// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Most éri meg zöldnek lenni: sörrel jutalmazzák a szemetet kiválogatva gyűjtőket

// HIRDETÉS

Még a Greenpeace is megirigyelhetné a sepsiszentgyörgyi köztisztasági vállalat ötletét.

Nem mindennapi módon szoktatná rá a sepsiszentgyörgyieket a szelektív hulladékgyűjtésre a sepsiszentgyörgyi Tega köztisztasági vállalat. Tavaszi kampánya keretében számos kedvezményt ígér azoknak a lakosoknak, akik kiválogatják a hulladékot: ingyen szállítást, kisebb szemétdíjat és… sört.

Félliter sör jár ugyanis minden öt kilogramm összegyűjtött üveg után.

Már látjuk is, hogyan tűnnek el a sepsiszentgyörgyi közterekről az ott felejtett üvegek, sőt, ha valakinek nagy a sörözhetnékje akár az éléskamra befőttesüveg-készletét is felajánlhatja...

Nem akarunk ötleteket adni, a jutalom természetesen a szemétért jár, tény azonban hogy mifelénk ritkán vetnek be a hatóságok hasonló kreatív ötleteket a közjó érdekében. Merthogy a sörös ötlet már beváltotta a hozzá fűzött reményeket, derül ki a vállalat közleményéből, épp ezért vetik be újra Kovászna megye valamennyi településén.

Fotó: Tega

A Tega a használt bútort, matracokat és egyéb nagyobb tárgyakat ingyen szállítja el a tavaszi nagytakarítása során, de az elromlott háztartási gépekért is házhoz jön. Máthé László igazgató az eddigi tapasztalatok alapján úgy véli, hogy a bekopogós, door to door kampány minden egyéb módszernél hatékonyabb, így azt a mostani akció után ősszel újra megismétlik.

Érdekes egyébként, hogy a szelektív hulladékgyűjtésben megyeszerte az ország legmagasabban fekvő és egyúttal legelzártabb települése, Kommandó teljesít a legjobban, itt a hulladék 40 százalékát gyűjtik szelektíven, majd Sepsiszentgyörgy és Kézdivásárhely következik a sorban. Azt, hogy a Tega kreativitása gyümölcsöző, mi sem bizonyítja jobban, minthogy

Kovászna megyében jelentőse megugrott a szemetet szelektíven gyűjtők száma,

falun a két évvel ezelőtt 1(!) százalék helyett ma már a lakosok 16 százaléka válogatja ki a hulladékot. Városon ez az arány meghaladja a 30 százalékot. Azt, hogy a szelektív hulladékgyűjtés nem csalás, nem ámítás, be is bizonyítja a cég. A lakosok kisvideón követhetik végig a kiválogatott szemét útját:

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS