// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Ilyen nincs: luxusbörtönökből sötét, túlzsúfolt odúkba vágynak a román elítéltek

// HIRDETÉS

Nyugi, nem mazochizmusból. Hanem rafkósságból.

Az utóbbi években a romániai börtönök kapcsán rendszerint olyan hírek kerültek be a köztudatba, amelyek arról szóltak, mekkora túlzsúfoltság uralkodik a büntetés-végrehajtási intézményekben, és milyen embertelen körülmények uralkodnak bennük.

Ez igaz ugyan, de nem mindegyik börtönre.

Vannak ugyanis olyanok is, amelyekben még bőven elférne néhány elítélt.

Ezek azok az intézmények, ahol kimondottan jók a fogva tartási körülmények, civilizált és korrekt az infrastruktúra.

Mint például a 2000-ben átadott aradi műintézményben, vagy a giurgiuiban, ahol 80 százalékos a felöltöttség, míg más börtönökben a 150 százalékot is eléri.

Aradon például tévékészülék, vécé és zuhanyzó is van a cellákban. Van előadóterem, sportolási lehetőség, és könyvtár is.

Még a cellák hőmérsékletét is szabályozni lehet.

Ehhez képest a kihasználtsága csupán 84 százalékos:

980 rab lézeng az 1157 számára megépített intézményben.

Sőt évről évre megkétszereződik azon rabok száma, akik azt kérik: helyezzék át őket más börtönökbe, ahol rosszabbak a körülmények. 2017 óta összesen 1800 ilyen kérelem érkezett az illetékesekhez.

És hogy miért?

Nem arról van szó, hogy az elítéltek magukba szálltak, és még jobban bűnhődni akarnak tetteikért.

Hanem arról, hogy egy 2017-ben elfogadott törvény értelmében – a hírhedt 169-es törvényről van szó – az uniós előírásoknak meg nem felelő, embertelen börtönkörülmények között fogva tartott rabok büntetéséből minden 30 nap után levonnak 6 napot. 

A törvényt azért fogadták el, hogy csökkentsék a börtönök túlzsúfoltságát, de a jelek szerint

a rafkós rabok éppen hogy túlzsúfolt börtönökbe akarnak kerülni miatta.

Az aradi börtön igazgatója a Digi 24-nek nyilatkozva elismerte: ez a törvény is hozzájárulhat ahhoz, hogy nem szívesen kerülnek hozzájuk az elítéltek.

Egy, az aradi börtönben fogvatartott elítélt, aki adócsalásért kilenc évet kapott, és a craiovai börtönből került oda, ahol 127 százalékos a kihasználtság, kérvényezte, hogy helyezzék vissza Craiovára.

A hivatalos indoklás az, hogy szeretne közel lenni a családjához.

De azért annak is örül, hogy a 169-es törvény miatt akkor a büntetése is rövidebb lesz.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS