// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Pontosított az Iskola Alapítvány a nagyváradi Moszkváról szóló cikkünkkel kapcsolatban

// HIRDETÉS

Az alapítvány senkit nem kért fel, hogy a nevében tárgyaljon, pedig a Moszkva tulajdonosa Szabó Ödönnel tárgyalt.

Pontosította Nagy Zoltán, az Iskola Alapítvány elnöke a nagyváradi Sonnenfeld-palotában működő Moszkva kávézó tulajdonosának állítását, ami szerdai cikkünkben jelent meg.

Írásunkban Schmieder Árpád, aki 70 százalékban bitokolja a szórakozóhelyet, azt mondta: több ízben is előzetes egyeztetést folytattak Szabó Ödönnel, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnökével arról, hogy a Moszkva maradhasson a Sonnenfeld-palotában, amelynek tulajdonjogát decemberben szerezte meg az RMDSZ által létrehozott Iskola Alapítvány.

Schmieder a tulajdonos képviselőjeként említette Szabó Ödönt, most azonban, Nagy Zoltán reagálása nyomán úgy tűnik, mégsem az.

„Az Alapítvány soha senkit nem kért fel, hogy a nevében tárgyaljon Nagyváradon bárkivel is a Sonnenfeld Palotával kapcsolatosan”

– írta a Főtérnek írt levelében az Iskola Alapítvány elnöke.

Nagy Zoltán azt írja, egyetlen bérlővel kezdték el a tárgyalást, a Szigligeti Színházzal, „mert az a tevékenység, amit ott folytatnak, hosszútávon szerves része kell legyen az oda elképzelt kulturális központnak.”

Míg a Moszkva tulajdonosa a Szabó Ödönnel folytatott előzetes egyeztetések alapján úgy fogalmazott, hogy „a koncepció hasznos részének érezzük magunkat, arra számítunk, hogy maradunk”, Nagy Zoltán hangsúlyozza:

„A Palotában található ingatlan részek funkcióit március elejéig tervezzük véglegesíteni, figyelembe véve a helyi igényeket. Jelen pillanatban nem létezik döntés arról, hogy melyik épületrészben mi fog működni a helyreállítás után. A magyar épített örökség részét képező szecessziós ingatlant műemlékhelyreállítási szinten tervezzük restaurálni.”

Ami pedig azt jelenti, hogy jelen pillanatban az égvilágon semmi nem biztos a Sonnenfeld-palotában, bármiről is tárgyalt Szabó Ödön.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS