Sajátos módon próbálta magát belopni a székelyek szívébe Dacian Cioloş volt technokrata miniszterelnök, a Szabadság, Egység és Szolidaritás Pártja (PLUS) nevű új párt elnöke, aki Csíkszeredában kampányolt egy adagot az európai parlamenti választások előtt néhány hónappal: haszontalan dolognak nevezte az autonómiáról való beszédet. Már legalábbis addig, amíg az emberek szegények, és nincs lehetőség a fejlődésre – mondja ő.
„Nem látom, miben segítené az embereket a jólétük növelésében az, ha csak ezekről a dolgokról beszélünk, és állandóan előhozakodunk velük, azelőtt, hogy gazdasági fejlődést elősegítő megoldásokkal állnánk elő. Én azt mondom, előbb biztosítsuk a térség gazdasági fejlődésének lehetőségeit, aztán lássuk, hogyan gondolkodnak az emberek”
– mondta a volt kormányfő.
Szerinte a Székelyföld számára a megoldást a beruházások ösztönzése és a gazdasági fejlődés jelenti, de emellett egyforma fontosságot kell tulajdonítani az ott élő magyarok és a románok gondjainak.
„Ha csak az identitáshoz, a nyelvhez és a kultúrához kapcsolódó dolgokról beszélünk, akkor behatároljuk a problémát. Szerintem az identitáshoz és kultúrához kapcsolódó dolgokat össze kell kapcsolni a gazdasági fejlesztéssel. A szegénység, a beruházások és a munkahelyek hiánya nem oldható meg, ha csak a kulturális és etnikai kérdésekkel foglalkozunk, és még kevésbé, ha egyoldalúan foglalkozunk velük. Szerintem ezekben a megyékben csak akkor oldhatóak meg a problémák, ha ugyanolyan mértékben foglalkozunk a magyar nemzetiségű és a román nemzetiségű román állampolgárok gondjaival is, mivel ők is ugyanazokkal a gondokkal küszködnek, még ha ezeket néha ellentétbe is állítják egymással. Vagyis a pragmatikus megoldás elsősorban a beruházások ösztönzése, ami persze feltételezi az infrastrukturális enklavizálódás felszámolását”
– mondta a korábbi uniós mezőgazdasági biztos.
Majd meg is magyarázta a fellengzősen megfogalmazott tervet: többek között a Marosvásárhely és Brassó közötti autópályát kell megépíteni, amely a térségbe vonzaná a befektetőket is.
Azzal próbálta felkelteni a hallgatóságban az érzést, hogy érti a gondjaikat, hogy elmondta: ő maga egy olyan faluból származik, amelyben jelenleg a magyarok aránya 60, a románoké pedig 40 százalékos. (Édesanyja szülőfalujáról, Szilágyperecsenről van szó). Márpedig ahol jólét van, illetve törődnek a jólét megteremtésével, ott meg lehet találni a módot a többi probléma megoldására is.
A példaként állított dél-tiroli autonómiát rövid úton söpörte le az asztalról, mondván: annak itt nincs semmilyen relevanciája, mivel itt „sajátos” a probléma
„Ez annyit jelentene, hogy csak a probléma egyik részét izoláljuk, és az ilyen javaslatok révén csak a megoldások egy részét találjuk meg” – ontotta tovább az értékesnek vélt gondolatokat.
Majd azzal folytatta: nem lát semmilyen problémát és módosítani valót a román alkotmány első cikkelyében, amely egységes és oszthatatlan nemzetállamként határozza meg az országot. Mert – így Cioloş – egy nemzetiség jogai vagy anyanyelvhasználata nem az alkotmány módosításával megoldható.
Bár vannak megfontolandó dolgok is abban, amit mondott, azért az autonómia – pláne a gazdasági fellendülést hozó dél-tiroli autonómia – ilyen szintű félresöprése után meglepődnénk, ha a soron következő választásokon végeláthatatlan tömegek hömpölyögnének a székelyföldi szavazókörök előtt, hogy Cioloşra és pártjára szavazzanak.