// 2026. november 18., szerda // Jenő

A pápa látogatása és a nyelvek gubanca

// HIRDETÉS

Dicséretes és Istennek tetsző, ahogy a szerző igyekszik egyensúlyt tartani a kényes témának bizonyuló erdélyi látogatással kapcsolatban. De azért kibújik a szög a zsákból.

A Főtér RoMánia rovatában a romániai román nyelvű média olyan véleményanyagait szemlézzük, amelyek vagy az itteni magyar közösséggel, a román-magyar kapcsolatokkal foglalkoznak, vagy a nyilvánosságot, a közbeszédet foglalkoztató forró témákat taglalnak.

A történelemben másodjára érkezik egy pápa Romániába, egy többségében ortodox országba. A pápa május végén keresi majd fel Bukarestet, Jászvásárt (Iaşi), Balázsfalvát és Csíksomlyót.

A történelemben először érkezik egy pápa Erdélybe, egy heterogén tartományba, ahol az egység szónak ellentmondásos értelmezései vannak.

Itt, egy bizonyos egységszellem okán, számos család évente kétszer fest piros tojásokat és éli át a húsvét légkörét, nem feltétlenül azért, mert vegyes családok, hanem a szomszédok, a rokonok, vagy azon gyermekek iránti tiszteletből, akik locsolkodás közben nem igazán tudják, hogy kihez kopogtatnak be. Egy másfajta egységszellemből kiindulva egyesek, ebben az időszakban, a hazával való egyesülést ünneplik, amelyre száz évvel ezelőtt került sor. Egy megint másfajta egységszellemből kiindulva mások az Egyház újraegyesülését dicsőítik, amelyre harminc évvel később került sor. És megint egy másfajta egységszellemből kiindulva mások a Rómával való egyesülést dicsőítik, amelyben még mindig élnek.

Egységünk értelmezését ambivalenciák és kétszínűségek uralják. Azt

a testvéri szeretetet, amelyben az 1918-ban Gyulafehérváron összegyűltek hittek, diszkréten lábbal tiporták egyesek, aztán mások:

előbb a görögkatolikus testvérek, akiknek elitje a Nagy Egyesülés után uralni kezdte az erdélyi vezetőségi struktúrákat, aztán 1948-ban az ortodox testvérek, akik fagyos némasággal nézték végig, ahogy egy kegyetlen, idegen és illegitim rezsim vasökle lecsapott az erdélyiek többségének hitére és üldözte a pásztoraikat. A magyarok közötti testvéri szeretetet szintén diszkréten lábbal tiporták 1940-ben, amikor az észak-erdélyi vezetőségi struktúrákat egy Magyarországról hozott elit kezdte uralni, az erdélyi magyarok csalódottságát kiváltva.

Íme, centenáriumi ambivalenciánkat most Péter utódjának látogatása állítja reflektorfénybe. Amint az várható volt, a pápa romániai látogatásának bejelentése dogmákkal és eretnekségekkel kapcsolatos nyugtalanságokat és vitákat váltott ki. Végül is Kitől eredeztethető a Szentlélek? Annak a Hiszekegy közepén lévő aprócska „és” kötőszónak a dilemmája büszkén trónol a Kelet és a Nyugat között, mint egy nagy határkő (vagy akadály). A kérdés egy pap szavait idézi fel bennem, aki nemrég a következőt mondta: „Ha nincs meg benned, akkor mit számít, hogy Kitől eredeztethető?”

Ugyanez a helyzet a románok centenáriumi egységével is.

Akörül a kérdés körül forgolódunk veszekedve, hogy „Miből fakad egységünk szelleme?” Az amerikaiaktól kaptuk, vagy az oroszoktól? Wilsontól, aki megáldotta a nemzeti eszmét és megnyitotta a nemzetek önrendelkezésének zsákját, vagy a szláv ortodoxoktól, akik az alapvetően ortodox nemzetnek számító románok függetlensége és békéje fölött őrködtek?

Ünnepeljük az egységet, de nem gyakoroljuk a megbocsátást, márpedig ez nonszensz, hiszen az egységnek igazán örvendő közösségnek belső békéje is van. A Nyugat racionalizmusa azt a koncepciót ültette el az emberek – és különösen a politikusok – elméjében, hogy békét alkudozással, törvényi mérnökösködéssel lehet gyártani, vagy olyan geopolitikai műveletekkel, melyek – ha eszes emberek ültetik át a gyakorlatba – „hatalmi egyensúlyt” generálnak. A keresztény felfogásban a dolgok nem így működnek. A béke olyan ajándék, mely akkor érkezik, ha alázatosan, megbocsátással és a felebarátokkal való megbékéléssel kérik, megbékélésre pedig nem kerülhet sor az igazság felismerése és kimondása nélkül.

Az emberiség évezredek óta éli át ezt a poszt-bábeli betegséget,

a kommunikálatlanságnak ezt a drámáját, melyet az abszurd színház dramaturgjai annyira akut módon idéztek fel. A közös nyelven való beszéd lehetetlensége valójában az együtt imádkozás képességének hiányát jelenti. Hiszen az együtt dolgozás – egy közös projektben való részvétel – nem lehetséges az együtt térdeplés és együtt beszélés nélkül: nem monologizmusban (ahogy a szintóniát értelmezni lehetne és ahogy azt, valójában, a kommunista időkben ránk kényszerítették), sem  agonizmusban (ami a mostani hangzavarhoz vezet, amiből szinte lehetetlenség kihámozni az igazságot), hanem harmóniában és  eudokiában, ahogy a görögök az egyetértést nevezték.

A különféle forradalmi ideológiák hullámai azt állították, hogy meggyógyíthatják a kommunikálatlanság kórját. A francia forradalom, a nácizmus, a szocializmus, a kommunizmus és más szekuláris vallások kudarcot vallottak. De még

a nacionalista szekuláris vallások – nemzeteik fellengzős és unalmas dicsőítésével – sem voltak képesek helyet csinálni egy igazi szintóniának.

Az igazi béke és gyógyulás csak abban az eseményben találhatja meg forrását, melyet az apostolok a húsvét utáni ötvenedik napban éltek át. De íme, még azt az eseményt is külön ünnepeljük. A Katolikus Egyház vezetője az utóbbi években a Kelet és Nyugat közötti megbékélésre szólított fel és nyitottnak mutatkozott arra, hogy átvegye az ortodoxok rendszerét húsvét időpontjának meghatározására. Persze, ezt a keleti egyház engedélye nélkül is megtehetné, de jól jönne egy ortodox pátriárka beleegyezése és áldása egy ilyen döntéshez.

Amikor megértjük majd az együtt imádkozni értékét, akkor képesek leszünk befogadni azt az egységet, melyet megünnepelünk, de mellyel nem rendelkezünk.


Az alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?
Főtér

Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?

Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.

Újraszentelték a templomot, amelyben házasságot kötött Horthy Miklós, és felavatták a néhai főgondnok eredeti szobrát
Krónika

Újraszentelték a templomot, amelyben házasságot kötött Horthy Miklós, és felavatták a néhai főgondnok eredeti szobrát

„Élő kövekből épült lelki templomért” mondtak hálát vasárnap délután Aradon, amikor is Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök megáldotta a belvárosi református egyházközség kívül-belül felújított templomát és parókiáját.

Tizenegymillió lejjel vágta át a közlekedési minisztériumot egy személyszállító cég ügyvezetője – hírmix
Főtér

Tizenegymillió lejjel vágta át a közlekedési minisztériumot egy személyszállító cég ügyvezetője – hírmix

Több mint 17 ezer szekuritátés besúgót azonosított a CNSAS 26 év alatt. Nemzetbiztonsági kockázatok miatt kiutasítottak három pakisztáni állampolgárt Romániából.

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat
Székelyhon

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat

Farkaslakán, Csíkszentdomokoson, a Siménfalvához tartozó Rugonfalván és Csomafalván is medvét láttak szombaton – derül ki a Hargita Megyei Készenléti Felügyelőség tájékoztatásaiból.

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás
Krónika

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás

A nyugdíjakat 7,3 százalékkal kell emelni – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.

Unger Anna: a nyomozók tudták hova kell menni a pénzért
Székelyhon

Unger Anna: a nyomozók tudták hova kell menni a pénzért

A nyomozók tudták hol kell keresni azt nagy mennyiségű pénzt, amelyet november 12-én és 13-án végzett összehangolt nyomozási akciók során találtak meg – mondta az NVVH elnöke az RTL Házon kívül című műsorában vasárnap.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS