// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Önálló márkaként támadt fel a tárgy, amelyből Nicolae Ceaușescu elvtárs szólt a néphez

// HIRDETÉS

Reméljük azért, hogy a kommunista diktátor nem támad fel vele együtt.

Emlékszik még, kedves Olvasó, azokra a kívül-belül hideg nyolcvanas évekbeli délutánokra, amikor mindenki sorban állt a fürdőszoba előtt, mert öttől hétig jött a csövön a meleg víz? Aztán megvacsorázott a (román) szocialista polgár elvtárs, és máris bekapcsolta a tévét, mert ott épp képek voltak benne, bolhák helyett. És menetrendszerűen érkezett Nicolae Ceaușescu elvtárs, a román nép nagyvezére, és hazudott… csak azért nem hazudott reggel és délben is, mert egy idő után olyankor már nem volt tévéműsor.

Na, ha ez megvan, akkor emlékezzünk a tárgyra is, amelyből a Kárpátok Géniusza szólt hozzánk. Többféle ilyen tárgy volt, ám az egyik legikonikusabb a Diamant televízió volt. A tiszteletre méltó tárgyat a bukaresti Elecronica vállalat kezdte gyártani 1961-ben: fekete-fehér tévé volt, akkora, mint egy frigyláda, és kábé három havi fizetésbe került, igaz, részletekben is ki lehetett fizetni.

Aztán eljött 1989 decembere, a komcsi diktátort átlőtték a túlvilágra, s vele ment a frigyláda-tévé is. Elkezdődött az azóta is tartó átmeneti állapot.

Igen ám, de idén márciusra néhány nekromanta technológiai varázsló hivatalosan is feltámasztotta haló poraiból a Diamant tévét. Persze, egészen másképp néz ki. A Network One Distribution (NOD) cég által gyártott Diamant (powered by Horizon) lapos, mint a tetű, 22 és 42 col közötti átmérőkkel érkezik, és van ott minden, ami a 21. századi igényeknek megfelel: HD-, illetve Full HD felbontás, HDMI, USB és egyéb ilyen betűszavak mögé bújó nyalánkságok.

A tévé olcsó, de minőségi, legalábbis a gyártó szerint. Nos, valóban olcsó. Ja, és arra a perverz nosztalgiára is alapoznak a gyártók, hogy hej, azok a régi, szép kommunista idők. Ja, és büszke román termék. Bár utóbbival van egy kis baj. A gyártó szerint a készülékeket az EU-ban, Törökországban és Kínában dobják össze. Ezeket az országokat viszont, úgy tudjuk, Románia még nem foglalta el.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS