A keleti nyitás szele ismét fújdogál a mioritikus hazában.
Már rég nem hallottam a címben szereplő szót. Persze, itt nem az időjárás-jelentésekről beszélek, ahol kisbetűvel megjelenik, hogy jelezze, mikor kel fel a nap.
A – geopolitikára utaló – nagybetűs változatot Răzvan Theodorescu akadémikus vetette fel újra. Bár nem teológus, úgy beszélt Keletről, mint „arról a helyről, ahova Isten helyezett bennünket”. De a figyelmet nem az keltette fel, hogy egy történész vallásos utalásokhoz folyamodik, hanem az általa használt politikai azonosítások: állítólag a Kelet az „autokrácia világa”, bizonyos „birodalmi” és „abszolutista hagyományok” terepe.
Igaz, abszolút hatalmat már elszenvedtünk, de mi ez birodalmi ambíció? Theodorescu valójában „Putyin Oroszországáról” és „Erdoğan Törökországáról” beszélt. Nos, a botrány abból lett, hogy Romániát ezzel a vallásilag zavaros és politikailag bizonytalan Kelet sorsával kötötte össze: „nem lehet más a jövőnk, mint azé a helyé, ahol vagyunk, vagyis Kelet-Európáé”.
A neokommunista baloldal nyilvánosság előtt legismertebb értelmiségije rátett még egy lapáttal:
ma pedig a másik Európával, a nyugatival vagyunk „szomszédosak”, intézményi értelemben.
Ez több a soknál. 12 évvel azután, hogy beléptünk az Európai Unióba, egy neves akadémikus azt állítja, hogy állítólag kívül vagyunk azon. Az ortodoxia hívei is keményen reagáltak – akik a „második” és a „harmadik Róma” közé tett egyenlőségjelet bírálták –, de az antikommunisták is, akik elfogadhatatlannak tartották a Putyin–Erdoğan páros Románia feletti politikai gyámkodásának sugalmazását.
Megdöbbentő volt, hogy a Kelet újbóli felfedezésének egy Adrian Năstase volt kormányfő által irányított alapítvány adott otthont, akit kizártak az egyetemről, miután kétszer elítélték korrupció miatt.
Bevallom, engem meglepett az az állhatatosság, mellyel Theodorescu akkor akart Kelethez kötni bennünket, amikor két olyan témából kiindulva melegítették fel a Kelet–Nyugat megosztottságot, melyeknek nincs közük a földrajzhoz, vagy az ortodoxiához (vagy ez utóbbi szembenállásához a katolicizmussal és a protestáns vallásokkal).
Valóban, míg az Észak–Dél feszültséget a pénzügyi válság keltette újra életre, a Nyugat és Kelet közötti konfliktus
Azt mondták a keletiekről, hogy nem érzékenyek a hazájukat a háború vagy éhínség miatt elhagyni kényszerülők szenvedése iránt.
Másrészt, abból kiindulva, ami Magyarországon, Lengyelországban vagy Romániában történik, a Keletről olyan helyként beszéltek, ahol egyes politikai kisiklásokat azért mégiscsak ki lehet javítani, az EU-nak hála. Theodorescu a Keletre hivatkozva állítja azt, hogy valójában sohasem kerülhetünk majd ki az autokráciából.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.
„Élő kövekből épült lelki templomért” mondtak hálát vasárnap délután Aradon, amikor is Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök megáldotta a belvárosi református egyházközség kívül-belül felújított templomát és parókiáját.
Hogyan bírságolta 40 ezer lejre a rendőrség a trikolórt szemétszállításra használó közmunkásokat, és miért olyan fájóan groteszk ez a helyzet?
Farkaslakán, Csíkszentdomokoson, a Siménfalvához tartozó Rugonfalván és Csomafalván is medvét láttak szombaton – derül ki a Hargita Megyei Készenléti Felügyelőség tájékoztatásaiból.
A nyugdíjakat 7,3 százalékkal kell emelni – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.
A nyomozók tudták hol kell keresni azt nagy mennyiségű pénzt, amelyet november 12-én és 13-án végzett összehangolt nyomozási akciók során találtak meg – mondta az NVVH elnöke az RTL Házon kívül című műsorában vasárnap.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.