// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Kapaszkodjon meg: Lia Olguța Vasilescu ellátogatott székely testvéreihez

// HIRDETÉS

Komolyan. Ő maga közölte.

Valószínűleg kevés olyan olvasónk van, aki nem tudja, ki az a Lia Olguța Vasilescu. A szociáldemokrata politikusnő az elmúlt hónapokban azzal került reflektorfénybe, hogy lemondott a munkaügyi miniszeri tárcáról, hogy először a közlekedési minisztérium élére, majd a fejlesztésért felelős miniszterelnök-helyettesi tisztségre jelöljék, de ez kútba esett, mert Klaus Iohannis államfő Vasilescu alkalmatlanságára hivatkozva mindkét esetben elutasította a kinevezését. Azóta egyszerű szociáldemokrata párti szenátorként tengeti a napjait.

De most nem a politikai tevékenysége miatt figyeltünk fel rá.

Hanem azért, mert ellátogatott a Székelyföldre.

Ezt ő maga közölte Facebook-oldalán, ahol fényképeket is feltöltött arról, ahogy a Csíkszereda jégkorongcsapatának Brassó elleni mérkőzésén újdonsült férje és párttársa, Claudiu Manda, valamint Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor társaságában üldögél.

Természetesen nem a hokimeccs kedvéért érkezett a székely városba – oda csak a mérkőzés közepe táján futott be, hanem a Csíkszereda és a Craiova közötti labdarúgó kupameccsre. Vasilescu ugyanis korábban Craiova polgármestere volt, és ma is a szíve csücske a csapat.

Súlyosbító körülményként ő és Manda is a csíkszeredai csapat mezét viselték. Mármint Manda viselte, Vasilescu csak lazán a vállára terítette.

De még csak nem is ez a legsúlyosabb. Hanem az, hogy Vasilescu a szelfiket a következő kommentárral osztotta meg: Jégkorong-mérkőzésen székely testvéreimnél.

Csak emlékeztetőül: arról a  Lia Olguța Vasilescuról van szó, akinek politikai karrierje annak idején a notóriusan magyargyűlölő Nagy-Románia Pártban indult.

Azóta viszont sok víz lefolyt a Zsilen,  és az Olton is. Vasilescu meg egyszer csak felfedezte, hogy a székelyek valójában a testvérei, még ha csak virtuálisan is.

Mivel jelen sorok szerzője nem székely, nem is mondhatja, hogy Isten hozta a családban. 

Ezt – vagy bármilyen más reakciót – rábízzuk székely olvasóinkra.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS