Mert, ugye, Románia kezében az EU soros elnöksége. Nos, úgy tűnik, sehogy.
Nagy érdekes és tanulságokkal teli volt az Európai Parlament január 30-i, szerdai, csaknem teljesen üres teremben megtartott vitája Magyarországról.
hogy tükörben láthassa, miként zajlanak mások otthoni adok-kapokjai és hogyan hangzanak az otthoni tekintélyelvű hatalmat védők suta mentegetőzései.
Persze, azt mondtam, hogy nem volt ott egyetlen román sem, de azért mégis ott volt Tőkés László… csakhogy álljunk meg egy kicsit, ő Magyarország részéről képviselő, a Fidesz színeiben és – természetesen – Orbán Viktor és a budapesti rezsim védelmében szólalt fel, és ott volt még Melania Ciot európai ügyi államtitkár, akinek kötelező módon képviselnie kellett a román EU-elnökséget és aki elmondott két előzékeny udvarias szót.
Miért volt érdekes vita? Mert rávilágított arra, hogy a korrupt, tekintélyelvű eltévelyedésekbe eső és az igazságszolgáltatás szétverésére törekvő
Amúgy Orbán nem is méltóztatott megjelenni az Európai Parlament előtt, mely korábban már kétharmados többséggel kérte a 7. cikkely, az intézményes „nukleáris fegyver” aktiválását, mellyel felfüggeszthetők egy ország bizonyos jogai, elsősorban a Tanácson belüli szavazati joga.
Judith Sargentini holland zöld képviselő, egy Magyarországról szóló jelentés szerzője azt követelte vehemensen Romániától (melyet tehát a jegyzetelő Melania Ciot államtitkár képviselt), hogy dolgozzon ki egy egyértelmű programot az illiberális Magyarország megzabolázására, mely kirúgja a közép-európai egyetemet, mely térdre kényszerítette az igazságszolgáltatást, egyetlen kormány által ellenőrzött konglomerátumba vont össze 450 sajtószervet, bűncselekménnyé változtatta a hajléktalanságot (homelessness), törvényesítette a munkanélküliek rabszolgasorba juttatását, elutasítja a csatlakozást az európai ügyészséghez és – röviden – putyinosodik.
Az Európai Bizottság alelnöke, Frans Timmersmans a maga részéről azt üzente – a távollévő – Orbánnak, hogy egy EU-tagország nemcsak előnyöket élvez, hanem kötelezettségei is vannak:
„Egyes országok kifogásként használják a demokráciát, hogy ne vessék alá magukat az európai jogrendnek. Magyarország önként, szuverén módon akart bekerülni az EU-ba. Senki sem kényszerítette. Ha úgy döntesz, hogy tagjává válsz egy szerződéseken alapuló szervezetnek, akkor azokat be fogod tartani. Itt nemcsak egy olyan országról van szó, mely megtagadja néhány menekült befogadását. A magyarok úgy döntöttek a tagságukról, hogy senki sem kényszerítette őket erre. Ez szuverén döntés volt, amelyből Magyarország óriási hasznot húzott. Más országok segítették. De Magyarországnak kötelességei is vannak”, mondta Timmermans.
A távollévő Orbán védelmében, természetesen, felszólaltak a Fideszes magyar európai képviselők, mint Tőkés László és az Arany Hajnalos görög fasiszták, akik – Tőkéshez hasonlóan – fake news-t és a balosok és a zöldek összeesküvését emlegették.
De más dolog volt a leginkább meglepő: az
nem félve attól, hogy otthon árulókként fogják őket beállítani. Az olyan magyar európai képviselők, mint Niedermüller Péter a Demokratikus Koalícióból, vagy akár Balczó Zoltán is, a Jobbikos ultranacionalistáktól, hevesen szidták Orbán korrupt rezsimjét, Putyinhoz hasonlítva.
Igen, magyarok más magyarok ellen. Nem úgy tűnt, mintha attól tartanának, hogy otthon majd azt mondják róluk, „megrágalmazzák” az országukat, sőt attól sem, hogy valaki törvényeket készítene elő arra, hogy „rágalmazásért” megbüntesse őket.
Melania Ciot államtitkár intenzíven jegyzetelt. Románia biztosan lépéseket tesz majd Magyarország ellen, köszönöm és sziasztok. (A dőlt betűs rész az eredeti szövegben is magyarul – a szerk.)
A címet és alcímeket a szerkesztőség adta.
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.
Európa legjobb bárjai közé került egy kolozsvári létesítmény, ahol a kocsma csak egy része a történetnek: a Heltai FolkCenter könyvtárként indult, ma pedig táncházak, néptáncpróbák, gyerekprogramok és diákrendezvények otthona.
A bóvli kategóriába csúszás fenyegeti Romániát az elhúzódó politikai válság és az államháztartási hiány miatt. Félmillió eurót perelt vissza volt szeretőjétől egy temesvári milliomos.
Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.
Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.
Leszakadt egy fémszerkezetű híd szerdán reggel a Bákó megyei Csobányosnál, miután egy nehéz munkagép haladt át rajta.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.