Románia elnöke három évig mérlegelt, reflektált, gyúrt, most pedig váratlanul beállt a ringbe. Kicsit ciki.
Románia elnöke, Klaus Iohannis egy pénteken, 2019. január 4-én közzétett sajtónyilatkozatában megerősítette azt a szándékát, hogy indul egy újabb államfői mandátumért folyó harcban. „Nagyon derűlátó vagyok az elnökválasztással kapcsolatosan. Sohasem félek az ellenjelöltektől. A választás az választás. Azon el kell indulni, ha valaki mandátumot akar. Derűlátó vagyok. Azt hiszem, bármely választási verseny olyan folyamat, melyet ismerünk, de végül a választók akarata a fontos, és a választók fognak dönteni az év végén”, mondta a Cotroceni-palota jelenlegi lakója. Az utóbbi hetek túláradó tevékenysége pedig – tagadhatatlan módon – azt bizonyítja, hogy radikális változás történt abban, ahogyan Klaus Iohannis a román elnöki mandátumhoz viszonyul.
Elkezdett úgy bánni a Szociáldemokrata Párttal (PSD), ahogy az megérdemli: elutasította az észbontó miniszterjelölteket, kifejezte kételyeit a PSD-s miniszterek európai politikák koordinálásra vonatkozó képességeivel szemben, megtagadta Románia főügyészének leváltását, az igazságügy-miniszter „jértékelésének” (utalás Tudorel Toader moldvai tájszólására – a szerk.) dacára, bejelentette, hogy akár a mostani, választási évben is sor kerülhet az igazságszolgáltatásról szóló, sokak által várt népszavazásra és – a sajtóban terjedő pletykák szerint – állítólag kész lenne alkotmánybíróvá kinevezni Laura Codruţa Kövesit a lejárt szavatosságú Petre Lăzăroiu (volt Ceauşescu) helyére.
Természetesen örömmel tölt el az elnök új működési dinamikája, de nem tehetem meg, hogy ne tegyem fel a kérdést:
Amivel megállíthatta volna a romániai jogállamiságnak az európai közösség standardjaihoz képest szégyenletes szintre történő lezüllésének folyamatát. Mi akadályozta meg 2019-ig abban, hogy kiírja a 2017-ben megígért népszavazást, hogy elutasítsa (legalább) Viorica Dăncilă kormányfői kinevezését, hogy ne váltsa le Laura Codruţa Kövesit az Országos Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA) éléről, ugyanazokkal az érvekkel, melyeket most Augustin Lazăr esetében használ, miért engedte meg, hogy Petre Lăzăroiu (volt Ceauşescu) továbbra is az Alkotmánybíróságban (CCR) tevékenykedjen, az elnöki hivatal képviselőjeként, holott már több mint egy éve lejárt a mandátuma és mindig is ellenségesen viszonyult a jogállamisághoz? Minden adut a zsebében tartott az elnök, hogy a választási évben használja fel azokat? De milyen árat kellett ezért Romániának fizetnie? Ugyanúgy, ahogy az ökölvívásban is a negyed vége számít, Iohannis elnök is a mandátum végén szabadult el, azt remélve, hogy a bírók és a nézők megfeledkeznek az állam élén eltöltött négyévnyi statisztálásról.
(de, újra, micsoda árat fizet ezért az ország!), egy új elnöki mandátum előtti egyetlen akadály egy esetleges jobboldali jelölt lehetne. Márpedig úgy tűnik, hogy a stratégiát e téren is tökéletesen dolgozták ki és hajtották végre. Codruţa Kövesi benyomása a CCR-s szinekúrába kitűnő válasz lehetne azokra a pletykákra, melyek lehetséges elnökválasztási jelöltnek mondták. Mindez azután, hogy egy másik potenciállal rendelkező lehetséges jelöltet, Siegfried Mureşant meghívták a Nemzeti Liberális Pártba (PNL), mert ily módon – minden bizonnyal – sokkal jobban meg lehet majd zabolázni a politikai törekvéseit. Annak alapján, ahogy Traian Băsescu elnök hirtelen lelkesedni kezdett Klaus Iohannis elnöki képességei iránt, úgy hiszem, a Népi Mozgalom Párt (PMP) kész újra magára hagyni Cristian Diaconescut, talán a Románia és Costa Rica közötti kapcsolatok látványos javulásának ígéretével. Mivel az – önmagában érdekes – Emil Boc-féle irányvonalat könnyű a PNL-n keresztül blokkolni, már csak Dacian Cioloş maradna, pártbejegyzési sagája azt sugallja egyértelműen, hogy intenzíven dolgoztak ennek az akadálynak az elhárításán is.
Így aztán Klaus Iohannis elnöknek minden oka megvan „nagyon derűlátón” tekinteni a következő elnökválasztás felé. Ahogy mondani szokták, „Tetszik, nem tetszik, idd meg azt a szentelt vizet Grigore!”
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.
Kolozsvárról is kitiltják a játéktermeket. Sűrű pártváltások a román parlementben: öt hónap alatt 19-en kerültek át másik frakcióba.
Egy alkotmánybíró, több politikus között egy magyar szenátor és több üzletember is annak a magángépnek a fedélzetén tartózkodott, amely júliusban a görög Míkonosz szigetére szállított egy romániai küldöttséget – közölte a PressOne oknyomozó portál.
További csütörtöki hírek: sebesült medve támadt egy autóból kiszálló emberre Maros megyében. És a pénzügyminiszter beizzítja az adóhivatalt.
Lakóház sarkának ütközött egy autó vasárnap éjszaka Szentegyházán. Mire a rendőrök kiérkeztek a helyszínre, senkit nem találtak a járműben, a közelben tartózkodó 29 éves férfi pedig azt állította, hogy ő csak utas volt.
Miközben Kolozsváron román közegben politikai vitába torkollt, hogy a tanfelügyelőség a tanévkezdés alkalmából ortodox misét „ajánlott” a román iskolák figyelmébe, a magyar tanintézetek esetében ez a kérdés nem okoz problémát.
Antal István-Lóránt szenátornak nem volt pártmegbízása arra, hogy felszálljon a Bukarest-Míkonosz útvonalon közlekedő magánrepülőre, és nem lett volna szabad azon a gépen lennie – jelentette ki kedden Kelemen Hunor.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.