Mert, ugye, Románia kezében az EU soros elnöksége. Nos, úgy tűnik, sehogy.
Nagy érdekes és tanulságokkal teli volt az Európai Parlament január 30-i, szerdai, csaknem teljesen üres teremben megtartott vitája Magyarországról.
hogy tükörben láthassa, miként zajlanak mások otthoni adok-kapokjai és hogyan hangzanak az otthoni tekintélyelvű hatalmat védők suta mentegetőzései.
Persze, azt mondtam, hogy nem volt ott egyetlen román sem, de azért mégis ott volt Tőkés László… csakhogy álljunk meg egy kicsit, ő Magyarország részéről képviselő, a Fidesz színeiben és – természetesen – Orbán Viktor és a budapesti rezsim védelmében szólalt fel, és ott volt még Melania Ciot európai ügyi államtitkár, akinek kötelező módon képviselnie kellett a román EU-elnökséget és aki elmondott két előzékeny udvarias szót.
Miért volt érdekes vita? Mert rávilágított arra, hogy a korrupt, tekintélyelvű eltévelyedésekbe eső és az igazságszolgáltatás szétverésére törekvő
Amúgy Orbán nem is méltóztatott megjelenni az Európai Parlament előtt, mely korábban már kétharmados többséggel kérte a 7. cikkely, az intézményes „nukleáris fegyver” aktiválását, mellyel felfüggeszthetők egy ország bizonyos jogai, elsősorban a Tanácson belüli szavazati joga.
Judith Sargentini holland zöld képviselő, egy Magyarországról szóló jelentés szerzője azt követelte vehemensen Romániától (melyet tehát a jegyzetelő Melania Ciot államtitkár képviselt), hogy dolgozzon ki egy egyértelmű programot az illiberális Magyarország megzabolázására, mely kirúgja a közép-európai egyetemet, mely térdre kényszerítette az igazságszolgáltatást, egyetlen kormány által ellenőrzött konglomerátumba vont össze 450 sajtószervet, bűncselekménnyé változtatta a hajléktalanságot (homelessness), törvényesítette a munkanélküliek rabszolgasorba juttatását, elutasítja a csatlakozást az európai ügyészséghez és – röviden – putyinosodik.
Az Európai Bizottság alelnöke, Frans Timmersmans a maga részéről azt üzente – a távollévő – Orbánnak, hogy egy EU-tagország nemcsak előnyöket élvez, hanem kötelezettségei is vannak:
„Egyes országok kifogásként használják a demokráciát, hogy ne vessék alá magukat az európai jogrendnek. Magyarország önként, szuverén módon akart bekerülni az EU-ba. Senki sem kényszerítette. Ha úgy döntesz, hogy tagjává válsz egy szerződéseken alapuló szervezetnek, akkor azokat be fogod tartani. Itt nemcsak egy olyan országról van szó, mely megtagadja néhány menekült befogadását. A magyarok úgy döntöttek a tagságukról, hogy senki sem kényszerítette őket erre. Ez szuverén döntés volt, amelyből Magyarország óriási hasznot húzott. Más országok segítették. De Magyarországnak kötelességei is vannak”, mondta Timmermans.
A távollévő Orbán védelmében, természetesen, felszólaltak a Fideszes magyar európai képviselők, mint Tőkés László és az Arany Hajnalos görög fasiszták, akik – Tőkéshez hasonlóan – fake news-t és a balosok és a zöldek összeesküvését emlegették.
De más dolog volt a leginkább meglepő: az
nem félve attól, hogy otthon árulókként fogják őket beállítani. Az olyan magyar európai képviselők, mint Niedermüller Péter a Demokratikus Koalícióból, vagy akár Balczó Zoltán is, a Jobbikos ultranacionalistáktól, hevesen szidták Orbán korrupt rezsimjét, Putyinhoz hasonlítva.
Igen, magyarok más magyarok ellen. Nem úgy tűnt, mintha attól tartanának, hogy otthon majd azt mondják róluk, „megrágalmazzák” az országukat, sőt attól sem, hogy valaki törvényeket készítene elő arra, hogy „rágalmazásért” megbüntesse őket.
Melania Ciot államtitkár intenzíven jegyzetelt. Románia biztosan lépéseket tesz majd Magyarország ellen, köszönöm és sziasztok. (A dőlt betűs rész az eredeti szövegben is magyarul – a szerk.)
A címet és alcímeket a szerkesztőség adta.
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
Egy munkahelyen a beígért béremeléstől a távozás feltételeiig sok minden válhat vita tárgyává. Vallasek Magdolna jogásszal arról beszélgettünk, mit érdemes tisztázni a szerződés aláírása előtt, és milyen mozgástere van a dolgozónak a munkaviszony során.
Olajgyár építését támogatja a CEC Bank Kolozs megyében. Továbbá: most már tényleg lesz IKEA Erdélyben?
Luxusfehérneműre, parfümökre, kozmetikumokra és több ezer lejes díszcserepekre költötték a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál. Diana Buzoianu ügyvivő környezetvédelmi miniszter lemondásra szólította fel az intézmény vezetőségét.
Egy erdélyi kötödei munkásnő és egy angol kamionsofőr szerelméből államügy lett a kommunista Romániában. A hatóságok megtagadták tőlük a házasságkötést, ezért a lány a jármű rejtett rekeszében, ingbálák közé bújva hagyta el az országot.
Több mint ötezer lejes pénzbírságot róttak ki a marosvásárhelyi helyi rendőrök, miután két fiatalt sörözésen kaptak. Az őket kiszolgáló pincér járt rosszabbul.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.