// 2026. június 8., hétfő // Medárd

A románok már nem bíznak Romániában

// HIRDETÉS

Pedig egységes, meg szuverén, meg oszthatatlan. És belső ellenségnek itt vannak a székelyek, a magyarok. De úgy látszik, ez valamiért már nem elég.

A Hotnews honlapján hétfőn megjelent egyik cikk alkalmas arra, hogy hidegrázást okozzon. Tavaly 200 000 alá csökkent a Romániában világra hozott újszülöttek száma, ugyanis legalább 1960 óta, amióta a statisztikai hivatal közzéteszi az ezzel kapcsolatos adatokat, 2018-ban volt a legkevesebb szülés. Pontosabban 2018 folyamán 188 775 gyermek jött világra, miután az előző év szintén negatív rekorddal zárult, alig 205 000 újszülöttel.

Ha vetünk egy pillantást az Országos Statisztikai Intézet (INS) honlapjára,  még ennél is vérfagyasztóbb információkkal találkozunk. Az elmúlt évben 74 563 polgárral halt meg több, mint amennyi született. Ami azt jelenti, hogy

évente egy Slatina méretű város lakosságának megfelelő létszámmal csökkenünk.

Ha pedig az emigráció egyre aggasztóbb rátáját is számításba vesszük, arra a következtetésre jutunk, hogy egy Szőcsvásár (Suceava) méretű város lakosságának felel meg az éves veszteségünk. Ezek a számok letagadhatatlanul azt mutatják, hogy Románia példátlan demográfiai válság szélén áll. Amiről a vezetőink vagy hallgatnak, vagy csak félszájjal beszélnek, mert semmi sem mutatja relevánsabban azt a katasztrófát, ami felé Romániát vezették, kormányprogramjuk kudarcát, mint a románoknak ez a Romániával szembeni bizalomvesztése.

Igaz, nagyjából egy hónappal ezelőtt hallottam az oktatási minisztert, Ecaterina Andronescu asszonyt beszélni a tanulói létszám riasztó csökkenéséről, arról a nagyon is valószínű lehetőségről, hogy 3-4 év múlva a középiskolát elvégzők száma nem lesz több 50-60 ezer főnél. Szintén Andronescu asszony beszélt arról is, hogy a romániai orvosok minden ellenvélemény ellenére jelentős béremelkedése a legkevésbé sem állította le az orvosi egyetemeket elvégzők exodusát. Ők nem feltétlenül azért keresnek külföldön munkát, mert máshol jobban fizetik őket – bár el kell ismernünk, hogy továbbra is jelentősek a különbségek –, hanem azért, mert

itt képtelenek optimális feltételek között gyakorolni a szakmájukat.

A romániai kórházak régiek, gyatrán felszereltek, nagyon gyakran az elemi orvosi felszerelések is hiányoznak, nincsenek gyógyszerek, a fentebb említett béremeléseket ugyanis nem követte az egészségügyi egységek költségvetésének megfelelő növelése. Márpedig az egészségügyi szolgáltatások gyenge minősége az egyik ok, amely a lakosság természetes szaporodási rátájának csökkenéséhez vezetett.

A munkahelyek bizonytalansága, amit a gyakori törvénymódosítások is fokoznak (a Dăncilă-kormány által 2018 végén bevezetett kapzsisági adó már kimutatja foga fehérjét), a gyenge szociális szolgáltatások és az oktatási szolgáltatások hiányossága nagyon gyakran társulnak a fiatalok, vagyis az 1989 decembere után születettek által felhozott okokhoz, amikor arra adnak magyarázatot, hogy miért ódzkodnak új életet a világra hozni.

De a remény hiányára hivatkoznak a leggyakrabban. Arra, hogy úgy hiszik, semmi jó nem vár rájuk a mai Romániában.
Azt hiszem, a fentebb említett rossz közérzet, reménytelenség csak Nicolae Ceauşescu uralmának utolsó évtizedében volt ennyire hangsúlyos Romániában. Azt nem lehet tompítani sem illuzórikus béremelésekkel, melyeket ma megadnak, de másnapra felzabálja őket az infláció, sem a kormány melldöngető bejelentéseivel, hogy 2019-ben van a legnagylelkűbb költségvetés-tervezetünk 1989 óta. Szabad szemmel láthatja mindenki, hogy ez

egy hasból bemondott, az Országos Adó- és Pénzügyi Hatóságtól várt bevételek túlbecsülésén vagy az európai pénzek nem igazán valószínű lehívásán alapuló költségvetés.

Senki sem hisz az egészségügyi miniszter, Sorina Pintea asszony ígéreteiben, aki arról biztosít bennünket, hogy abban az évben, amelyből már két hónap eltelt, jelentősen nőni fog az egészségügyi ellátás minősége és állítólag van pénz beruházásokra az általa vezetett területen. Kudarcra vannak ítélve Ecaterina Andronescu asszony tanárokhoz intézett követelései, hogy a tanórákon fokozzák a hazafias nevelést, ami a Ceauşescu és a dinasztikus szocializmus korszakában létezett propagandamunka fokozására felszólító utasításokra hasonlít. Nagyszabású folyamatot kell indítani a románok Romániába vetett bizalmának visszaszerzése érdekében, márpedig egy ilyenfajta programnak semmi esélye nincs a sikerre a PSD–ALDE (Szociáldemokrata Párt–Liberálisok és Demokraták Szövetsége – a szerk.) koalícióhoz tartozó büntetőügyesek kormányzása alatt.

Hogyan hihetnénk el, hogy jobb lesz a sorsunk Romániában, amikor olyan alakok vezetnek, akiknek börtönben lenne a helyük, mint például Dragnea és Vâlcov, akiknek parancsait vakon végrehajtják olyan hölgyek, mint Sorin Pintea vagy Ecaterina Andronescu?


Az alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Egy szegény kis adófizető panaszai

Szántai János

Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Amikor egy rockkoncertet csak ülve lehetett megnézni – lázadó erdélyi fiatalok és a Szekuritáté

Sánta Miriám

Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.

Vázlat az erdélyi kultúra működtetésének anyagi nyomorúságáról

Fall Sándor

Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A fegyveres erők főparancsnoka és a védelmi miniszter mást mond oroszdrón-ügyben…
Főtér

A fegyveres erők főparancsnoka és a védelmi miniszter mást mond oroszdrón-ügyben…

… a konstancai orosz főkonzul elhordta az irháját, de az orosz zászlót ott hagyta emlékül az épület tetején… és egy PSD-s polgi nagylelkűen kölcsönadja saját úszómedencéjét a helybeli gyerekeknek.

Tusnádfürdő sikere, avagy hogyan lett egy székelyföldi településen a medveproblémából követendő modell
Krónika

Tusnádfürdő sikere, avagy hogyan lett egy székelyföldi településen a medveproblémából követendő modell

Öt évvel ezelőtt még átlagosan tizenöt medve fordult meg nap mint nap Tusnádfürdőn, sokszor a település utcáin bóklászva. A helyiek biztonságot követeltek, a városvezetés és a szakemberek pedig a konfliktusok megelőzésében keresték a megoldást.

Az egyesült Nagy-Románia máig nem jelent egységesítést
Főtér

Az egyesült Nagy-Románia máig nem jelent egységesítést

A mítosztalanított román–magyar közös történelem nem széles körű fogyasztásra alkalmas termék, de az MCC-történészkerekasztal előadói egyelőre optimisták.

Tengeri drón robbant fel a konstancai kikötőnél – videóval
Székelyhon

Tengeri drón robbant fel a konstancai kikötőnél – videóval

Felrobbant egy tengeri drón pénteken a konstancai kikötőben; a robbanás hangja a környező lakónegyedekben is hallható volt.

Halálra sebzett a medve egy fiatal férfit az egyik erdélyi megyében
Krónika

Halálra sebzett a medve egy fiatal férfit az egyik erdélyi megyében

Egy 34 éves férfi életét vesztette szombat reggel, miután a hatóságok szerint medvetámadás érte a Szeben megyei Prod település közelében – közölte a Szeben Megyei Katasztrófavédelmi Felügyelőség (ISU).

Idétlenkedő csíkszeredai tanácsosok
Székelyhon

Idétlenkedő csíkszeredai tanácsosok

Heherészve, előítéletekre épülő székely vicceket olvasgatva gyűjt követőket egy podcastműsorban két csíkszeredai önkormányzati képviselő. Miközben tanácsosként egyetlen határozattervezetet sem nyújtottak be.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Egy szegény kis adófizető panaszai

Szántai János

Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Amikor egy rockkoncertet csak ülve lehetett megnézni – lázadó erdélyi fiatalok és a Szekuritáté

Sánta Miriám

Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.

Vázlat az erdélyi kultúra működtetésének anyagi nyomorúságáról

Fall Sándor

Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.

// HIRDETÉS