// 2026. szeptember 19., szombat // Vilhelmina

Ilyen nincs: luxusbörtönökből sötét, túlzsúfolt odúkba vágynak a román elítéltek

// HIRDETÉS

Nyugi, nem mazochizmusból. Hanem rafkósságból.

Az utóbbi években a romániai börtönök kapcsán rendszerint olyan hírek kerültek be a köztudatba, amelyek arról szóltak, mekkora túlzsúfoltság uralkodik a büntetés-végrehajtási intézményekben, és milyen embertelen körülmények uralkodnak bennük.

Ez igaz ugyan, de nem mindegyik börtönre.

Vannak ugyanis olyanok is, amelyekben még bőven elférne néhány elítélt.

Ezek azok az intézmények, ahol kimondottan jók a fogva tartási körülmények, civilizált és korrekt az infrastruktúra.

Mint például a 2000-ben átadott aradi műintézményben, vagy a giurgiuiban, ahol 80 százalékos a felöltöttség, míg más börtönökben a 150 százalékot is eléri.

Aradon például tévékészülék, vécé és zuhanyzó is van a cellákban. Van előadóterem, sportolási lehetőség, és könyvtár is.

Még a cellák hőmérsékletét is szabályozni lehet.

Ehhez képest a kihasználtsága csupán 84 százalékos:

980 rab lézeng az 1157 számára megépített intézményben.

Sőt évről évre megkétszereződik azon rabok száma, akik azt kérik: helyezzék át őket más börtönökbe, ahol rosszabbak a körülmények. 2017 óta összesen 1800 ilyen kérelem érkezett az illetékesekhez.

És hogy miért?

Nem arról van szó, hogy az elítéltek magukba szálltak, és még jobban bűnhődni akarnak tetteikért.

Hanem arról, hogy egy 2017-ben elfogadott törvény értelmében – a hírhedt 169-es törvényről van szó – az uniós előírásoknak meg nem felelő, embertelen börtönkörülmények között fogva tartott rabok büntetéséből minden 30 nap után levonnak 6 napot. 

A törvényt azért fogadták el, hogy csökkentsék a börtönök túlzsúfoltságát, de a jelek szerint

a rafkós rabok éppen hogy túlzsúfolt börtönökbe akarnak kerülni miatta.

Az aradi börtön igazgatója a Digi 24-nek nyilatkozva elismerte: ez a törvény is hozzájárulhat ahhoz, hogy nem szívesen kerülnek hozzájuk az elítéltek.

Egy, az aradi börtönben fogvatartott elítélt, aki adócsalásért kilenc évet kapott, és a craiovai börtönből került oda, ahol 127 százalékos a kihasználtság, kérvényezte, hogy helyezzék vissza Craiovára.

A hivatalos indoklás az, hogy szeretne közel lenni a családjához.

De azért annak is örül, hogy a 169-es törvény miatt akkor a büntetése is rövidebb lesz.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Négy parkoló autót zúzott le, és egy gázvezetéket is megrongált egy részeg ferraris Nagyszebenben – hírmix
Főtér

Négy parkoló autót zúzott le, és egy gázvezetéket is megrongált egy részeg ferraris Nagyszebenben – hírmix

Uniós forrásból vásárolt napelemekből építettek támfalat a földcsuszamlás ellen. Kitoloncolják Romániából Omar Hayssamot.

Az AUR a botrány után már egyeztetne a magyarellenes zászlócsókolgatós törvényről
Krónika

Az AUR a botrány után már egyeztetne a magyarellenes zászlócsókolgatós törvényről

Egyeztetést kezdeményezett a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) a román zászló napjához benyújtott módosító javaslatáról, miután az jókora botrányt okozott, és számos bírálat érte.

Súlyos baleset Maros megyében: két halott, négy sebesült – hírek vasárnap
Főtér

Súlyos baleset Maros megyében: két halott, négy sebesült – hírek vasárnap

A romániaiak töltik a legtöbb időt az utakon, mégis a legrövidebb távolságon ingáznak naponta a munkahelyükre. Továbbá: százhúszezer eurós kerékpárút került egy moldvai településre, de senki sem használja, a főúton pedig nincs aszfalt.

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje
Székelyhon

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje

Siegfried Mureşan Nicușor Dan elnök harmadik miniszterelnök-jelöltje. A 45 éves politikus az Európai Néppárt (EPP), illetve az Európai Parlament néppárti frakciójának alelnöke.

Kelemen Hunor nyakkendőjéről cikkezik a román sajtó
Krónika

Kelemen Hunor nyakkendőjéről cikkezik a román sajtó

Mindenkit meglepett, megtörte a szokásokat, játékos kiegészítőt viselt – több román sajtóorgánum sem hagyta szó nélkül Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nyakkendőjét, amellyel a Nicușor Dan elnökkel való csütörtöki konzultációra érkezett.

Elkobozták a be nem könyvelt pénzt Hargita megyében
Székelyhon

Elkobozták a be nem könyvelt pénzt Hargita megyében

Az adócsalás megelőzése és visszaszorítása érdekében a Hargita megyei rendőrség autóalkatrészekkel foglalkozó cégekhez és az autószervizekbe szállt ki ellenőrzésre. Több törvénysértést is találtak.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS