Szélirányváltás
Szerző: Cristian Preda
2019. március 13. szerda, 15:01
A keleti nyitás szele ismét fújdogál a mioritikus hazában.

Már rég nem hallottam a címben szereplő szót. Persze, itt nem az időjárás-jelentésekről beszélek, ahol kisbetűvel megjelenik, hogy jelezze, mikor kel fel a nap.

A – geopolitikára utaló – nagybetűs változatot Răzvan Theodorescu akadémikus vetette fel újra. Bár nem teológus, úgy beszélt Keletről, mint „arról a helyről, ahova Isten helyezett bennünket”. De a figyelmet nem az keltette fel, hogy egy történész vallásos utalásokhoz folyamodik, hanem az általa használt politikai azonosítások: állítólag a Kelet az „autokrácia világa”, bizonyos „birodalmi” és „abszolutista hagyományok” terepe.

Igaz, abszolút hatalmat már elszenvedtünk, de mi ez birodalmi ambíció? Theodorescu valójában „Putyin Oroszországáról” és „Erdoğan Törökországáról” beszélt. Nos, a botrány abból lett, hogy Romániát ezzel a vallásilag zavaros és politikailag bizonytalan Kelet sorsával kötötte össze: „nem lehet más a jövőnk, mint azé a helyé, ahol vagyunk, vagyis Kelet-Európáé”.

A neokommunista baloldal nyilvánosság előtt legismertebb értelmiségije rátett még egy lapáttal:

a románoknak állítólag „semmi közük” nincsen sem a „demokráciához”, sem Közép-Európához,

ma pedig a másik Európával, a nyugatival vagyunk „szomszédosak”, intézményi értelemben.

Ez több a soknál. 12 évvel azután, hogy beléptünk az Európai Unióba, egy neves akadémikus azt állítja, hogy állítólag kívül vagyunk azon. Az ortodoxia hívei is keményen reagáltak – akik a „második” és a „harmadik Róma” közé tett egyenlőségjelet bírálták –, de az antikommunisták is, akik elfogadhatatlannak tartották a Putyin–Erdoğan páros Románia feletti politikai gyámkodásának sugalmazását.

Megdöbbentő volt, hogy a Kelet újbóli felfedezésének egy Adrian Năstase volt kormányfő által irányított alapítvány adott otthont, akit kizártak az egyetemről, miután kétszer elítélték korrupció miatt.

Bevallom, engem meglepett az az állhatatosság, mellyel Theodorescu akkor akart Kelethez kötni bennünket, amikor két olyan témából kiindulva melegítették fel a Kelet–Nyugat megosztottságot, melyeknek nincs közük a földrajzhoz, vagy az ortodoxiához (vagy ez utóbbi szembenállásához a katolicizmussal és a protestáns vallásokkal).

Valóban, míg az Észak–Dél feszültséget a pénzügyi válság keltette újra életre, a Nyugat és Kelet közötti konfliktus

a migrációs válság miatt jelent meg újra, továbbá amiatt, mert egyes rezsimek semmibe veszik a törvény uralmát.

Azt mondták a keletiekről, hogy nem érzékenyek a hazájukat a háború vagy éhínség miatt elhagyni kényszerülők szenvedése iránt.

Másrészt, abból kiindulva, ami Magyarországon, Lengyelországban vagy Romániában történik, a Keletről olyan helyként beszéltek, ahol egyes politikai kisiklásokat azért mégiscsak ki lehet javítani, az EU-nak hála. Theodorescu a Keletre hivatkozva állítja azt, hogy valójában sohasem kerülhetünk majd ki az autokráciából.


Az alcímeket a szerkesztőség adta.

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/30355
Hej, zengték a jeles jelöltek a „magyar nótát” egyre-másra. Kivéve a PSD-vezért. Neki tele volt a szája.
Jól látják, kedves Olvasók. A nagy tudású politikai elemző szerint Magyarország egy kisebb orosz medve, amely persze folyton Erdélyre feni a fogát.
Yuval Harari tézisei alapján a szerző többek közt levonja a következtetést: az állítólagos hazaszeretetével dicsekvő ultranacionalista dragnióta rezsim sohasem fog hazafinak számítani.
A Facebookon, egy élő bejelentkezésben kérte követőit, hogy szóljanak a rendőrségnek és menekítsék ki a helyszínről.
Nem csak Che Guevara és Marx, hanem Boc, Băsescu, Dragnea, Cioloş is pólóra került. Meg Orbán, Merkel, Trump vagy Macron is.
„Magyar az, akinek fáj Trianon”. De hogyan lehet feldolgozni ezt a traumát? És kinek a felelőssége?
A gyűlölet magasztalói és prédikálói visszafordítják a román társadalmat abba a korba, amikor a nacionalista hév pótolni tudta a sokak számára hasznos racionális megoldásokat.
A legnagyobb világsztárok közül kevesen és ritkán jutnak el Romániába, de nem azért, mert nem akarnak: az autópályák és az ideális fellépőhelyszínek hiánya ijeszti el Bonót, Beyoncét és társait.
Bár Nagyvárad gyógyszerészettörténeti emlékeit a rendszerváltás után szétlopkodták, az irgalmas rendiek Gránátalma patikájának berendezése túlvészelt minden viszontagságot. A katolikusok teljesen önerőből feltárták, leltározták és most a közönségnek is megmutatják.
Gryllus Dánielt kérdeztük a Kaláka és Kányádi Sándor kapcsolatáról Kolozsváron, ahol a zenekar Bogdán Zsolt színművésszel a tavaly elhunyt költő verseiből adott elő egy estére valót.
Ráadásul rekord idő alatt. Na de: Sebastian Ghițát nem sikerült kipiszkálni Szerbiából, pedig állítólag akarták. És Markó Attilát se Magyarországról. Igaz, azt annyira nem is erőltették.
Több megyében is menekülniük kellett az embereknek az áradások elől.
Nem volt olyan szövetség, melyben Románia kitartott volna, állítja a szerző. És ha már hagyomány, akkor tessék, itt az újabb nemzetközi botrány.
Diószegi László így büntetné meg a rájátszásban katasztrofálisan teljesítő játékosait.