint anno, a grófok.
Miért sajnálják ki a mogyorót a csokiból, ha az román piacra kerül? Hány termék alkalmaz kettős mércét Nyugat és Kelet között?
Elterelné a légi forgalmat a város fölül egy ideges honatya.
Az ember elolvassa Petre M. Iancu írását és kirázza a hideg, hogy ma is mennyire itt lóg a fejünk fölött a sarló meg a kalapács.