// 2026. június 6., szombat // Norbert, Cintia

Ilyen nincs: luxusbörtönökből sötét, túlzsúfolt odúkba vágynak a román elítéltek

// HIRDETÉS

Nyugi, nem mazochizmusból. Hanem rafkósságból.

Az utóbbi években a romániai börtönök kapcsán rendszerint olyan hírek kerültek be a köztudatba, amelyek arról szóltak, mekkora túlzsúfoltság uralkodik a büntetés-végrehajtási intézményekben, és milyen embertelen körülmények uralkodnak bennük.

Ez igaz ugyan, de nem mindegyik börtönre.

Vannak ugyanis olyanok is, amelyekben még bőven elférne néhány elítélt.

Ezek azok az intézmények, ahol kimondottan jók a fogva tartási körülmények, civilizált és korrekt az infrastruktúra.

Mint például a 2000-ben átadott aradi műintézményben, vagy a giurgiuiban, ahol 80 százalékos a felöltöttség, míg más börtönökben a 150 százalékot is eléri.

Aradon például tévékészülék, vécé és zuhanyzó is van a cellákban. Van előadóterem, sportolási lehetőség, és könyvtár is.

Még a cellák hőmérsékletét is szabályozni lehet.

Ehhez képest a kihasználtsága csupán 84 százalékos:

980 rab lézeng az 1157 számára megépített intézményben.

Sőt évről évre megkétszereződik azon rabok száma, akik azt kérik: helyezzék át őket más börtönökbe, ahol rosszabbak a körülmények. 2017 óta összesen 1800 ilyen kérelem érkezett az illetékesekhez.

És hogy miért?

Nem arról van szó, hogy az elítéltek magukba szálltak, és még jobban bűnhődni akarnak tetteikért.

Hanem arról, hogy egy 2017-ben elfogadott törvény értelmében – a hírhedt 169-es törvényről van szó – az uniós előírásoknak meg nem felelő, embertelen börtönkörülmények között fogva tartott rabok büntetéséből minden 30 nap után levonnak 6 napot. 

A törvényt azért fogadták el, hogy csökkentsék a börtönök túlzsúfoltságát, de a jelek szerint

a rafkós rabok éppen hogy túlzsúfolt börtönökbe akarnak kerülni miatta.

Az aradi börtön igazgatója a Digi 24-nek nyilatkozva elismerte: ez a törvény is hozzájárulhat ahhoz, hogy nem szívesen kerülnek hozzájuk az elítéltek.

Egy, az aradi börtönben fogvatartott elítélt, aki adócsalásért kilenc évet kapott, és a craiovai börtönből került oda, ahol 127 százalékos a kihasználtság, kérvényezte, hogy helyezzék vissza Craiovára.

A hivatalos indoklás az, hogy szeretne közel lenni a családjához.

De azért annak is örül, hogy a 169-es törvény miatt akkor a büntetése is rövidebb lesz.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Egy szegény kis adófizető panaszai

Szántai János

Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Amikor egy rockkoncertet csak ülve lehetett megnézni – lázadó erdélyi fiatalok és a Szekuritáté

Sánta Miriám

Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.

Vázlat az erdélyi kultúra működtetésének anyagi nyomorúságáról

Fall Sándor

Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Távirányítós pumpával lopta a kamionból a gázolajat egy román és egy moldovai sofőr Franciaországban – hírmix
Főtér

Távirányítós pumpával lopta a kamionból a gázolajat egy román és egy moldovai sofőr Franciaországban – hírmix

Románia kiutasíthatja az orosz nagykövetet, ha újabb orosz drónok hullanak az országra. A személyi igazolványáért ment a plázába egy férfi, öt év börtön lett a vége.

Magyar vezetője lett az országos restitúciós hatóságnak
Krónika

Magyar vezetője lett az országos restitúciós hatóságnak

Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kinevezte Lőrincz Helgát az RMDSZ javaslatára az Országos Tulajdon-visszaszolgáltatási Hatóság (ANRP) elnökévé.

A fegyveres erők főparancsnoka és a védelmi miniszter mást mond oroszdrón-ügyben…
Főtér

A fegyveres erők főparancsnoka és a védelmi miniszter mást mond oroszdrón-ügyben…

… a konstancai orosz főkonzul elhordta az irháját, de az orosz zászlót ott hagyta emlékül az épület tetején… és egy PSD-s polgi nagylelkűen kölcsönadja saját úszómedencéjét a helybeli gyerekeknek.

Idétlenkedő csíkszeredai tanácsosok
Székelyhon

Idétlenkedő csíkszeredai tanácsosok

Heherészve, előítéletekre épülő székely vicceket olvasgatva gyűjt követőket egy podcastműsorban két csíkszeredai önkormányzati képviselő. Miközben tanácsosként egyetlen határozattervezetet sem nyújtottak be.

Kommunista időkben elrejtett iratokra bukkantak a recsenyédi unitárius templomban
Krónika

Kommunista időkben elrejtett iratokra bukkantak a recsenyédi unitárius templomban

A recsenyédi unitárius templom karzatának padlózata alól nemrég előkerült négykötetnyi iratanyag új fejezetet nyithat a település történetének kutatásában. Nagy Adél lelkésznő a véletlenszerű feltárásról, az iratok érdekességéről beszélt a Krónikának.

Pincében lőtték ki a garázdálkodó medvét
Székelyhon

Pincében lőtték ki a garázdálkodó medvét

Naponta többször is megjelent egy három-négy éves medve a sikaszói nyaralók és házak között, ráadásul többször betört az udvarokra és épületekbe, hűtőt és kerítéseket rongálva meg. Végül kedden délután lőtték ki, amikor egy épület pincéjében volt.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Egy szegény kis adófizető panaszai

Szántai János

Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Amikor egy rockkoncertet csak ülve lehetett megnézni – lázadó erdélyi fiatalok és a Szekuritáté

Sánta Miriám

Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.

Vázlat az erdélyi kultúra működtetésének anyagi nyomorúságáról

Fall Sándor

Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.

// HIRDETÉS