// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Kegyesen megbocsátanak a nem szabványosan vizsgázó diákoknak a vásárhelyi orvosin

// HIRDETÉS

Elismerik a jegyeiket, de csak most az egyszer.

Kivételesen elismerik azokat a jegyeket, amelyeket nem az egységesített tételek alapján szereztek a diákok a vásárhelyi orvosin a téli vizsgaidőszakban, amelyet tavaly óta Marosvásárhelyi Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológiai Egyetemnek (MOGYTTE) hívnak, miután a MOGYE egyesült a  Petru Maior Egyetemmel. Az egyetemi szenátus szerdai döntéséről maga Leonard Azamfirei rektor tájékoztatta a MTI-t.

Ezzel a döntéssel valamelyest oldják a diákokra nehezedő feszültséget, akik januárban tüntettek is az egyetemen, miután megtudták, hogy az intézmény vezetése nem hajlandó elismerni vizsgajegyeiket. A probléma viszont továbra is fennáll. Abból fakadt a nézeteltérés, hogy a magyar oktatók többsége saját összeállítású tétellista alapján vizsgáztatott, ez pedig nem tetszett az egyetem vezetésének, amely a más-más tannyelvű szakok számára egységes vizsgarendszert vezetett be, azonos tételekkel és pontozással.

A rektor most azt mondja, szó sincs román–magyar konfliktusról, mivel nem csak a magyar, hanem az angol, sőt, a román tagozaton is akadtak olyan oktatók, akik nem voltak hajlandók az egységes vizsgáztatási rendszerhez igazodni.

Azt viszont hangsúlyozta Azamfirei, hogy a konfliktus kirobbantói a magyar tanárok voltak, mégpedig szándékosan, a szenátusi határozat végrehajtásának elutasításával.

Az egységes vizsgarendszerre vonatkozó határozatot egyébként a magyar tagozat képviselőinek távollétében fogadta el az egyetem szenátusa. A magyar oktatók többsége kifogásolja, hogy szerepük arra redukálódik, hogy lefordítsák a román kollégák által összeállított tételeket. Ha viszont a tételek felét ők készítik el, akkor többletmunkát kell végezzenek, hiszen a román tételeket magyarra, a magyarokat pedig románra kell fordítaniuk. A román tanárok ugyanis a magyar nyelvet nem ismervén nem tudják ezt a feladatot elvégezni. A közös vizsgarendszer azért is problémás, mert kötelezi a közös bibliográfia használatát, és kizárja az oktatásból a román nyelven nem elérhető magyar nyelvű szakkönyveket.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig
Krónika

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig

Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS