Mert, ugye, Románia kezében az EU soros elnöksége. Nos, úgy tűnik, sehogy.
Nagy érdekes és tanulságokkal teli volt az Európai Parlament január 30-i, szerdai, csaknem teljesen üres teremben megtartott vitája Magyarországról.
hogy tükörben láthassa, miként zajlanak mások otthoni adok-kapokjai és hogyan hangzanak az otthoni tekintélyelvű hatalmat védők suta mentegetőzései.
Persze, azt mondtam, hogy nem volt ott egyetlen román sem, de azért mégis ott volt Tőkés László… csakhogy álljunk meg egy kicsit, ő Magyarország részéről képviselő, a Fidesz színeiben és – természetesen – Orbán Viktor és a budapesti rezsim védelmében szólalt fel, és ott volt még Melania Ciot európai ügyi államtitkár, akinek kötelező módon képviselnie kellett a román EU-elnökséget és aki elmondott két előzékeny udvarias szót.
Miért volt érdekes vita? Mert rávilágított arra, hogy a korrupt, tekintélyelvű eltévelyedésekbe eső és az igazságszolgáltatás szétverésére törekvő
Amúgy Orbán nem is méltóztatott megjelenni az Európai Parlament előtt, mely korábban már kétharmados többséggel kérte a 7. cikkely, az intézményes „nukleáris fegyver” aktiválását, mellyel felfüggeszthetők egy ország bizonyos jogai, elsősorban a Tanácson belüli szavazati joga.
Judith Sargentini holland zöld képviselő, egy Magyarországról szóló jelentés szerzője azt követelte vehemensen Romániától (melyet tehát a jegyzetelő Melania Ciot államtitkár képviselt), hogy dolgozzon ki egy egyértelmű programot az illiberális Magyarország megzabolázására, mely kirúgja a közép-európai egyetemet, mely térdre kényszerítette az igazságszolgáltatást, egyetlen kormány által ellenőrzött konglomerátumba vont össze 450 sajtószervet, bűncselekménnyé változtatta a hajléktalanságot (homelessness), törvényesítette a munkanélküliek rabszolgasorba juttatását, elutasítja a csatlakozást az európai ügyészséghez és – röviden – putyinosodik.
Az Európai Bizottság alelnöke, Frans Timmersmans a maga részéről azt üzente – a távollévő – Orbánnak, hogy egy EU-tagország nemcsak előnyöket élvez, hanem kötelezettségei is vannak:
„Egyes országok kifogásként használják a demokráciát, hogy ne vessék alá magukat az európai jogrendnek. Magyarország önként, szuverén módon akart bekerülni az EU-ba. Senki sem kényszerítette. Ha úgy döntesz, hogy tagjává válsz egy szerződéseken alapuló szervezetnek, akkor azokat be fogod tartani. Itt nemcsak egy olyan országról van szó, mely megtagadja néhány menekült befogadását. A magyarok úgy döntöttek a tagságukról, hogy senki sem kényszerítette őket erre. Ez szuverén döntés volt, amelyből Magyarország óriási hasznot húzott. Más országok segítették. De Magyarországnak kötelességei is vannak”, mondta Timmermans.
A távollévő Orbán védelmében, természetesen, felszólaltak a Fideszes magyar európai képviselők, mint Tőkés László és az Arany Hajnalos görög fasiszták, akik – Tőkéshez hasonlóan – fake news-t és a balosok és a zöldek összeesküvését emlegették.
De más dolog volt a leginkább meglepő: az
nem félve attól, hogy otthon árulókként fogják őket beállítani. Az olyan magyar európai képviselők, mint Niedermüller Péter a Demokratikus Koalícióból, vagy akár Balczó Zoltán is, a Jobbikos ultranacionalistáktól, hevesen szidták Orbán korrupt rezsimjét, Putyinhoz hasonlítva.
Igen, magyarok más magyarok ellen. Nem úgy tűnt, mintha attól tartanának, hogy otthon majd azt mondják róluk, „megrágalmazzák” az országukat, sőt attól sem, hogy valaki törvényeket készítene elő arra, hogy „rágalmazásért” megbüntesse őket.
Melania Ciot államtitkár intenzíven jegyzetelt. Románia biztosan lépéseket tesz majd Magyarország ellen, köszönöm és sziasztok. (A dőlt betűs rész az eredeti szövegben is magyarul – a szerk.)
A címet és alcímeket a szerkesztőség adta.
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.
Kolozsvárról is kitiltják a játéktermeket. Sűrű pártváltások a román parlementben: öt hónap alatt 19-en kerültek át másik frakcióba.
Egy alkotmánybíró, több politikus között egy magyar szenátor és több üzletember is annak a magángépnek a fedélzetén tartózkodott, amely júliusban a görög Míkonosz szigetére szállított egy romániai küldöttséget – közölte a PressOne oknyomozó portál.
További csütörtöki hírek: sebesült medve támadt egy autóból kiszálló emberre Maros megyében. És a pénzügyminiszter beizzítja az adóhivatalt.
Lakóház sarkának ütközött egy autó vasárnap éjszaka Szentegyházán. Mire a rendőrök kiérkeztek a helyszínre, senkit nem találtak a járműben, a közelben tartózkodó 29 éves férfi pedig azt állította, hogy ő csak utas volt.
Miközben Kolozsváron román közegben politikai vitába torkollt, hogy a tanfelügyelőség a tanévkezdés alkalmából ortodox misét „ajánlott” a román iskolák figyelmébe, a magyar tanintézetek esetében ez a kérdés nem okoz problémát.
Antal István-Lóránt szenátornak nem volt pártmegbízása arra, hogy felszálljon a Bukarest-Míkonosz útvonalon közlekedő magánrepülőre, és nem lett volna szabad azon a gépen lennie – jelentette ki kedden Kelemen Hunor.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.