// 2026. szeptember 25., péntek // Eufrozina, Kende

A románok már nem bíznak Romániában

// HIRDETÉS

Pedig egységes, meg szuverén, meg oszthatatlan. És belső ellenségnek itt vannak a székelyek, a magyarok. De úgy látszik, ez valamiért már nem elég.

A Hotnews honlapján hétfőn megjelent egyik cikk alkalmas arra, hogy hidegrázást okozzon. Tavaly 200 000 alá csökkent a Romániában világra hozott újszülöttek száma, ugyanis legalább 1960 óta, amióta a statisztikai hivatal közzéteszi az ezzel kapcsolatos adatokat, 2018-ban volt a legkevesebb szülés. Pontosabban 2018 folyamán 188 775 gyermek jött világra, miután az előző év szintén negatív rekorddal zárult, alig 205 000 újszülöttel.

Ha vetünk egy pillantást az Országos Statisztikai Intézet (INS) honlapjára,  még ennél is vérfagyasztóbb információkkal találkozunk. Az elmúlt évben 74 563 polgárral halt meg több, mint amennyi született. Ami azt jelenti, hogy

évente egy Slatina méretű város lakosságának megfelelő létszámmal csökkenünk.

Ha pedig az emigráció egyre aggasztóbb rátáját is számításba vesszük, arra a következtetésre jutunk, hogy egy Szőcsvásár (Suceava) méretű város lakosságának felel meg az éves veszteségünk. Ezek a számok letagadhatatlanul azt mutatják, hogy Románia példátlan demográfiai válság szélén áll. Amiről a vezetőink vagy hallgatnak, vagy csak félszájjal beszélnek, mert semmi sem mutatja relevánsabban azt a katasztrófát, ami felé Romániát vezették, kormányprogramjuk kudarcát, mint a románoknak ez a Romániával szembeni bizalomvesztése.

Igaz, nagyjából egy hónappal ezelőtt hallottam az oktatási minisztert, Ecaterina Andronescu asszonyt beszélni a tanulói létszám riasztó csökkenéséről, arról a nagyon is valószínű lehetőségről, hogy 3-4 év múlva a középiskolát elvégzők száma nem lesz több 50-60 ezer főnél. Szintén Andronescu asszony beszélt arról is, hogy a romániai orvosok minden ellenvélemény ellenére jelentős béremelkedése a legkevésbé sem állította le az orvosi egyetemeket elvégzők exodusát. Ők nem feltétlenül azért keresnek külföldön munkát, mert máshol jobban fizetik őket – bár el kell ismernünk, hogy továbbra is jelentősek a különbségek –, hanem azért, mert

itt képtelenek optimális feltételek között gyakorolni a szakmájukat.

A romániai kórházak régiek, gyatrán felszereltek, nagyon gyakran az elemi orvosi felszerelések is hiányoznak, nincsenek gyógyszerek, a fentebb említett béremeléseket ugyanis nem követte az egészségügyi egységek költségvetésének megfelelő növelése. Márpedig az egészségügyi szolgáltatások gyenge minősége az egyik ok, amely a lakosság természetes szaporodási rátájának csökkenéséhez vezetett.

A munkahelyek bizonytalansága, amit a gyakori törvénymódosítások is fokoznak (a Dăncilă-kormány által 2018 végén bevezetett kapzsisági adó már kimutatja foga fehérjét), a gyenge szociális szolgáltatások és az oktatási szolgáltatások hiányossága nagyon gyakran társulnak a fiatalok, vagyis az 1989 decembere után születettek által felhozott okokhoz, amikor arra adnak magyarázatot, hogy miért ódzkodnak új életet a világra hozni.

De a remény hiányára hivatkoznak a leggyakrabban. Arra, hogy úgy hiszik, semmi jó nem vár rájuk a mai Romániában.
Azt hiszem, a fentebb említett rossz közérzet, reménytelenség csak Nicolae Ceauşescu uralmának utolsó évtizedében volt ennyire hangsúlyos Romániában. Azt nem lehet tompítani sem illuzórikus béremelésekkel, melyeket ma megadnak, de másnapra felzabálja őket az infláció, sem a kormány melldöngető bejelentéseivel, hogy 2019-ben van a legnagylelkűbb költségvetés-tervezetünk 1989 óta. Szabad szemmel láthatja mindenki, hogy ez

egy hasból bemondott, az Országos Adó- és Pénzügyi Hatóságtól várt bevételek túlbecsülésén vagy az európai pénzek nem igazán valószínű lehívásán alapuló költségvetés.

Senki sem hisz az egészségügyi miniszter, Sorina Pintea asszony ígéreteiben, aki arról biztosít bennünket, hogy abban az évben, amelyből már két hónap eltelt, jelentősen nőni fog az egészségügyi ellátás minősége és állítólag van pénz beruházásokra az általa vezetett területen. Kudarcra vannak ítélve Ecaterina Andronescu asszony tanárokhoz intézett követelései, hogy a tanórákon fokozzák a hazafias nevelést, ami a Ceauşescu és a dinasztikus szocializmus korszakában létezett propagandamunka fokozására felszólító utasításokra hasonlít. Nagyszabású folyamatot kell indítani a románok Romániába vetett bizalmának visszaszerzése érdekében, márpedig egy ilyenfajta programnak semmi esélye nincs a sikerre a PSD–ALDE (Szociáldemokrata Párt–Liberálisok és Demokraták Szövetsége – a szerk.) koalícióhoz tartozó büntetőügyesek kormányzása alatt.

Hogyan hihetnénk el, hogy jobb lesz a sorsunk Romániában, amikor olyan alakok vezetnek, akiknek börtönben lenne a helyük, mint például Dragnea és Vâlcov, akiknek parancsait vakon végrehajtják olyan hölgyek, mint Sorin Pintea vagy Ecaterina Andronescu?


Az alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen
Krónika

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen

Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött
Székelyhon

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött

Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Leszakadt a csobányosi híd, nem lehet eljutni Csíkszeredából Kománfalvára a megszokott úton
Székelyhon

Leszakadt a csobányosi híd, nem lehet eljutni Csíkszeredából Kománfalvára a megszokott úton

Leszakadt egy fémszerkezetű híd szerdán reggel a Bákó megyei Csobányosnál, miután egy nehéz munkagép haladt át rajta.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS