// 2026. október 9., péntek // Dénes

Ilyen nincs: luxusbörtönökből sötét, túlzsúfolt odúkba vágynak a román elítéltek

// HIRDETÉS

Nyugi, nem mazochizmusból. Hanem rafkósságból.

Az utóbbi években a romániai börtönök kapcsán rendszerint olyan hírek kerültek be a köztudatba, amelyek arról szóltak, mekkora túlzsúfoltság uralkodik a büntetés-végrehajtási intézményekben, és milyen embertelen körülmények uralkodnak bennük.

Ez igaz ugyan, de nem mindegyik börtönre.

Vannak ugyanis olyanok is, amelyekben még bőven elférne néhány elítélt.

Ezek azok az intézmények, ahol kimondottan jók a fogva tartási körülmények, civilizált és korrekt az infrastruktúra.

Mint például a 2000-ben átadott aradi műintézményben, vagy a giurgiuiban, ahol 80 százalékos a felöltöttség, míg más börtönökben a 150 százalékot is eléri.

Aradon például tévékészülék, vécé és zuhanyzó is van a cellákban. Van előadóterem, sportolási lehetőség, és könyvtár is.

Még a cellák hőmérsékletét is szabályozni lehet.

Ehhez képest a kihasználtsága csupán 84 százalékos:

980 rab lézeng az 1157 számára megépített intézményben.

Sőt évről évre megkétszereződik azon rabok száma, akik azt kérik: helyezzék át őket más börtönökbe, ahol rosszabbak a körülmények. 2017 óta összesen 1800 ilyen kérelem érkezett az illetékesekhez.

És hogy miért?

Nem arról van szó, hogy az elítéltek magukba szálltak, és még jobban bűnhődni akarnak tetteikért.

Hanem arról, hogy egy 2017-ben elfogadott törvény értelmében – a hírhedt 169-es törvényről van szó – az uniós előírásoknak meg nem felelő, embertelen börtönkörülmények között fogva tartott rabok büntetéséből minden 30 nap után levonnak 6 napot. 

A törvényt azért fogadták el, hogy csökkentsék a börtönök túlzsúfoltságát, de a jelek szerint

a rafkós rabok éppen hogy túlzsúfolt börtönökbe akarnak kerülni miatta.

Az aradi börtön igazgatója a Digi 24-nek nyilatkozva elismerte: ez a törvény is hozzájárulhat ahhoz, hogy nem szívesen kerülnek hozzájuk az elítéltek.

Egy, az aradi börtönben fogvatartott elítélt, aki adócsalásért kilenc évet kapott, és a craiovai börtönből került oda, ahol 127 százalékos a kihasználtság, kérvényezte, hogy helyezzék vissza Craiovára.

A hivatalos indoklás az, hogy szeretne közel lenni a családjához.

De azért annak is örül, hogy a 169-es törvény miatt akkor a büntetése is rövidebb lesz.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház
Főtér

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá
Krónika

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá

Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
Főtér

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette
Székelyhon

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette

Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
Krónika

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen

Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte
Székelyhon

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte

Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS