// 2026. november 18., szerda // Jenő

Az irredentizmus kísértete az RMDSZ-kongresszuson

// HIRDETÉS

A román média tudós elemzői egyre több kísértetet látnak az erdélyi magyar házban.

Az RMDSZ legutóbbi, kolozsvári kongresszusát a mélyben húzódó jelentéseivel egyetemben kell értelmezni, annál is inkább, mert Románia nemzetközi helyzete még mindig az elszigeteltséghez áll közel.

A Moldovai Köztársaságban könnyen megfigyelhető Románia regionális politikájának bénultsága. A moldovai parlamenti választás eredményei megerősítik, hogy Kisjenő (Chişinău) megmaradt a „becsődölt államok” kategóriájában és egyre esélytelenebbé válik az Európai Unió felé vezető út.

Az RMDSZ-es összejövetel üzeneteit a magyarországi politikai helyzettel összefüggésben kell értelmezni.

Orbán Viktor kormánya 2010-től kezdődően szisztematikusan felépítette a „kárpát-medencei magyar misszionarizmus” retorikáját,

amellyel a birodalmi Magyarország iránti nosztalgiát szítja.

Ez a narratíva a trianoni szerződést (1920) „katasztrófaként” kezeli, amelyet nem az etno-politikai tényhelyzetekkel magyaráznak, hanem egy hamis „nagyhatalmi diktátummal” (Franciaországról, Angliáról, az Egyesült Államokról van szó). Az „ezredéves Magyarország ellenségeinek önkényes akaratából” bekövetkezett katasztrófának ezt a témáját (elhallgatva Ausztria–Magyarország etnikai helyzetét) az utóbbi években a globalista internacionalista ellenség (Soros, Juncker, Timmermans és így tovább) mitológiájával kapcsolják össze.

Az RMDSZ kolozsvári eseményére visszatérve, az alábbi kijelentéseket érdemes kiemelni:

* „A magyarok jelképe a magyar nemzet jelképe és ez a piros-fehér-zöld zászló. Mi a saját jelképünknek tekintjük a magyar nemzet jelképét”;

* „Romániát mi többnemzetű országnak tekintjük, melyben a magyar közösséget államot felépítő, államalkotó tényezőnek tekintik. (…) Mi senkinek sem vagyunk az ellenségei, részei vagyunk a magyar nemzetnek és ezt teljesen normális és természetes dologként éljük meg. Ugyanakkor a román állam polgárai is vagyunk. Ez a kiindulási pontunk akkor, amikor ma a kollektív és egyéni jogainkért küzdünk, amikor szabadon és büntetlenül akarjuk használni nemzeti jelképeinket”;

* „A többség-kisebbség kapcsolatot hosszú távra kell megoldani és ennek a megoldásnak az autonómia törvényesítése a kulcsa…”.

Ezek a kijelentések nem véletlenszerűek és annak formalizálása, hogy

az RMDSZ magáévá teszi a FIDESZ nacionalista-konzervatív elképzelését, feladva az átmeneti korszak elején elfoglalt középre igazodást.

A FIDESZ taktikai szakaszcélja azt a nemzetközi benyomást kialakítani, hogy „Erdélyben létezik egy etnikumok közötti gond”, az ezzel kapcsolatos nyugati sztereotípiákban alapozva.

Ez a stratégia állami szinten azt jelentette, hogy Magyarország hivatalos képviselői tüntetőleg bojkottálták Románia nemzeti ünnepét. A stratégiai cél annak a benyomásnak a kialakítása, hogy Magyarország ténylegesen társszuverenitást gyakorol Erdély felett (lásd a magyar állami befektetéseket is a gazdaságba, sajtóba, oktatásba vagy sportba), az RMDSZ nyilatkozatai pedig pontosan ezt akarják elérni: azt akarják jelezni, hogy Erdélyben több nemzet létezik, az egyiknek Bukarest a szimbolikus viszonyítási pontja, a másiknak Budapest.

Romániát „többnemzetű államnak” nevezik, nem „többetnikumúnak”. A különbség tartalmi: azzal, hogy a román nemzettől különböző nemzet gondolatát karolják fel, az RMDSZ vezetői egy eltérő politikai pálya gondolatát is előrevetítik, hogy „önrendelkezési jogot” követelhessenek.

Az RMDSZ elképzelése egyáltalán nem európai

Más szavakkal, az RMDSZ vezetői azt mondják, hogy a romániai magyarok nemcsak egy etnikai-felekezeti csoport, melynek jogait be kell tartani és be is tartják, hanem olyan nemzet, melynek joga lenne az önrendelkezésre, amikor a történelmi körülmények azt meg fogják engedni.

Az szinte nyilvánvaló tény, hogy az RMDSZ-es vezetők nyilatkozatai ellentétesek Románia alkotmányának szellemével, de az Európai Unió alapját képező elvekkel is. Románia alaptörvénye és az Európai Unió alapvető jogi chartája a polgári, nem pedig az etnikai-felekezeti nemzet koncepcióját fogadja el.

A kongresszuson tett kijelentéseivel az RMDSZ vezetősége a FIDESZ-szel szembeni politikai alárendeltségét nyilvánítja ki, másodlagossá téve a román állam iránti hűségi kapcsolatot (ők csak Románia polgárai, de nem tartoznak a román nemzethez mindazzal, amit ez feltételez).

Az RMDSZ által hirdetett vízió nem modern, és nem is az Európai Unió értékei ihlették, még akkor sem, ha látszólagos európai nyelvezetbe öltöztetik, hanem egyenesen a XIX. századi faji nacionalizmusból ereszkedik alá.

Az RMDSZ kongresszusán meghirdetett Jövő Erdélyben című programalkotó dokumentumban újra feltámasztják a „transzilvanizmus” elméletét.

Az olvasóknak tudniuk kell, hogy a szóban forgó elmélet, mely „Erdély különlegességéről” szól (és melyet az összes komoly szociológiai kutatás megcáfolt), Magyarország fő védekezési tézise volt a párizsi békekonferencián (1919-1920), hogy megakadályozza a nemzetek önrendelkezési elvének alkalmazását, nevezetesen Nagy-Románia nemzetközi elismerését.
Ha eltekintünk a politikai alkudozás naivitásától és logikájától, meg kell állapítanunk, hogy az RMDSZ XIV. Kongresszusán Orbán Viktor (akárhogy néztük az eredeti szöveget, bizony ez a név szerepel, noha Magyarország miniszterelnöke nem volt jelen a kongresszuson – a szerk.) de facto felmondta az 1996-os Románia és Magyar Köztársaság közötti egyetértési, együttműködési és jószomszédsági szerződést. Ez az Európai Unió domináns értékeinek újabb semmibevétele.

Úgy tűnik, Budapesten azt gondolják, tovább lehet növelni a Romániára gyakorolt nyomást az RMDSZ-nek a PSD–ALDE (Szociáldemokrata Párt–Liberálisok és Demokraták Szövetsége – a szerk.) koalícióval kapcsolatosan meglévő zsarolási potenciáljának, illetve az Európai Unión belüli szuveranista kormányokkal és pártokkal meglévő affinitásoknak a felhasználásával, melyek jelentősen előretörnek majd az európai parlamenti választáson.

Az, hogy e mozgalmak többségét Moszkvából támogatják, nem újdonság,

hanem egy újabb kísérlet arra, hogy belülről verjék szét az Európai Uniót és a NATO-t. Az szintén nem titok, hogy Magyarország a XX. században Moszkva támogatásával kívánta elérni a trianoni szerződés megsemmisítését.

Az állam hatóságainak legnagyobb hibája retorziók alkalmazása lenne, ugyanis már előkészítették azt a kommunikációs mechanizmust, mellyel áldozatként mutatkozhatnának nemzetközi szinten. A magyar etnikumúak jogosan igényelhetik kulturális identitásuk megőrzését és átadását a jövendőbeli nemzedékeknek és erre az erdélyi románok ígéretet is tettek az 1918. december 1-i gyulafehérvári nemzetgyűlés határozatában.

De határozottsággal kell kezelni bármilyen elszakadáspárti kezdeményezést, mely az etnikai kritériumokon alapuló területi autonómiát céloz meg, mert ellentétes Románia alkotmányával, valójában a jogállamiság megsértése.

Az etnikai kritériumokon alapuló területi autonómia jelentős politikai feszültségekhez vezetne Erdélyben, amit az egyszerű emberek biztosan nem akarnak maguknak, de amit egyes, irredenta érvekkel szerzett választási sikerekre vágyó politikai vezetők – úgy látszik – nem tartanak kizártnak.

Mit tehetne a bukaresti hatalom és az ellenzék

A bukaresti kormányok gyengesége a rozoga parlamenti egyensúlyból is következik. Ha a hatalom és az ellenzék ki akar kerülni a zsákutcából, meg kellene állapodniuk egy új parlamenti választási törvényről.

Áttérhetnek egy vegyes, erősebb többséghez vezető rendszerre, de nem kellene kizárni azt a lehetőséget sem, hogy 7-8 százalékos választási jutalomban részesíthetnék azt a pártot, vagy politikai/választási koalíciót, mely megszerzi a szavazatok 40 százalékát.

Ezáltal Románia kormányai erősebb többséggel rendelkeznének és csökkenne egyes kisebb pártok zsarolási potenciálja (ez a pártelméletből átvett fogalom!).

A kiválasztott változattól függetlenül, a romániai demokrácia egészségét stabil kormányokkal kellene fenntartani, mely már nem függne konjunkturális többségektől.

A szerző történész és a SNSPA politikatudományi professzora.


Az alcímeket a szerkesztőség (is) adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?
Főtér

Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?

Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.

Újraszentelték a templomot, amelyben házasságot kötött Horthy Miklós, és felavatták a néhai főgondnok eredeti szobrát
Krónika

Újraszentelték a templomot, amelyben házasságot kötött Horthy Miklós, és felavatták a néhai főgondnok eredeti szobrát

„Élő kövekből épült lelki templomért” mondtak hálát vasárnap délután Aradon, amikor is Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök megáldotta a belvárosi református egyházközség kívül-belül felújított templomát és parókiáját.

Tizenegymillió lejjel vágta át a közlekedési minisztériumot egy személyszállító cég ügyvezetője – hírmix
Főtér

Tizenegymillió lejjel vágta át a közlekedési minisztériumot egy személyszállító cég ügyvezetője – hírmix

Több mint 17 ezer szekuritátés besúgót azonosított a CNSAS 26 év alatt. Nemzetbiztonsági kockázatok miatt kiutasítottak három pakisztáni állampolgárt Romániából.

Földrengésre riasztottak szerdára virradóan, megszólaltak a telefonok Székelyföldön is
Székelyhon

Földrengésre riasztottak szerdára virradóan, megszólaltak a telefonok Székelyföldön is

Földrengésre riasztottak szerdára virradóan az okostelefonok, az Android földrengés-előrejelző rendszere jelzett többek között Székelyudvarhelyen is, földrengésre figyelmeztetve.

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás
Krónika

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás

A nyugdíjakat 7,3 százalékkal kell emelni – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.

Unger Anna: a nyomozók tudták hova kell menni a pénzért
Székelyhon

Unger Anna: a nyomozók tudták hova kell menni a pénzért

A nyomozók tudták hol kell keresni azt nagy mennyiségű pénzt, amelyet november 12-én és 13-án végzett összehangolt nyomozási akciók során találtak meg – mondta az NVVH elnöke az RTL Házon kívül című műsorában vasárnap.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS