Ha Románia első kisebbségi államelnöke ilyen csigasebességgel dönti el, mi legyen, mi ne legyen, a végítélet is lejár, mire végre határozottan kimond valamit.
Románia elnöke, az amúgy annyira szűk- és megfontolt szavú Klaus Iohannis úr megdöbbenést, szórakozást, vicceket, nyílt színi ironizálásokat váltott ki, amikor az a kijelentés hagyta el a száját, hogy „majdnem” eldöntötte egy igazságügyi témákkal foglalkozó népszavazás kiírását, amelyre május 26-án, az európai parlamenti választással egyidejűleg kerülne sor.
És vajon miért ne történt volna így, amikor tudjuk, hogy
utolsó megoldásként a PSD–ALDE (Szociáldemokrata Párt–Liberálisok és Demokraták Szövetsége – a szerk.) koalíció radikalizálódásával szemben? Vajon két évnyi meditálás nem volt elég egy döntéshez az elnök úrnak, annál is inkább, hogy már csaknem két hete tudja, semmilyen alkotmányos akadálya nincs két népi konzultálás egyidejű megtartásának?
Nem hiszem, hogy az elnök habozásait, kételyeit a szenátusi elnök, Călin Popescu-Tăriceanu úr vinnyogásai, üvöltözései, kiabálásai, fenyegetőzései, heves gesztikulációi okozták volna, aki egy hete folyamatosan arról tájékoztat bennünket, hogy határozottan ellenzi a népszavazásnak az európai parlamenti választással egyszerre történő megszervezését. Ezzel szemben biztos vagyok abban, hogy Iohannis úr elszalasztott egy alkalmat arra, hogy bölcsen hallgasson. Vagyis
Ahogy azt a contributors.ro-n néhány napja közzétett egyik kommentáromban írtam, egy parlamenti választással egyidejűleg tartott, igazságszolgáltatás témájával foglalkozó népszavazás – politikai szempontból – kétirányú akció. Szinte biztos, hogy a népszavazás növelni fogja a választási részvételi arányt. A PSD határozott, hajthatatlan szimpatizánsai meg fognak jelenni az urnáknál, de a legkisebb kétségem sincs, hogy az ellenzék támogatói is, sokkal nagyobb mértékben. Ami csökkentheti majd a PSD által megszerezhető európai parlamenti mandátumok számát. És még inkább az ALDE-ét.
A népszavazás kérdése viszont gondokat okoz, mivel egy „egyetért a korrupcióellenes harc folytatásával?” típusú kérdés gyilkos semlegességű aktusnak, a konzultáció eredménye pedig újabb alkalomnak bizonyulhat a vitára.
Aztán arról a nagyon is lehetséges dologról sem szabad megfeledkezni, hogy egyesek azok közül, akik amúgy nem éreznek feltétlenül szimpátiát a pészédések iránt, szintén büntetni szeretnének bizonyos igazságszolgáltatási vagy az Országos Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA) tevékenységében tapasztalt kisiklásokat. Hiszen, ahogy azt már számtalan korábbi publicisztikámban leírtam, nem maradhatunk közömbösek a ploieşti-i vagy nagyváradi DNA visszaéléseivel szemben, nem igazságos úgy tennünk, mintha semmit sem tudnánk róluk és figyelmen kívül hagyjuk őket. Tehát
Másrészt, elnök úrnak sokba kerül majd a népszavazás ki nem írása. Éppen a saját táborán belül növeli a kétségek, elégedetlenségek számát. Iohannis úr támogatói sok mindent megbocsátottak neki 2017 óta. Végső soron akkor is engedékenységet tanúsítottak, amikor Iohannis úr Viorica Vasilica Dăncilă asszonyt kinevezte a kormányfői tisztségbe és lenyelték elégedetlenségüket, amiért nem harcolt, amikor Laura Codruţa Kövesi asszonyt menesztették a DNA-főügyészi tisztségből, legutóbb pedig eltűrte, hogy Iohannis úr nem tett lépéseket, melyekkel Kövesi asszony részvételét támogatná az európai főügyészi tisztségért folyó versengésben. Elválik, meddig hajlandók még elfogadni ilyenfajta kompromisszumokat.
Harmadsorban, nem szabad megfeledkezni arról, hogy Klaus Iohannis úr határozottan és nem is egyszer kijelentette, hogy szeretne még egy ötéves mandátumot Cotroceni-ben. Iohannis úr számára nem Liviu Nicolae Dragnea úr jelenti a nagy veszélyt, amennyiben a szociáldemokrata elnök bejelentené indulását az elnökválasztáson. Hanem az a jelölt, amit a 2020 Szövetség jelöltje fog támogatni, vagyis a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Szabadság, Egység és Szolidaritás Pártja (PLUS) embere. Iohannis úrnak minden oka megvan azt hinni, hogy a népszavazás esetleges sikere a szóban forgó szövetségnek nyújt majd választási érvet.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.
„Élő kövekből épült lelki templomért” mondtak hálát vasárnap délután Aradon, amikor is Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök megáldotta a belvárosi református egyházközség kívül-belül felújított templomát és parókiáját.
Több mint 17 ezer szekuritátés besúgót azonosított a CNSAS 26 év alatt. Nemzetbiztonsági kockázatok miatt kiutasítottak három pakisztáni állampolgárt Romániából.
Farkaslakán, Csíkszentdomokoson, a Siménfalvához tartozó Rugonfalván és Csomafalván is medvét láttak szombaton – derül ki a Hargita Megyei Készenléti Felügyelőség tájékoztatásaiból.
A nyugdíjakat 7,3 százalékkal kell emelni – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.
A nyomozók tudták hol kell keresni azt nagy mennyiségű pénzt, amelyet november 12-én és 13-án végzett összehangolt nyomozási akciók során találtak meg – mondta az NVVH elnöke az RTL Házon kívül című műsorában vasárnap.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.